Fotó: Agerpres
2010. július 26., 10:222010. július 26., 10:22
A stresszteszt jó eredménnyel zárult: a vizsgált bankok nagy többsége „ellenállónak” bizonyult, mindössze hét banknak nem sikerült teljesítenie a követelményeket. A két vizsgált magyar bank, az OTP Bank és az FHB Jelzálogbank magasan az elvárt szint felett teljesített. A legnagyobb európai gazdaság, a németországi bankok közül csupán egy, a Hypo Real Estate „bukott el” a terhelési próbán. A hiányosan teljesítők között öt spanyol bank van, valamint a hazai fiókokkal is rendelkező görög ATE Bank. Ezeknek összesen 3,5 milliárd euró tőkeemelésre van szükségük ahhoz, hogy sikeresen átvészeljenek egy újabb gazdasági recessziót.
Az Európai Bankfelügyelők Bizottságának (CEBS) általános terhelési vizsgálata, az úgynevezett stresszteszt eredményei nagyjából borítékolhatók voltak, mert a vizsgálat tényleges célja éppen a piacok megnyugtatása, a bizalom helyreállítása volt.
Az Európai Bizottság javaslatára tavaly januárban alakult meg az Európai Bankfelügyelők Bizottsága (CEBS) az EU-tagországok bankfelügyeleti hatóságainak és központi bankjainak vezető képviselőiből. Az EU pénzügyminiszteri tanácsának felhívása alapján a CEBS dolga rendszeresen hőmérőzni a bankvilágot. Első, kisebbfajta stressztesztjét tavaly ősszel végezte anélkül, hogy felkeltette volna a közvélemény figyelmét. Az idei, első félévi vizsgálat is a miniszteri tanács általános megbízása alapján kezdődött márciusban, de a tavaszi euróövezeti államadósság-pánik közepette és után, most nagy volt az érdeklődés a CEBS terhelési próbája iránt.
A vizsgálatba 91 európai bankot vontak be, mindenekelőtt a legnagyobbakat. Minden tagországban nagyság szerint sorba állítva annyi bankot vizsgáltak meg, amennyi kiteszi a nemzeti bankszektor legalább 50 százalékát az összes mérlegfőösszeg arányában. A résztvevő 91 pénzintézet az EU bankpiacának végül 65 százalékát fedi le.
| Csányi Sándor büszke lehet az OTP eredményére |
A terhelési próba eredménye nem előrejelzés, hanem a „mi lenne, ha?” kérdésre válaszoló elemzés, amely az európai bankok tőkemegfelelési, kockázatviselési mutatóinak felügyeleti osztályzását segíti. Az EU pénzügyminiszteri tanácsa már decemberben úgy foglalt állást, hogy „az állami támogatást és a profitot tőketartalék felhalmozására, nem pedig az osztalék vagy az illetmények növelésére kell fordítani” a bankoknál: ehhez az elvhez vártak információt a mostani bankvizsgálattól.
A stresszteszt rosszabb forgatókönyvei kettős mélypontú recessziót feltételeztek Európában, abból kiindulva, hogy a makrogazdasági számok mind 3 százalékponttal rosszabbul alakulnak idén és jövőre, mint az Európai Bizottság tavasszal jósolta, és ehhez még szuverén adósságtörlesztési sokkok is járulhatnak. Egy bizonyos bank akkor „bukik meg” a vizsgán, ha az úgynevezett Tier 1 hat százalékos tőkemegfelelési arányt nem tudta teljesíteni a kintlevőségekhez képest. Ezen forgatókönyvek valószínűsége a CEBS szerint húsz évben egy lehet. Ezzel az európai stresszteszt szigorúbb volt, mint az amerikai, amelynek forgatókönyvei akár minden hét évben előfordulhatnak.
A stresszteszt módszertanát az Egyesült Államokban dolgozták ki. Az elsőt az amerikai szövetségi tartalékbankrendszer (Fed) végezte tavaly tavasszal az ottani 19 legnagyobb bankcsoportnál.
A teszten elbukott európai bankoknak nem kell kétségbe esniük: először is saját forrásokat vehetnek igénybe, új részvénykibocsátással vagy vagyonrészek eladásával vonhatnak be friss tőkét. Azon bankok, amelyeknek saját erőből ez nem megy, a kormányok segítségével javíthatják a tőkemegfelelési mutatót. Végül utolsó mentsvárként az európai mentőernyő, vagyis a válságalap is segíthet. Mint Olli Rehn európai pénzügyi biztos közölte: szükség esetén az európai megmentési alapból is segíthetik a pénzügyileg gyengének bizonyult bankokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
Látogatottsági adatok