
Fotó: Agerpres
2010. március 17., 09:252010. március 17., 09:25
Az eurócsoport tagjai elfogadták az Európai Bizottság értékelését, miszerint a görög kiadáscsökkentő, illetve bevételnövelő intézkedések megfelelőek, és hangot adtak várakozásuknak, hogy Görögországnak nem lesz szüksége uniós pénzügyi mentőövre. Amint arról beszámoltunk, ilyet Athén nem is kért eddig.
A tegnapi tanácskozáson a nem euróövezeti országok közül különösen figyelemre méltó a görögökkel általában felettébb kritikus svédek véleménye. Anders Borg svéd pénzügyminiszter azt mondta újságíróknak, hogy megítélése szerint most sokkal jobb a görög helyzet, mint amilyen egy hónappal ezelőtt volt. Az EU soros elnökségét adó Spanyolország pénzügyminisztere, Elena Salgado szintén azt hangsúlyozta, hogy Görögországnak jelenleg nincs szüksége külső segítségre.
Az eurócsoport hétfő este felvázolt ugyan egy támogatási eszközrendszert arra az esetre, ha mégis ki kellene húzni Athént a bajból, de ennek végleges jóváhagyását egy valamikori EU-csúcstalálkozóra hagyták – ezzel is azt üzenve a piacoknak, hogy a görög helyzet nem ad okot aggodalomra. E támogatási „B terv” mibenlétét konkrétan nem ismertették – megfigyelők szerint azért, hogy némi homályban tartsák a spekulánsokat. Jean-Claude Juncker luxembourgi miniszterelnök annyit árult el, hogy az euróövezet országai szükség esetén kétoldalú alapon segítenék ki Görögországot, és hogy a hitelgaranciák nyújtásának terve nem szerepel az elképzelések közt.
Derűlátásra adhat okot az a tény is, hogy tegnap a Standard & Poor’s levette a tavaly december óta érvényben tartott, negatív kihatású figyelőlistáról Görögország szuverén adósbesorolásait, amely szerint a görög kormány költségvetési konszolidációs programja megfelel az ország jelenlegi osztályzatainak. A világ legnagyobb hitelminősítő csoportja megerősítette a hosszú futamú görög államadósság közepes befektetői „BBB plusz” besorolását, valamint az „A 2”-es szintű rövid futamú osztályzatot. Az S&P a negatív figyelőlista helyett ezekre a besorolásokra tegnaptól negatív kilátást léptetett érvénybe. A negatív kilátás is a leminősítés lehetőségére utal, de jóval hosszabb távon, mint a negatív figyelőlista, amelynek bejelentését akár néhány napon vagy héten belül osztályzatrontás követheti.
Hatott is az euró–dollár árfolyamra az intézkedés, az euró napközbeni csúcsra nőtt tegnap délután, miután a Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő megerősítette Görögország adósi besorolásait. Az euró 1,3771 dollárra nőtt a hétfő késő esti 1,3677 dollárról.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.