
IMF: a második negyedév számos pozitív meglepetést hozott
Fotó: Facebook/International Monetary Fund
Kellemes meglepetést okozott a Nemzetközi Valutaalap (IMF) számára több ország gazdaságának alakulása a koronavírus-járvány által okozott válság idején, így felfele módosította a világgazdaság kilátásait. Romániában is jobb eredményeket várnak a korábban becsültnél.
2020. október 14., 09:162020. október 14., 09:16
Felfele módosította a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Románia idei gazdasági kilátásait: a korábban becsült 5 százalék helyett immár „csak” 4,8 százalékos visszaesést várnak a washingtoni székhelyű pénzintézet elemzői a kedden nyilvánosságra hozott World Economic Outlook világgazdasági prognózisban. A 2021-es esztendőt illetően is több derűlátásra ad okot a dokumentum:
Erőteljesebb lesz viszont az áremelkedés az előző prognózisban vártnál: miközben nemrég még 2,2 százalékos inflációs rátát várt idénre az IMF, most már 2,9 százalékos pénzhígulásra számítanak. Jó hír viszont, hogy a korábban becsült 10,1 százalék helyett most már „csak” 7,9 százalékos munkanélküliségi rátát prognosztizálnak a 2020-as év végére. A folyó fizetési mérleg hiányát eközben a korábbi 5,5 százalék helyett most a bruttó hazai termék (GDP) 5,3 százalékának megfelelő összegűnek várják.
Nem csak Románia esetében javított különben korábbi előrejelzésén a Nemzetközi Valutaalap, a washingtoni székhelyű pénzintézet az előző prognózisához képest kevésbé mély világgazdasági visszaesést jelez az idei évre, de hosszadalmas és nehézkes javulásra számít, ezért mérsékelte a jövőre várható növekedés ütemét is a kedden publikált világgazdasági növekedési prognózisában.
Az IMF a globális bruttó hazai termék (GDP) 4,4 százalékos csökkenését jelzi 2020-ra World Economic Outlook (WEO) világgazdasági prognózisában, amit jövőre 5,2 százalékos növekedés követ majd.
Az IMF az áprilisban kiadott tavaszi WEO prognózisában még 3,0 százalékos GDP-csökkenést jelzett az idei évre, és 5,8 százalékos növekedést 2020-ra. A módosult vásárlóerő-paritás alapján az IMF mostani prognózisa 0,8 százalékponttal kisebb GDP-csökkenést jelez az idei évre a júniusi, és 1,1 százalékponttal kisebbet a tavaszi prognózishoz képest. A jövő évre jelzett GDP-növekedés pedig a júniusi prognózistól 0,2 százalékponttal, a tavaszitól pedig 0,5 százalékponttal marad el.
Kínában például nagy lendülettel megindult a növekedés, az Egyesült Államokban és az euróövezetben pedig kisebb lett a visszaesés a vártnál. A harmadik negyedévben pedig már „megvetette a lábát” a növekedés, annak üteme azonban a tartósnak ígérkező távolságtartási és egyéb korlátozások miatt lassúbb lehet a korábban reméltnél.
Az MTI által idézett elemzés szerint a növekedési kilátásokat pozitív értelemben befolyásolhatja egyebek között a gazdasági aktivitás vártnál gyorsabb normalizálódása, a költségvetési támogatási programok kiterjesztése, vagy a termelékenységben bekövetkező javulás. Hátrányos lehet viszont egy második fertőzési hullám jelentkezése, a támogatási programok idő előtti kivezetése, csődök tömeges bekövetkezése, esetleg zavargások kitörése, vagy geopolitikai feszültség éleződése.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Fitch Ratings általi megerősítése azt igazolja, hogy a nemzetközi partnerek bíznak a kormány döntéseiben – jelentette ki szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A Fitch Ratings pénteken megerősítette Románia BBB-szintű befektetési ajánlású adósbesorolását, negatív kilátásokkal.
Határozott irányváltást követel az Európai Bizottságtól a cseh, a lengyel, a magyar, a szlovák, valamint a lett és a litván agrárkamara – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az MTI-vel.
A statisztikai intézet által jelzett technikai recesszió átmeneti jelenség, és nem jelent gazdasági válságot – jelentette ki pénteken Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Nem várattak magukra sokáig a pénteken bejelentett technikai recesszió első negatív következményei: a bankok sorra jelentik be, hogy a friss számadatok tükrében rontottak a román gazdaság 2026-os növekedési kilátásain.
Az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint 2025 negyedik negyedévében az euróövezetben és az EU-ban egyaránt 0,3 százalékkal nőtt a GDP az előző negyedévhez képest, amikor 0,3 százalékkal, illetve 0,4 százalékkal javult a gazdaság teljesítménye.
Mit jelent a mostani technikai recesszió Románia gazdasága szempontjából? Más-e most a felállás, mint a korábbi technikai recessziók idején? Vannak-e legalább óvatos optimizmusra okot adó jelek? Hogyan tovább? Elemzői vélemények.
Tavaly a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal csökkent az ipari termelés Romániában 2024-hez képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a Romániában bekövetkezett technikai recesszió a megkezdett átmenet „előre látható és elkerülhetetlen” költsége, mert a régi „gazdasági modell a falhoz szorított minket”.
Románia gazdasága 2025 negyedik negyedévében reálértékben 1,9 százalékkal csökkent a harmadik negyedévhez képest, az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adatai szerint.
1 hozzászólás