
Jövő évben jár le az a szerződés, amely az OMV Petrom olajipari vállalat által a román államnak fizetendő járadék mértékét határozza meg, így a kormánynak olyan új rendszert kell kidolgoznia, amely legalább az eddigi szinten tartja az államkassza bevételeit, ugyanakkor nem veszélyezteti a nagyberuházásokat, például a Fekete-tengeren zajló kutatófúrásokat.
2013. szeptember 19., 18:312013. szeptember 19., 18:31
Az elmúlt évben az állam 315 millió eurót nyert a kőolaj, a földgáz és más ásványi anyagok kitermeléséből, az OMV Petrom és a Romgaz vállalatok pedig összesen 230 millió eurót fizettek járadékként, amely a két cég termelésének 7 százaléka volt. A hatályos jogszabályok szerint az energetikai vállalatoknak az általuk használt telep nagyságától függően a kitermelt mennyiség 3,5–13,5 százalékának értékét kell befizetniük az államkasszába.
A Petrom 2004-es privatizálásakor a kormány vállalta, hogy ezt a rendszert tíz évig, 2014-ig tartja fenn, így jövőtől a kabinetnek új bevételi módszert kell találnia. Az OMV Petrom illetékesei ugyanakkor rámutattak: a kormánynak nemcsak az olaj- és gázipari vállalatok által fizetett járadékokból származott bevétele, hiszen ezeknek a cégeknek több mint 80 különböző adót és illetéket kellett leróniuk az állami és a helyi hatóságoknak, ez mintegy kétmilliárd eurót tett ki, ezzel pedig a Petrom volt 2012-ben az ország legnagyobb adófizetője.
Gheorghe Duţu, az Országos Ásványkincshatóság (ANRM) elnöke elmondta: jelenleg több ország járadékrendszerét vizsgálják, így hamarosan kiderül, hogy melyik lenne a leghatékonyabb Románia számára. Magyarországon például a hozzájárulás 12–30 százalékos lehet teleptől függően, míg Törökországban egységes, 12,5 százalékos kvótát alkalmaznak. Németországban szintén egységes, 10 százalékos hozzájárulás érvényes a vállalatokra, míg Franciaországban ez az arány akár a 30 százalékot is elérheti.
Júliusban fokozatosan csökkenhetnek az üzemanyagárak Romániában: a 95-ös benzin literenkénti ára 7,90 és 8,20 lej közé, a gázolajé 8,40 és 8,80 lej közé eshet vissza – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
szóljon hozzá!