
Egyaránt bírálta szerdán a Ponta-kormány adócsökkentési terveit Klaus Johannis államfő és Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke egy ünnepi rendezvényen, amelyet Ferdinánd király születésének 150. évfordulója alkalmából szerveztek.
2015. július 15., 16:252015. július 15., 16:25
2015. július 15., 18:442015. július 15., 18:44
„Románia nem engedhet meg magának újabb gazdasági kísérleteket, és le kell számolnia azzal az illúzióval, hogy adósságra építhet jólétet” – jelentette ki Johannis, akinek – mint ismeretes – néhány napon belül döntenie kell arról, hogy kihirdeti vagy visszaküldi a parlamentnek a június végén nagy többséggel – az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) által is – megszavazott új adótörvénykönyvet.
Az államfő szerdán intő példaként hivatkozott a görög válságra, eszmefuttatásával pedig arra engedett következtetni, hogy nem akarja kihirdetni az adótörvénykönyvet.
„Fel kell hagynunk azzal az illúzióval, hogy a jólétet költségvetési hiányra, egyik évről a másikra továbbgörgetett államadósságra alapozhatnánk, s azzal is, hogy pénzügyi és adópolitikai módszerekkel helyettesíthetjük a valós gazdasági reformokat. (...) Persze választási év előtt állunk, de meg kell értenünk, hogy mekkora távolság van a politikai húzások csábítása és a gazdasági valóság között\" – érvelt Johannis.
Óvatosságra intette a kormányt Mugur Isărescu jegybankelnök is, aki szerint Románia versenyképességének növeléséhez inkább megfelelő infrastruktúrára és hatékony oktatásra volna szüksége. Amint arról beszámoltunk, Isărescu már korábban is jelezte: nem látott olyan hatástanulmányt, amely lehetővé tenné, hogy támogassa az általános forgalmi adó (áfa/TVA) csökkentését, és nem tartja szerencsésnek, ha Románia gazdaságpolitikája egyik végletből a másikba esik.
„A gazdaságpolitika jövőbeni feladata, hogy megőrizze a válság után nagy nehezen újra stabilizált makrogazdasági egyensúlyt, mivel hiba lenne figyelmen kívül hagyni a válság tanulságait, és engedni a csábításnak, hogy időleges következményekkel járó intézkedéseket válasszunk” – fogalmazott szerdán a jegybankelnök.
Szerinte hiba lenne „figyelmen kívül hagyni a nemzetközi válság tanulságait és saját tapasztalatainkat, és engedni a kísértésnek, hogy időleges következményekkel járó intézkedéseket hozzunk a hosszú távú fejlődés kárára”.
„A hosszú távú perspektíva megköveteli, hogy a gazdaságpolitika középpontjában ne csupán az igények menedzsmentje, hanem a makrogazdasági stabilitás céljai is szerepeljenek, valamint a fenntartható fejlődés és a román gazdaság versenyképességének fejlesztése is” – mondta a jegybank elnöke.
Egyúttal ismét ellenérzéseinek adott hangot az adótörvénykönyvben rögzített fiskális lazítással szemben, és felhívta a figyelmet, hogy ez hosszú távon az egyensúly megbomlásához vezethet. Rámutatott: ma, akárcsak Ferdinánd király Romániájában, a társadalom az állam reformjának és az intézmények megszilárdításának idejét éli, így szükséges, hogy a fiskális fegyelem és a pénzügyi stabilitás jelentse a normalitás állapotát.
Amint arról beszámoltunk, a Ponta-kabinet adócsökkentési tervét korábban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság is bírálta, arra hivatkozva, hogy az jelentősen megnövelné – akár meg is duplázhatja – a költségvetési hiányt.
A Digi 24 hírtelevízió ugyanakkor úgy értesült, hogy az IMF emiatt fel is akarta mondani a Romániával két éve kötött, szeptemberben lejáró készenlétihitel-megállapodást, és a keddre időzített bejelentést csak azért halasztotta el, hogy ne keltsen újabb aggodalmakat régióban a görög válság miatt amúgy is zaklatott pénzpiacokon.
Mint ismeretes, az államfői aláírásra váró új adótörvénykönyv egyik legfontosabb intézkedése, hogy 2016. január elsejétől 19 százalékosra csökkenti a jelenleg 24 százalékos általános forgalmi adót (áfa/TVA). Az érintettek azonban felróják, hogy cserébe a legkisebbekre sújt le: az egyéni vállalkozói engedéllyel (PFA) rendelkező, valamint a szabadfoglalkozású személyeket érintheti hátrányosan a jogszabálycsomag, amely szakértők szerint ugyanakkor homályos, többféleképpen értelmezhető előírásokat tartalmaz.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!