Fotó: Agerpres
2010. március 17., 09:252010. március 17., 09:25
Az eurócsoport tagjai elfogadták az Európai Bizottság értékelését, miszerint a görög kiadáscsökkentő, illetve bevételnövelő intézkedések megfelelőek, és hangot adtak várakozásuknak, hogy Görögországnak nem lesz szüksége uniós pénzügyi mentőövre. Amint arról beszámoltunk, ilyet Athén nem is kért eddig.
A tegnapi tanácskozáson a nem euróövezeti országok közül különösen figyelemre méltó a görögökkel általában felettébb kritikus svédek véleménye. Anders Borg svéd pénzügyminiszter azt mondta újságíróknak, hogy megítélése szerint most sokkal jobb a görög helyzet, mint amilyen egy hónappal ezelőtt volt. Az EU soros elnökségét adó Spanyolország pénzügyminisztere, Elena Salgado szintén azt hangsúlyozta, hogy Görögországnak jelenleg nincs szüksége külső segítségre.
Az eurócsoport hétfő este felvázolt ugyan egy támogatási eszközrendszert arra az esetre, ha mégis ki kellene húzni Athént a bajból, de ennek végleges jóváhagyását egy valamikori EU-csúcstalálkozóra hagyták – ezzel is azt üzenve a piacoknak, hogy a görög helyzet nem ad okot aggodalomra. E támogatási „B terv” mibenlétét konkrétan nem ismertették – megfigyelők szerint azért, hogy némi homályban tartsák a spekulánsokat. Jean-Claude Juncker luxembourgi miniszterelnök annyit árult el, hogy az euróövezet országai szükség esetén kétoldalú alapon segítenék ki Görögországot, és hogy a hitelgaranciák nyújtásának terve nem szerepel az elképzelések közt.
Derűlátásra adhat okot az a tény is, hogy tegnap a Standard & Poor’s levette a tavaly december óta érvényben tartott, negatív kihatású figyelőlistáról Görögország szuverén adósbesorolásait, amely szerint a görög kormány költségvetési konszolidációs programja megfelel az ország jelenlegi osztályzatainak. A világ legnagyobb hitelminősítő csoportja megerősítette a hosszú futamú görög államadósság közepes befektetői „BBB plusz” besorolását, valamint az „A 2”-es szintű rövid futamú osztályzatot. Az S&P a negatív figyelőlista helyett ezekre a besorolásokra tegnaptól negatív kilátást léptetett érvénybe. A negatív kilátás is a leminősítés lehetőségére utal, de jóval hosszabb távon, mint a negatív figyelőlista, amelynek bejelentését akár néhány napon vagy héten belül osztályzatrontás követheti.
Hatott is az euró–dollár árfolyamra az intézkedés, az euró napközbeni csúcsra nőtt tegnap délután, miután a Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő megerősítette Görögország adósi besorolásait. Az euró 1,3771 dollárra nőtt a hétfő késő esti 1,3677 dollárról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok