Fotó: Pixabay
A romániai városok és az erdélyi községek jövedelme hasonlítható össze az Erdélystat új, interaktív rangsorában, amelyet a közelgő helyhatósági választások apropóján állítottak össze.
2020. szeptember 18., 07:562020. szeptember 18., 07:56
2020. szeptember 18., 08:032020. szeptember 18., 08:03
Az erdélyi statisztikai szolgálat által a Krónikához eljuttatott közlemény szerint a rangsor a 2009. és a 2019. közti időszakra vonatkozik, ezen belül három periódus is összehasonlítható: 2009–2012., 2013–2016., illetve 2017–2019., a teljes bevételek mellett megtekinthető a települések saját jövedelme, vagyis az adók helyben maradt része, a megyei és országos visszaosztásokból származó bevételek, illetve az európai uniós forrásokból származó támogatások.
a 2009. és 2019. közötti időszak összesített adatai szerint, részben annak köszönhetően, hogy itt a legmagasabb az uniós bevételek összege is.
Az erdélyi nagyvárosok további helyezése: Temesvár (6.), Marosvásárhely (7.), Nagyvárad (9.), Szatmárnémeti (13.), Nagybánya (17.). Az elmúlt három évben Nagyvárad, Nagyszeben és Szatmárnémeti javított számottevően a pozícióján, ezekben a városokban 20 százalék feletti volt az egy főre eső saját jövedelem növekedése a 2013. és 2016. közötti periódushoz képest.
A közepes méretű, 20–100 ezer lakos közötti települések topjában a jelentősebb magyar lakosságú városok helyezése saját jövedelmek szerint:
A húsz magyar többségű város rangsora a 2009. és 2019. közötti időszakra vonatkozóan az egy főre eső saját jövedelmek szerint:
Az egy lakosra jutó uniós források lehívásában Borszék, Kovászna és Nagykároly emelkedik ki, bár a tizenegy év összesített adatai szerint sehol sem éri el ennek összege az évi egymillió eurót.
A községek esetében csak az erdélyi régió településeire fókuszál a toplista. Egy főre eső saját jövedelmek alapján
Az Erdélystat közleménye szerint az adatok forrását a Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztérium honlapján közölt adatok képezik.
Az uniós csatlakozás utáni időszakban Románia összterméke nominális lej értéken megduplázódott – mutat rá az Erdélystat statisztikai elemzése. Számítások szerint az egy főre jutó román GDP 6159-ről 9565 euróra emelkedett 2007–2017 között.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!