Javította a Világbank a Románia gazdasági növekedésére vonatkozó előrejelzéseit a következő három évre: a nemzetközi pénzintézet tájékoztatása szerint idén a januárban előrevetített 2,5 helyett 2,8 százalékos emelkedés várható, jövő évben a korábbi 2,7-hez képest 3,2 százalékos előrelépésre, míg 2016-ban 2,9 százalékos növekedésre lehet számítani.
2014. június 11., 16:032014. június 11., 16:03
A Világbank közleményében azt is kifejtette: Románia és Magyarország esetében is egyértelműen nőtt a külföldi kereslet, ez pedig a belföldi munkaerőpiac, illetve a vásárlóerő javulásához vezet. „Az egész közép-kelet-európai térségre jellemző, hogy az alacsony inflációs ráta nyomán a központi jegybankok tarthatják a gazdaságot támogató pénzügyi politikájukat” – olvasható a pénzintézet beszámolójában.
A kormány által nemrég a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) küldött szándéklevele alapján egyébként a kabinet a bruttó hazai termék (GDP) 2,2–2,5 százalékos bővülésére számít ebben az évben. Hasonló értékeket vetített előre május elején az Európai Bizottság is, amely idén 2,5, 2015-re pedig 2,6 százalékos gazdasági növekedésre számít Romániában.
A Világbank arról is beszámolt, hogy Magyarország esetében ebben az évben 2,4, a következő évben pedig 2,5 százalékos GDP-bővülés várható, míg Bulgáriában az idei 1,7 százalékhoz képest 2015-ben 2,4 százalékos előrelépésre lehet számítani. Európában az egyik legnagyobb arányú gazdasági növekedést Lengyelországban jósolják: idén 3,3, jövő évben 3,5 százalékos lehet a bővülés.
A Világbank egyébként Lengyelország mellett Horvátországot, Csehországot, Észtországot, Lettországot, Litvániát, Oroszországot és Szlovákiát is a magas bevétellel rendelkező államok közé sorolja mostantól. A nemzetközi pénzintézet előrejelzése szerint globális szinten a GDP-növekedés ebben az évben 2,8 százalékos lesz, 2015-ben pedig 3,4 százalékos bővülés várható. Az eurózónában ugyanakkor idén 1,1 százalékos gazdasági növekedést jósolnak.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
szóljon hozzá!