Fotó: Agerpres
2010. július 26., 10:222010. július 26., 10:22
A stresszteszt jó eredménnyel zárult: a vizsgált bankok nagy többsége „ellenállónak” bizonyult, mindössze hét banknak nem sikerült teljesítenie a követelményeket. A két vizsgált magyar bank, az OTP Bank és az FHB Jelzálogbank magasan az elvárt szint felett teljesített. A legnagyobb európai gazdaság, a németországi bankok közül csupán egy, a Hypo Real Estate „bukott el” a terhelési próbán. A hiányosan teljesítők között öt spanyol bank van, valamint a hazai fiókokkal is rendelkező görög ATE Bank. Ezeknek összesen 3,5 milliárd euró tőkeemelésre van szükségük ahhoz, hogy sikeresen átvészeljenek egy újabb gazdasági recessziót.
Az Európai Bankfelügyelők Bizottságának (CEBS) általános terhelési vizsgálata, az úgynevezett stresszteszt eredményei nagyjából borítékolhatók voltak, mert a vizsgálat tényleges célja éppen a piacok megnyugtatása, a bizalom helyreállítása volt.
Az Európai Bizottság javaslatára tavaly januárban alakult meg az Európai Bankfelügyelők Bizottsága (CEBS) az EU-tagországok bankfelügyeleti hatóságainak és központi bankjainak vezető képviselőiből. Az EU pénzügyminiszteri tanácsának felhívása alapján a CEBS dolga rendszeresen hőmérőzni a bankvilágot. Első, kisebbfajta stressztesztjét tavaly ősszel végezte anélkül, hogy felkeltette volna a közvélemény figyelmét. Az idei, első félévi vizsgálat is a miniszteri tanács általános megbízása alapján kezdődött márciusban, de a tavaszi euróövezeti államadósság-pánik közepette és után, most nagy volt az érdeklődés a CEBS terhelési próbája iránt.
A vizsgálatba 91 európai bankot vontak be, mindenekelőtt a legnagyobbakat. Minden tagországban nagyság szerint sorba állítva annyi bankot vizsgáltak meg, amennyi kiteszi a nemzeti bankszektor legalább 50 százalékát az összes mérlegfőösszeg arányában. A résztvevő 91 pénzintézet az EU bankpiacának végül 65 százalékát fedi le.
| Csányi Sándor büszke lehet az OTP eredményére |
A terhelési próba eredménye nem előrejelzés, hanem a „mi lenne, ha?” kérdésre válaszoló elemzés, amely az európai bankok tőkemegfelelési, kockázatviselési mutatóinak felügyeleti osztályzását segíti. Az EU pénzügyminiszteri tanácsa már decemberben úgy foglalt állást, hogy „az állami támogatást és a profitot tőketartalék felhalmozására, nem pedig az osztalék vagy az illetmények növelésére kell fordítani” a bankoknál: ehhez az elvhez vártak információt a mostani bankvizsgálattól.
A stresszteszt rosszabb forgatókönyvei kettős mélypontú recessziót feltételeztek Európában, abból kiindulva, hogy a makrogazdasági számok mind 3 százalékponttal rosszabbul alakulnak idén és jövőre, mint az Európai Bizottság tavasszal jósolta, és ehhez még szuverén adósságtörlesztési sokkok is járulhatnak. Egy bizonyos bank akkor „bukik meg” a vizsgán, ha az úgynevezett Tier 1 hat százalékos tőkemegfelelési arányt nem tudta teljesíteni a kintlevőségekhez képest. Ezen forgatókönyvek valószínűsége a CEBS szerint húsz évben egy lehet. Ezzel az európai stresszteszt szigorúbb volt, mint az amerikai, amelynek forgatókönyvei akár minden hét évben előfordulhatnak.
A stresszteszt módszertanát az Egyesült Államokban dolgozták ki. Az elsőt az amerikai szövetségi tartalékbankrendszer (Fed) végezte tavaly tavasszal az ottani 19 legnagyobb bankcsoportnál.
A teszten elbukott európai bankoknak nem kell kétségbe esniük: először is saját forrásokat vehetnek igénybe, új részvénykibocsátással vagy vagyonrészek eladásával vonhatnak be friss tőkét. Azon bankok, amelyeknek saját erőből ez nem megy, a kormányok segítségével javíthatják a tőkemegfelelési mutatót. Végül utolsó mentsvárként az európai mentőernyő, vagyis a válságalap is segíthet. Mint Olli Rehn európai pénzügyi biztos közölte: szükség esetén az európai megmentési alapból is segíthetik a pénzügyileg gyengének bizonyult bankokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok