
Fotó: Agerpres
2010. március 17., 09:252010. március 17., 09:25
Az eurócsoport tagjai elfogadták az Európai Bizottság értékelését, miszerint a görög kiadáscsökkentő, illetve bevételnövelő intézkedések megfelelőek, és hangot adtak várakozásuknak, hogy Görögországnak nem lesz szüksége uniós pénzügyi mentőövre. Amint arról beszámoltunk, ilyet Athén nem is kért eddig.
A tegnapi tanácskozáson a nem euróövezeti országok közül különösen figyelemre méltó a görögökkel általában felettébb kritikus svédek véleménye. Anders Borg svéd pénzügyminiszter azt mondta újságíróknak, hogy megítélése szerint most sokkal jobb a görög helyzet, mint amilyen egy hónappal ezelőtt volt. Az EU soros elnökségét adó Spanyolország pénzügyminisztere, Elena Salgado szintén azt hangsúlyozta, hogy Görögországnak jelenleg nincs szüksége külső segítségre.
Az eurócsoport hétfő este felvázolt ugyan egy támogatási eszközrendszert arra az esetre, ha mégis ki kellene húzni Athént a bajból, de ennek végleges jóváhagyását egy valamikori EU-csúcstalálkozóra hagyták – ezzel is azt üzenve a piacoknak, hogy a görög helyzet nem ad okot aggodalomra. E támogatási „B terv” mibenlétét konkrétan nem ismertették – megfigyelők szerint azért, hogy némi homályban tartsák a spekulánsokat. Jean-Claude Juncker luxembourgi miniszterelnök annyit árult el, hogy az euróövezet országai szükség esetén kétoldalú alapon segítenék ki Görögországot, és hogy a hitelgaranciák nyújtásának terve nem szerepel az elképzelések közt.
Derűlátásra adhat okot az a tény is, hogy tegnap a Standard & Poor’s levette a tavaly december óta érvényben tartott, negatív kihatású figyelőlistáról Görögország szuverén adósbesorolásait, amely szerint a görög kormány költségvetési konszolidációs programja megfelel az ország jelenlegi osztályzatainak. A világ legnagyobb hitelminősítő csoportja megerősítette a hosszú futamú görög államadósság közepes befektetői „BBB plusz” besorolását, valamint az „A 2”-es szintű rövid futamú osztályzatot. Az S&P a negatív figyelőlista helyett ezekre a besorolásokra tegnaptól negatív kilátást léptetett érvénybe. A negatív kilátás is a leminősítés lehetőségére utal, de jóval hosszabb távon, mint a negatív figyelőlista, amelynek bejelentését akár néhány napon vagy héten belül osztályzatrontás követheti.
Hatott is az euró–dollár árfolyamra az intézkedés, az euró napközbeni csúcsra nőtt tegnap délután, miután a Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő megerősítette Görögország adósi besorolásait. Az euró 1,3771 dollárra nőtt a hétfő késő esti 1,3677 dollárról.
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Az iráni konfliktus kirobbanása óta eltelt tíz napban Romániában négyszer több benzint és gázolajat értékesítettek, mint az év bármelyik időszakában – irányította rá a figyelmet egy televíziós nyilatkozatban Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
Romániában az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csökken a kis boltok száma, míg a 400 és 999 négyzetméter közötti kereskedelmi egységek kategóriájában jelentős növekedés tapasztalható.
A kormány a tervek szerint még ezen a héten jóváhagyja a 2026-os állami költségvetés tervezetét, majd elküldi a parlamentnek elfogadásra – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök.
Idén januárban a nyers adatok szerint 9,1 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 6,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2025 első hónapjához képest.
Ha az iráni konfliktus kirobbanása óta látottaknál enyhébben, de szerdán is emelte üzemanyagárait Romániai legkiterjedtebb töltőállomás-hálózatával rendelkező Petrom.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.