Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Az Európai Bizottság csütörtökön jóváhagyta Magyarország módosított, a megfizethetőbb, biztonságosabb és fenntarthatóbb energiaellátást célzó, 4,6 milliárd euró értékű REPowerEU-fejezettel kiegészített helyreállítási tervét.
2023. november 23., 16:522023. november 23., 16:52
A terv értéke ezzel jelenleg 10,4 milliárd eurót tesz ki, ebből 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásként, 3,9 milliárd euró pedig hitelként szerepel. Ez az összeg 67 reformot és 47 beruházást fedez – közölte a brüsszeli végrehajtó testület csütörtökön. A közleményben aláhúzták:
Ez azt jelenti, hogy a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközre (RRF) vonatkozó kifizetési kérelem alapján nem történhet folyósítás mindaddig, amíg Magyarország kielégítő módon végre nem hajtja ezeket a „szupermérföldköveket” – írták.
A jóváhagyás indoklásában az uniós bizottság közölte, hogy a módosított magyar terv nagy hangsúlyt fektet a zöld átállásra, a rendelkezésre álló források 67,1 százalékát az éghajlatpolitikai célkitűzéseket támogató intézkedésekre különíti el.
A reformok és a beruházások kölcsönösen erősítik egymást, és várhatóan elő fogják segíteni egy rugalmas villamosenergia-piac kialakítását, ahol magas a megújuló energiaforrások aránya. Ezáltal Magyarország csökkentheti majd a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét – írták.
Megállapították azt is, hogy a módosított magyar tervben szereplő „digitális törekvések továbbra is nagyratörőek”, az összes forrás 29,1 százalékát teszik ki.
A REPowerEU-fejezetben is szerepelnek olyan intézkedések, amelyek hozzájárulnak a digitális átálláshoz – közölték.
Ezek az energiarendszerek üzemeltetőivel kapcsolatos digitális fejlesztésekhez, az okosmérők számának növeléséhez, az energiaügyi vállalkozásoknál bevezetett, a villamosenergia-ellátás biztonságának javítását és a villamosenergia-rendszer működésének hatékonyabbá tételét célzó digitális megoldásokhoz, valamint a zöld készségek elsajátítását segítő digitális tananyagok kidolgozásához nyújtanak támogatást.
Az eredeti tervben szereplő nagy horderejű reformok és beruházások mellett számos további intézkedés irányul a társadalom ellenálló képességének javítására – emelték ki.
A REPowerEU-fejezet tartalmaz egyebek mellett a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásoknak nyújtott, energetikai felújítást célzó támogatást, valamint a jelenlegi és jövőbeli munkaerő zöld készségeit javító képzéshez nyújtott támogatást.
A módosított terv emellett további új bölcsődei helyek létrehozásával még elérhetőbbé teszi a kisgyermekkori nevelési szolgáltatásokat – tájékoztattak.
Az Európai Unió Tanácsának négy hét áll rendelkezésére ahhoz, hogy jóváhagyja az Európai Bizottság értékelését. A tanácsi jóváhagyást követően Magyarország előfinanszírozás formájában megkaphat 0,9 milliárd eurót a REPowerEU forrásokból.
Az Európai Bizottság ezután abban az esetben fogja engedélyezni a rendszeres kifizetéseket, ha Magyarország kielégítő módon végrehajtja az unió pénzügyi érdekeinek védelmét és az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítését célzó, 27 „szupermérföldkő” formájában megfogalmazott reformokat – tették hozzá.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!