
Egyaránt bírálta szerdán a Ponta-kormány adócsökkentési terveit Klaus Johannis államfő és Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke egy ünnepi rendezvényen, amelyet Ferdinánd király születésének 150. évfordulója alkalmából szerveztek.
2015. július 15., 16:252015. július 15., 16:25
2015. július 15., 18:442015. július 15., 18:44
„Románia nem engedhet meg magának újabb gazdasági kísérleteket, és le kell számolnia azzal az illúzióval, hogy adósságra építhet jólétet” – jelentette ki Johannis, akinek – mint ismeretes – néhány napon belül döntenie kell arról, hogy kihirdeti vagy visszaküldi a parlamentnek a június végén nagy többséggel – az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) által is – megszavazott új adótörvénykönyvet.
Az államfő szerdán intő példaként hivatkozott a görög válságra, eszmefuttatásával pedig arra engedett következtetni, hogy nem akarja kihirdetni az adótörvénykönyvet.
„Fel kell hagynunk azzal az illúzióval, hogy a jólétet költségvetési hiányra, egyik évről a másikra továbbgörgetett államadósságra alapozhatnánk, s azzal is, hogy pénzügyi és adópolitikai módszerekkel helyettesíthetjük a valós gazdasági reformokat. (...) Persze választási év előtt állunk, de meg kell értenünk, hogy mekkora távolság van a politikai húzások csábítása és a gazdasági valóság között\" – érvelt Johannis.
Óvatosságra intette a kormányt Mugur Isărescu jegybankelnök is, aki szerint Románia versenyképességének növeléséhez inkább megfelelő infrastruktúrára és hatékony oktatásra volna szüksége. Amint arról beszámoltunk, Isărescu már korábban is jelezte: nem látott olyan hatástanulmányt, amely lehetővé tenné, hogy támogassa az általános forgalmi adó (áfa/TVA) csökkentését, és nem tartja szerencsésnek, ha Románia gazdaságpolitikája egyik végletből a másikba esik.
„A gazdaságpolitika jövőbeni feladata, hogy megőrizze a válság után nagy nehezen újra stabilizált makrogazdasági egyensúlyt, mivel hiba lenne figyelmen kívül hagyni a válság tanulságait, és engedni a csábításnak, hogy időleges következményekkel járó intézkedéseket válasszunk” – fogalmazott szerdán a jegybankelnök.
Szerinte hiba lenne „figyelmen kívül hagyni a nemzetközi válság tanulságait és saját tapasztalatainkat, és engedni a kísértésnek, hogy időleges következményekkel járó intézkedéseket hozzunk a hosszú távú fejlődés kárára”.
„A hosszú távú perspektíva megköveteli, hogy a gazdaságpolitika középpontjában ne csupán az igények menedzsmentje, hanem a makrogazdasági stabilitás céljai is szerepeljenek, valamint a fenntartható fejlődés és a román gazdaság versenyképességének fejlesztése is” – mondta a jegybank elnöke.
Egyúttal ismét ellenérzéseinek adott hangot az adótörvénykönyvben rögzített fiskális lazítással szemben, és felhívta a figyelmet, hogy ez hosszú távon az egyensúly megbomlásához vezethet. Rámutatott: ma, akárcsak Ferdinánd király Romániájában, a társadalom az állam reformjának és az intézmények megszilárdításának idejét éli, így szükséges, hogy a fiskális fegyelem és a pénzügyi stabilitás jelentse a normalitás állapotát.
Amint arról beszámoltunk, a Ponta-kabinet adócsökkentési tervét korábban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság is bírálta, arra hivatkozva, hogy az jelentősen megnövelné – akár meg is duplázhatja – a költségvetési hiányt.
A Digi 24 hírtelevízió ugyanakkor úgy értesült, hogy az IMF emiatt fel is akarta mondani a Romániával két éve kötött, szeptemberben lejáró készenlétihitel-megállapodást, és a keddre időzített bejelentést csak azért halasztotta el, hogy ne keltsen újabb aggodalmakat régióban a görög válság miatt amúgy is zaklatott pénzpiacokon.
Mint ismeretes, az államfői aláírásra váró új adótörvénykönyv egyik legfontosabb intézkedése, hogy 2016. január elsejétől 19 százalékosra csökkenti a jelenleg 24 százalékos általános forgalmi adót (áfa/TVA). Az érintettek azonban felróják, hogy cserébe a legkisebbekre sújt le: az egyéni vállalkozói engedéllyel (PFA) rendelkező, valamint a szabadfoglalkozású személyeket érintheti hátrányosan a jogszabálycsomag, amely szakértők szerint ugyanakkor homályos, többféleképpen értelmezhető előírásokat tartalmaz.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!