Jövő évben jár le az a szerződés, amely az OMV Petrom olajipari vállalat által a román államnak fizetendő járadék mértékét határozza meg, így a kormánynak olyan új rendszert kell kidolgoznia, amely legalább az eddigi szinten tartja az államkassza bevételeit, ugyanakkor nem veszélyezteti a nagyberuházásokat, például a Fekete-tengeren zajló kutatófúrásokat.
2013. szeptember 19., 18:312013. szeptember 19., 18:31
Az elmúlt évben az állam 315 millió eurót nyert a kőolaj, a földgáz és más ásványi anyagok kitermeléséből, az OMV Petrom és a Romgaz vállalatok pedig összesen 230 millió eurót fizettek járadékként, amely a két cég termelésének 7 százaléka volt. A hatályos jogszabályok szerint az energetikai vállalatoknak az általuk használt telep nagyságától függően a kitermelt mennyiség 3,5–13,5 százalékának értékét kell befizetniük az államkasszába.
A Petrom 2004-es privatizálásakor a kormány vállalta, hogy ezt a rendszert tíz évig, 2014-ig tartja fenn, így jövőtől a kabinetnek új bevételi módszert kell találnia. Az OMV Petrom illetékesei ugyanakkor rámutattak: a kormánynak nemcsak az olaj- és gázipari vállalatok által fizetett járadékokból származott bevétele, hiszen ezeknek a cégeknek több mint 80 különböző adót és illetéket kellett leróniuk az állami és a helyi hatóságoknak, ez mintegy kétmilliárd eurót tett ki, ezzel pedig a Petrom volt 2012-ben az ország legnagyobb adófizetője.
Gheorghe Duţu, az Országos Ásványkincshatóság (ANRM) elnöke elmondta: jelenleg több ország járadékrendszerét vizsgálják, így hamarosan kiderül, hogy melyik lenne a leghatékonyabb Románia számára. Magyarországon például a hozzájárulás 12–30 százalékos lehet teleptől függően, míg Törökországban egységes, 12,5 százalékos kvótát alkalmaznak. Németországban szintén egységes, 10 százalékos hozzájárulás érvényes a vállalatokra, míg Franciaországban ez az arány akár a 30 százalékot is elérheti.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!