2010. április 02., 09:202010. április 02., 09:20
Még idén elkészül az Extreme Light Infrastructure (ELI) nagy teljesítményű lézer megvalósíthatósági tanulmánya, így a három részt vevő ország már jövőre elkezdheti a beruházást – ígérik a minden idők legnagyobb kutatási programjában résztvevő tudósok. A 2015-re elkészülő szuperlézer megépítésére három ország: Románia mellett Magyarország és Csehország kapott brüsszeli jóváhagyást még tavaly októberben. A megaberuházást az Európai Unió strukturális alapjából finanszírozzák. Az 500 millió euróból megvalósítandó projektben összesen 12 ország: Franciaország, Németország, Görögország, Olaszország, Litvánia, Nagy-Britannia, Lengyelország, Portugália, Spanyolország, Csehország, Magyarország és Románia tudósai vesznek részt, az Egyesült Államok és Japán megfigyelőként csatlakoznak.
Magyarországon a rövid impulzusokkal, azaz az úgynevezett attosecundumos tudománnyal foglalkoznak majd, Csehországban a nyalábegyesítést célzó kutatások folynak, Romániában pedig a nukleáris kutatás alkalmazhatóságát vizsgálják. A három országban folyó kutatások végeredményeként várhatóan 2015-ben egy új, eddig meg nem nevezett helyszínen épül majd meg a tudományos-fantasztikumba illő lézerberendezés, amelynek teljesítménye tízezerszer nagyobb lesz, mint a világ összes energiaforrásának összessége.
A magyarországi ELI-t a kormány pár hete kiemelt projektnek nyilvánította, így hamarosan összeállhat az a csapat, amely elkészítheti a támogatáshoz szükséges pályázati anyagot. A projekttársaság három tagja a Szegedi Egyetem, Szeged városa és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal. Az egykori szovjet laktanya mintegy hathektárnyi területén megépülő kutatóbázis 300 tudóst foglalkoztat majd, a Tisza-parti fejlesztésekre a teljes uniós összeg 40 százalékát fordíthatják. Emellett a kormány a beruházáshoz és a központ 25 éves működtetésére szükséges hazai források biztosítására is garanciát vállalt – nyilatkozta a pályázat elnyerésekor Bajnai Gordon miniszterelnök.
A magyar tudósok célja az, hogy extrém időtartamokban tudjanak ultrarövid fényimpulzusokat előállítani. Az ilyen attoszekundumos lézerek teljesítményének növelésével számtalan alkalmazás előtt nyílna meg az út az anyagtudománytól a biológiáig.
Az ELI csehországi megépítését a Cseh Tudományos Akadémia Fizikai Intézete koordinálja, a beruházás értéke eléri a hétmilliárd cseh koronát. A Közép-Csehországban (Dolní Brezany) megépülő műszerrel a tervek szerint 250 állandó és 50 vendégtudós dolgozik majd.
Bukaresttől alig három kilométerre, a măgurelei atomfizikai kutatóintézetben kap nemsokára helyet az ELI-projekt romániai pillére, az ELI Nuclear Phisics, ahol elsősorban magfizikai kutatások folynak majd. A fotonukleáris kutatóközpont felépítése 280 millió euróba kerül, amelyet uniós strukturális alapokból finanszírozna a kormány.
Jelenleg a támogatáshoz szükséges pályázati anyag előkészítése folyik – tájékoztatta lapunkat Nicolae Zamfir, a Horia Hulubei Fizikai és Nukleáris Mérnöki Intézet igazgatója, aki egyben a projekt koordinátora. Mint mondta: a megvalósíthatósági tanulmány legkésőbb nyár elején a kormány asztalára kerül.
„Az ELI-projekt rendkívül fontos Románia számára, ezért mind a minisztérium, mind a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a terv megvalósulhasson” – jelentette ki Daniel Funeriu oktatási, kutatási, ifjúsági és sportminiszter. Hozzátette: Románia készen áll arra, hogy a rendelkezésre bocsátott összegeket lehívja, így a kijelölt kéthektárnyi területen az építkezés már 2011-ben elkezdődhet. A terv megvalósításában részt vesz majd az ország szinte minden kutató, fejlesztő, illetve innovatív intézménye; a közel 400 tudós külföldi szakemberek irányításával a nagy teljesítményű lézerek magfizikai alkalmazásait vizsgálja. A román tudósok célja egy 10-20 petawattos (PW) lézer létrehozása, amellyel az atomokat sugározva olyan eljárások kaphatnak bizonyítást, amelyek mindeddig csak elméleti szinten léteztek.
„Az eredményeknek várhatóan jelentős tudományos, gazdasági és társadalmi hatásai is lesznek, áttörés várható a rákos sejtek kezelésében, illetve a radioaktív hulladékok élettartamának drasztikus csökkentésében is” – részletezte Funeriu. A tárcavezető ez utóbbi kijelentése azonban óriási port kavart a lakosság körében; a sajtóban megjelent szalagcímek máris atomhulladék-tárolót sejtetnek a főváros külvárosában létesítendő kutatóközpontban. A Gândul című napilap például tudni véli, hogy egy pár éven belül a kelet-európai atomerőművekből Bukarestbe szállítják majd megsemmisítésre a kiégett fűtőelemeket. A nagy intenzitású lézersugárral elérhetjük azt, hogy a radioaktív hulladékok élettartama pár percre csökkenjen, végleg megoldva ezzel tárolásukat. Várhatóan már 2015-től a cernavodai, illetve a bolgár és az ukrán erőművekből származó hulladékot az ELI-nek köszönhetően a măgurelei bázison semmisíthetjük meg – idézte a lap Marius Enăchescut, az Országos Tudományos Kutatási Hivatal alelnökét.
„Az eljárás, mely lehetővé teszi, hogy az atomokat lézerrel fel lehessen bontani, valóban létezik, ám egyelőre csak elméletben. Az, hogy Măgurelén atomhulladék-tárolót létesítsenek, illetve ezek megsemmisítését ipari szinten végezzék, teljesen kizárt” – szögezte le lapunk érdeklődésére Toró László temesvári független sugárvédelmi szakértő. Mint részletezte, a cernavodai atomerőműnek van saját hulladéktárolója, a kiégett fűtőelemeket pedig az Erdélyi-szigethegységben, egy használaton kívüli uránbányában tárolják. „A kiégett fűtőelemek megsemmisítési technológiájának felfedezése valóban áttörést jelentene, erre azonban várhatóan még évtizedeket kell várni” – tette hozzá a temesvári szakember.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok