A kormány arra készül, hogy elhalassza a magánnyugdíjhoz való hozzáférést módosító törvénytervezetet
Fotó: László Ildikó
A kormány arra készül, hogy elhalassza a magánnyugdíjhoz való hozzáférést módosító törvénytervezetet – közölte az Economica.net gazdasági portál.
2025. augusztus 12., 16:252025. augusztus 12., 16:25
Mint arról beszámoltunk, a tervezet lényege az, hogy hatályba lépése esetén nem lehetne egy összegben felvenni a magánnyugdíjszámlán összegyűlt pénzt, ami vitát váltott ki a koalíciós pártok között és a közvéleményben egyaránt.
A portál szerint jelenleg csak a Mentsük meg Romániát Szövetség (USR) egy része támogatja fenntartások nélkül az új törvényt.
A portál forrásai szerint
valamint a kormánypártokkal és a rendszerben érintett felekkel folytatott megbeszélésekre. Fontolóra veszik egy széles körű, országos vita kezdeményezését is az új nyugdíjfizetési törvényről.
Nincs probléma a magánnyugdíjak kifizetésével, a II. pillér alapjaival, amelyeknek „nagyon magas a likviditásuk” – jelentette ki Radu Crăciun, a Romániai Magánnyugdíjpénztárak Szövetségének elnöke hétfőn egy sajtótájékoztatón.
„Akárhogy is legyen, szükség van egy nyugdíjfizetési törvényre. Már 13-14 évvel ezelőtt szükség lett volna rá. Most az OECD is kéri, bár nem ír elő konkrét formulát.
többek között az, hogy a kifizetési alapokat Románián kívülről is lehet-e kezelni, vagy hogy mennyire helyénvaló korlátozni a III. pillérben lévő eszközökhöz való hozzáférést, amely kizárólag magánnyugdíj, amelyre az emberek szerződéseket kötöttek, és az alapkezelők kötelezettségvállalásokat tettek. Jogos a kérdés is, hogy miért kell feltétlenül különleges kifizetési alapokat létrehozni, vagyis egy új bürokratikus formát, ha már léteznek nyugdíjalapok. Lehet, hogy a javasolt jutalékok szintje sem olyan alacsony. Mindenesetre további megbeszélések lesznek” – nyilatkozta egy a helyzethez közel álló politikai forrás az Economica.netnek.
Ilie Bolojan kormányfő vasárnap este kifejtette, hogy a jelenleg közvita alatt álló magánnyugdíjtörvény tervezete nem kobozza el az állampolgárok által felhalmozott pénzösszegeket.
Más források szerint
Így még jó ideig érvényben maradnak a jelenlegi lehetőségek a magánnyugdíj kifizetésére, azaz teljes összegben vagy részletekben is fölvehető, maximum öt év alatt.
Nem ez lenne az első alkalom, hogy előterjesztenek egy, a nyugdíjak kifizetéséről szóló törvénytervezetet, és heves viták alakulnak ki, amikor az nyilvánosságra kerül, majd a tervezetet elvetik.
Számos ilyen kísérlet volt már, többek között a mostanihoz hasonló törvénytervezetekkel, az utolsó jelentősebb a Cioloș-kormány idején volt. Ilyen kísérletek voltak 2010–2011-ben is, sőt, ahogyan az APAPR (Magánnyugdíjalapok Szövetsége) elnöke, Radu Crăciun is rámutatott, az ASF és a munkaügyi minisztérium között már három-négy éve folynak tárgyalások a tervezet jelenlegi formájáról. Crăciun szerint ebben az időszakban az alapkezelőkkel is konzultáltak.
A törvényjavaslat lényege az, hogy megszűnik a lehetőség, hogy a járulékfizető pénzét egy összegben fizessék ki, vagyis hogy az ember akkor vegye fel a pénzt a számláról, amikor jogosulttá válik a nyugdíjra, ahogyan ez jelenleg történik.
Fontos szempont, hogy a közel 200 000 román állampolgár közül, akik már megkapták a II. pillér nyugdíját a 2016 januárja (amikor a kifizetések láthatóvá váltak) és 2025. március 30-a (az ASF legfrissebb adatai) közötti időszakban,
Ez annak ellenére történt, hogy lehetőségük volt a pénzt öt év alatt részletekben felvenni, ami adócsökkentéssel is járt volna.
Tehát, legalábbis a 9 millió résztvevő számláinak jelenlegi eszközállománya alapján egyértelműen az egyszeri kifizetést részesítik előnyben, és annak eltörlése elégedetlenséget fog okozni.
Jelentős változtatások várhatók a romániai nyugdíjrendszerben, ha a kormány és a parlament rábólint a magánnyugdíjalapok működését szabályozó törvénytervezetre.
Jelenleg a nyugdíj kifizetése az ASF szabályozása alapján történik, amely a fent bemutatott két lehetőséget javasolja, azaz a teljes összeg kifizetését vagy a kifizetés öt évre történő elosztását.
A kormány által már első olvasatban megvitatott törvényjavaslat szerint
A rendszerben jelenleg több mint 36 milliárd euró van, ami már a bruttó hazai termék (GDP) több mint 10 százalékát jelenti.
A magánkezelésű nyugdíjrendszerbe, a II. pillérbe 2009-es bevezetésekor automatikusan bekerült az összes 18 és 35 év közötti romániai munkavállaló.
Azóta minden munkaerőpiacra belépő munkavállaló automatikusan bekerül a rendszerbe.
A munkaadók a társadalombiztosítási rendszerbe befizetett teljes 25 százalékos hozzájárulásból 4,75 százalékot automatikusan a magánkezelésű rendszerbe utalnak át.
USR-frakcióvezető: még vizsgálják a tervezetet
A magánnyugdíjakról szóló törvénytervezet még mindig vizsgálat alatt áll, és miután a kormány jóváhagyta, a parlament elé kerül elfogadásra, ahol módosíthatják – jelentette ki kedden Ştefan Pălărie, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátusi frakciójának vezetője.
„A javaslatról újabb technikai megbeszélések lesznek az USR-en és a kormánykoalícióban részt vevő partnerpártokon belül. Arra számítok, hogy lesznek módosítások. A parlament rendes ülésén kerül napirendre, miután szeptember 1-jén újrakezdjük hivatalos tevékenységünket” – mondta Pălărie.
Felvetette annak lehetőségét, hogy a II. pillérben felhalmozott összeget teljes egészében kivehetik egészségügyi problémák esetén.
„Vannak országok, ha nem tévedek, Németország, az Egyesült Államok, (...) ahol ez lehetséges, ha valakinek olyan egészségügyi problémája van, amely pénzügyi ráfordítást igényel, és bizonyítani tudja, hogy szüksége van a felhalmozott pénzeszközök egy részére az orvosi kiadások fedezésére. Ez nem lehet tilos. Egyébként a szabály szerint csak egy bizonyos összeget lehet felvenni havonta” – tette hozzá Ştefan Pălărie.
Megjegyezte, hogy a kormány augusztus 24. körül fogadhat el egy második intézkedéscsomagot a költségvetési hiány csökkentésére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!