
Egyaránt bírálta szerdán a Ponta-kormány adócsökkentési terveit Klaus Johannis államfő és Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke egy ünnepi rendezvényen, amelyet Ferdinánd király születésének 150. évfordulója alkalmából szerveztek.
2015. július 15., 16:252015. július 15., 16:25
2015. július 15., 18:442015. július 15., 18:44
„Románia nem engedhet meg magának újabb gazdasági kísérleteket, és le kell számolnia azzal az illúzióval, hogy adósságra építhet jólétet” – jelentette ki Johannis, akinek – mint ismeretes – néhány napon belül döntenie kell arról, hogy kihirdeti vagy visszaküldi a parlamentnek a június végén nagy többséggel – az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) által is – megszavazott új adótörvénykönyvet.
Az államfő szerdán intő példaként hivatkozott a görög válságra, eszmefuttatásával pedig arra engedett következtetni, hogy nem akarja kihirdetni az adótörvénykönyvet.
„Fel kell hagynunk azzal az illúzióval, hogy a jólétet költségvetési hiányra, egyik évről a másikra továbbgörgetett államadósságra alapozhatnánk, s azzal is, hogy pénzügyi és adópolitikai módszerekkel helyettesíthetjük a valós gazdasági reformokat. (...) Persze választási év előtt állunk, de meg kell értenünk, hogy mekkora távolság van a politikai húzások csábítása és a gazdasági valóság között\" – érvelt Johannis.
Óvatosságra intette a kormányt Mugur Isărescu jegybankelnök is, aki szerint Románia versenyképességének növeléséhez inkább megfelelő infrastruktúrára és hatékony oktatásra volna szüksége. Amint arról beszámoltunk, Isărescu már korábban is jelezte: nem látott olyan hatástanulmányt, amely lehetővé tenné, hogy támogassa az általános forgalmi adó (áfa/TVA) csökkentését, és nem tartja szerencsésnek, ha Románia gazdaságpolitikája egyik végletből a másikba esik.
„A gazdaságpolitika jövőbeni feladata, hogy megőrizze a válság után nagy nehezen újra stabilizált makrogazdasági egyensúlyt, mivel hiba lenne figyelmen kívül hagyni a válság tanulságait, és engedni a csábításnak, hogy időleges következményekkel járó intézkedéseket válasszunk” – fogalmazott szerdán a jegybankelnök.
Szerinte hiba lenne „figyelmen kívül hagyni a nemzetközi válság tanulságait és saját tapasztalatainkat, és engedni a kísértésnek, hogy időleges következményekkel járó intézkedéseket hozzunk a hosszú távú fejlődés kárára”.
„A hosszú távú perspektíva megköveteli, hogy a gazdaságpolitika középpontjában ne csupán az igények menedzsmentje, hanem a makrogazdasági stabilitás céljai is szerepeljenek, valamint a fenntartható fejlődés és a román gazdaság versenyképességének fejlesztése is” – mondta a jegybank elnöke.
Egyúttal ismét ellenérzéseinek adott hangot az adótörvénykönyvben rögzített fiskális lazítással szemben, és felhívta a figyelmet, hogy ez hosszú távon az egyensúly megbomlásához vezethet. Rámutatott: ma, akárcsak Ferdinánd király Romániájában, a társadalom az állam reformjának és az intézmények megszilárdításának idejét éli, így szükséges, hogy a fiskális fegyelem és a pénzügyi stabilitás jelentse a normalitás állapotát.
Amint arról beszámoltunk, a Ponta-kabinet adócsökkentési tervét korábban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság is bírálta, arra hivatkozva, hogy az jelentősen megnövelné – akár meg is duplázhatja – a költségvetési hiányt.
A Digi 24 hírtelevízió ugyanakkor úgy értesült, hogy az IMF emiatt fel is akarta mondani a Romániával két éve kötött, szeptemberben lejáró készenlétihitel-megállapodást, és a keddre időzített bejelentést csak azért halasztotta el, hogy ne keltsen újabb aggodalmakat régióban a görög válság miatt amúgy is zaklatott pénzpiacokon.
Mint ismeretes, az államfői aláírásra váró új adótörvénykönyv egyik legfontosabb intézkedése, hogy 2016. január elsejétől 19 százalékosra csökkenti a jelenleg 24 százalékos általános forgalmi adót (áfa/TVA). Az érintettek azonban felróják, hogy cserébe a legkisebbekre sújt le: az egyéni vállalkozói engedéllyel (PFA) rendelkező, valamint a szabadfoglalkozású személyeket érintheti hátrányosan a jogszabálycsomag, amely szakértők szerint ugyanakkor homályos, többféleképpen értelmezhető előírásokat tartalmaz.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Két nagyváradi üzemet vásárolt fel az amerikai Madison Air Solutions – számolt be a Profit.ro gazdasági hírportál.
Ahogy az várható volt, a nagyobb töltőállomásláncok kedden követték az OMV–Petrom egy nappal korábbi példáját, és megemelték a gázolaj literenkénti árát.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
szóljon hozzá!