Jövő évben jár le az a szerződés, amely az OMV Petrom olajipari vállalat által a román államnak fizetendő járadék mértékét határozza meg, így a kormánynak olyan új rendszert kell kidolgoznia, amely legalább az eddigi szinten tartja az államkassza bevételeit, ugyanakkor nem veszélyezteti a nagyberuházásokat, például a Fekete-tengeren zajló kutatófúrásokat.
2013. szeptember 19., 18:312013. szeptember 19., 18:31
Az elmúlt évben az állam 315 millió eurót nyert a kőolaj, a földgáz és más ásványi anyagok kitermeléséből, az OMV Petrom és a Romgaz vállalatok pedig összesen 230 millió eurót fizettek járadékként, amely a két cég termelésének 7 százaléka volt. A hatályos jogszabályok szerint az energetikai vállalatoknak az általuk használt telep nagyságától függően a kitermelt mennyiség 3,5–13,5 százalékának értékét kell befizetniük az államkasszába.
A Petrom 2004-es privatizálásakor a kormány vállalta, hogy ezt a rendszert tíz évig, 2014-ig tartja fenn, így jövőtől a kabinetnek új bevételi módszert kell találnia. Az OMV Petrom illetékesei ugyanakkor rámutattak: a kormánynak nemcsak az olaj- és gázipari vállalatok által fizetett járadékokból származott bevétele, hiszen ezeknek a cégeknek több mint 80 különböző adót és illetéket kellett leróniuk az állami és a helyi hatóságoknak, ez mintegy kétmilliárd eurót tett ki, ezzel pedig a Petrom volt 2012-ben az ország legnagyobb adófizetője.
Gheorghe Duţu, az Országos Ásványkincshatóság (ANRM) elnöke elmondta: jelenleg több ország járadékrendszerét vizsgálják, így hamarosan kiderül, hogy melyik lenne a leghatékonyabb Románia számára. Magyarországon például a hozzájárulás 12–30 százalékos lehet teleptől függően, míg Törökországban egységes, 12,5 százalékos kvótát alkalmaznak. Németországban szintén egységes, 10 százalékos hozzájárulás érvényes a vállalatokra, míg Franciaországban ez az arány akár a 30 százalékot is elérheti.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!