Jövő évben jár le az a szerződés, amely az OMV Petrom olajipari vállalat által a román államnak fizetendő járadék mértékét határozza meg, így a kormánynak olyan új rendszert kell kidolgoznia, amely legalább az eddigi szinten tartja az államkassza bevételeit, ugyanakkor nem veszélyezteti a nagyberuházásokat, például a Fekete-tengeren zajló kutatófúrásokat.
2013. szeptember 19., 18:312013. szeptember 19., 18:31
Az elmúlt évben az állam 315 millió eurót nyert a kőolaj, a földgáz és más ásványi anyagok kitermeléséből, az OMV Petrom és a Romgaz vállalatok pedig összesen 230 millió eurót fizettek járadékként, amely a két cég termelésének 7 százaléka volt. A hatályos jogszabályok szerint az energetikai vállalatoknak az általuk használt telep nagyságától függően a kitermelt mennyiség 3,5–13,5 százalékának értékét kell befizetniük az államkasszába.
A Petrom 2004-es privatizálásakor a kormány vállalta, hogy ezt a rendszert tíz évig, 2014-ig tartja fenn, így jövőtől a kabinetnek új bevételi módszert kell találnia. Az OMV Petrom illetékesei ugyanakkor rámutattak: a kormánynak nemcsak az olaj- és gázipari vállalatok által fizetett járadékokból származott bevétele, hiszen ezeknek a cégeknek több mint 80 különböző adót és illetéket kellett leróniuk az állami és a helyi hatóságoknak, ez mintegy kétmilliárd eurót tett ki, ezzel pedig a Petrom volt 2012-ben az ország legnagyobb adófizetője.
Gheorghe Duţu, az Országos Ásványkincshatóság (ANRM) elnöke elmondta: jelenleg több ország járadékrendszerét vizsgálják, így hamarosan kiderül, hogy melyik lenne a leghatékonyabb Románia számára. Magyarországon például a hozzájárulás 12–30 százalékos lehet teleptől függően, míg Törökországban egységes, 12,5 százalékos kvótát alkalmaznak. Németországban szintén egységes, 10 százalékos hozzájárulás érvényes a vállalatokra, míg Franciaországban ez az arány akár a 30 százalékot is elérheti.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!