
Jean Tirole francia közgazdász nyerte el a piaci erők elemzéséért az idei közgazdasági Nobel-díjat. Jean Tirole „rávilágított, hogyan kell értelmezni és szabályozni olyan iparágakat, amelyekben csak néhány erős cég tevékenykedik" – olvasható a Svéd Királyi Akadémia hétfői döntésének indoklásában.
2014. október 13., 15:522014. október 13., 15:52
Eszerint Tirole munkássága központi politikai kérdések megoldását segíti, egyebek között azt, hogyan kezeljék a kormányok a vállalategyesüléseket, a kartelleket, és hogyan szabályozzák a monopóliumokat.
A piaci szabályozást az egyes ágazatok sajátosságaihoz kell igazítani, és nem pedig általános szabályokat bevezetni, például árplafont megállapítani, ami többet árt, mint használ – emelte ki Tirole eredményeiből a svéd akadémia. „Az idei közgazdaságtudományi díj a nagy cégek megszelídítéséről szól\" – mondta a tegnapi sajtótájékoztatón a svéd akadémia állandó titkára, Staffan Normark.
A Portfólió.hu rámutat, hogy rengeteg iparág esetében látjuk, hogy a piacot vállalatok egy kis csoportja dominálja, lényegében monopolhelyzetet élvezve, elképzelhető, hogy indokolatlanul magas árképzést használnak majd a fogyasztókkal szemben, vagy éppen kiszorítják az új belépőket.
Tirole felfedte, hogy a szabályozó szervek valójában aszimmetrikus információval állnak szemben ezekben az iparágakban. A domináns vállalatok jobban tudják, hogy pontosan mik történnek a piacukon, mint maguk a szabályozók, ami jelentősen megnehezíti az ilyen helyzetek kezelését. A kitüntetett francia közgazdász pontosan az ilyen körülmények fennállása esetén találta meg a szabályozói megoldást. Az általa kidolgozott keret pedig remekül alkalmazható a telekommunikációs szektortól kezdve a bankrendszerig.
„Ha a kormányok erre támaszkodnak majd a jövőben, akkor ezen nagyvállalatokat sokkal termelékenyebbé válhatnak, amellett hogy megakadályozzák, hogy ártsanak a versenytársaiknak és a fogyasztóiknak” – mutatnak rá az idei Nobel-díjas munkájának legnagyobb eredményeire az indoklásban.
Mint ismeretes, eltérően a többi – orvosi, fizikai, kémiai, irodalmi és béke – Nobel-díjtól, amelyeket Alfred Nobel (1833-1896) vegyész és üzletember, a dinamit feltalálójának végakarata alapján hoztak létre, és először 1901-ben osztottak ki, a közgazdasági Nobel-díjat – egészen pontosan: a Svéd Királyi Bank Alfred Nobel Közgazdaságtudományi Emlékdíját – a svéd központi bank alapította fennállásának 300-ik évfordulója alkalmából 1968-ban, és a díjat először 1969-ben ítélték oda.
A közgazdasági díjazottat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia választja ki. A lemaradt jelöltek és jelölőik nevét ötven évig titokban kell tartani.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!