
Jövő évben jár le az a szerződés, amely az OMV Petrom olajipari vállalat által a román államnak fizetendő járadék mértékét határozza meg, így a kormánynak olyan új rendszert kell kidolgoznia, amely legalább az eddigi szinten tartja az államkassza bevételeit, ugyanakkor nem veszélyezteti a nagyberuházásokat, például a Fekete-tengeren zajló kutatófúrásokat.
2013. szeptember 19., 18:312013. szeptember 19., 18:31
Az elmúlt évben az állam 315 millió eurót nyert a kőolaj, a földgáz és más ásványi anyagok kitermeléséből, az OMV Petrom és a Romgaz vállalatok pedig összesen 230 millió eurót fizettek járadékként, amely a két cég termelésének 7 százaléka volt. A hatályos jogszabályok szerint az energetikai vállalatoknak az általuk használt telep nagyságától függően a kitermelt mennyiség 3,5–13,5 százalékának értékét kell befizetniük az államkasszába.
A Petrom 2004-es privatizálásakor a kormány vállalta, hogy ezt a rendszert tíz évig, 2014-ig tartja fenn, így jövőtől a kabinetnek új bevételi módszert kell találnia. Az OMV Petrom illetékesei ugyanakkor rámutattak: a kormánynak nemcsak az olaj- és gázipari vállalatok által fizetett járadékokból származott bevétele, hiszen ezeknek a cégeknek több mint 80 különböző adót és illetéket kellett leróniuk az állami és a helyi hatóságoknak, ez mintegy kétmilliárd eurót tett ki, ezzel pedig a Petrom volt 2012-ben az ország legnagyobb adófizetője.
Gheorghe Duţu, az Országos Ásványkincshatóság (ANRM) elnöke elmondta: jelenleg több ország járadékrendszerét vizsgálják, így hamarosan kiderül, hogy melyik lenne a leghatékonyabb Románia számára. Magyarországon például a hozzájárulás 12–30 százalékos lehet teleptől függően, míg Törökországban egységes, 12,5 százalékos kvótát alkalmaznak. Németországban szintén egységes, 10 százalékos hozzájárulás érvényes a vállalatokra, míg Franciaországban ez az arány akár a 30 százalékot is elérheti.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
szóljon hozzá!