Fájhat a fejünk? Az AI használata egyre több cégnél válik a mindennapok részévé
Fotó: Orbán Orsolya
Jogos a félelem, elveszi a mesterséges intelligencia (MI/AI) a munkánkat? Mennyire meghatározó ma a vállalati folyamatokban? És ki a felelős, ha téved az AI? Van-e szükség szabályozásra? – ilyen és ezekhez hasonló, sokunkat foglalkoztató kérdésre kerestük a választ Szász Levente közgazdásszal, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettesével. A Romanian Economic Monitor (RoEM) kutatócsoport koordinátora ugyanakkor a mesterséges intelligenciában rejlő előnyökről beszélt a Krónikának, de egyben a veszélyforrásokra is ráirányította a figyelmet.
2026. augusztus 22., 09:212026. augusztus 22., 09:21
– Az első és megkerülhetetlen kérdés a témában: joggal féltik-e az emberek állásukat? Kik vannak a leginkább veszélyzónában? És kik azok, akiknek nem kell aggódniuk az AI miatt?
– A rövid válasz az, hogy igen, a félelem jogos. A valóság persze ennél sokkal árnyaltabb, hiszen különböző munkaköröket különböző módon és mértékben érint az AI térnyerése. A leginkább veszélyeztetettek talán azok, akik munkájuk nagy részében valamilyen repetitív, algoritmikusan leírható irodai munkát végeztek (pl. dokumentáció ellenőrzése, alapszintű nyelvi fordítás, adatbevitel és feldolgozás, programkódok írása).
– Mit tanácsolna azoknak, akiknek az állását fenyegeti az AI? Milyen új kompetenciákra van szükség ebben a megváltozott munkaerőpiaci környezetben?
– A hasonló munkakörökben dolgozók számára kétféle kiút lehet, amit angol kifejezéssel „upskilling” és „reskilling” szakszavakkal írunk le. Az „upskilling” azt jelenti, hogy a dolgozó a saját munkakörén belül „szintet lép” és az adott tevékenységet sokkal magasabb szinten végzi, nagyobb hozzáadott értéket teremtve, aminek része az is, hogy az AI megoldásokat segítségként tudja használni a munkavégzés során. Ilyen lehet például a programozók számára a kódolás helyett az AI megoldások integrálásának megtanulása a programtermékekbe vagy IT szolgáltatásokba. Másfelől a „reskilling” azt jelenti, hogy az adott dolgozó teljesen új, az aktuális munkakörén kívül eső készségeket sajátít el, így ezáltal képessé válik új munkakörök betöltésére is, ahol az AI kevésbé helyettesíti az emberi munkavégzést. Természetesen a „reskilling” is tartalmazhatja az AI-jal való munkavégzés megtanulását.
mint például az empátia, a csapatmunka, az érték alapú döntéshozatal, a tárgyalástechnika vagy éppen az előadókészségek, ezeket ugyanis az AI nem, vagy csak nagyon kis mértékben tudja helyettesíteni. Ezen példák mellett is igaz ugyanakkor, hogy az AI-jal való együttműködés megtanulása, annak megtalálása, hogy az AI hogyan teheti hatékonyabbá és eredményesebbé az ember munkáját, az szinte minden létező munkakör jövője szempontjából kiemelt fontosságú.
Új szakok, korszerűsített tantervek és egyre több technológiai tartalom jelzi, hogy az erdélyi egyetemek is igyekeznek alkalmazkodni a gyorsan változó munkaerőpiachoz.
– Érdekes aspektus az is, hogy hogyan változtatja meg a vállaltvezetést az AI. Sokan használják döntéshozatalkor a mesterséges intelligenciát, de ki a hibás/felelősségre vonható, ha téved az AI, és a vállalat számára negatív döntés születik? Hol kell (vagy kell-e) Ön szerint meghúzni a határt emberi és gépi döntéshozatal között?
– Valóban, ma már a vállalatvezetők sem engedhetik meg maguknak azt, hogy az AI szerepét figyelmen kívül hagyják. Két szempontból sem.
És ez egy ma még nem eldöntött, sőt folyamatosan alakuló kérdés. Tudományos kutatások foglalkoznak a kérdéssel, de ma még nincs erre egyértelmű válasz. És igaz ez a topmenedzsmenttől kezdve a funkcionális vagy csoportvezetőkig minden szinten a döntéshozatalban.
Szász Levente közgazdásszal az AI-nak a vállalati folyamatokra gyakorolt hatásairól beszélgettünk
Fotó: Székelyhon Tv
Ugyanakkor azt talán ki lehet jelenteni, hogy a döntések következményeiért, legyen az akár pozitív, akár negatív, a felelősség az emberi döntéshozót terheli. Menedzsmentben az AI inkább egy támogató, kiegészítő, hatékonyságot és informáltságot segítő eszköz, de a döntések felelőssége az emberi döntéshozó vállán fekszik.
– Mely iparágakat alakítja át leggyorsabban az AI? És hol érezteti a legkevésbé a hatását?
– Az AI gazdasági térnyerése jelentős eltéréseket mutat a különböző iparágak között. Mind az OECD, mind pedig az EU végez ilyen jellegű felméréseket, és a 2025-ös adatok alapján az látszik, hogy – nem meglepő módon – az ICT (informatikai és kommunikációs) iparágakban tevékenykedő vállalatok járnak az élen. Mindkét felmérés szerint az iparágban tevékenykedő vállalatok megközelítőleg 60%-a használ AI megoldásokat a munkafolyamatok során.
A korábban tárgyalt „upskilling” és „reskilling” folyamatok, valamint az AI-hoz kapcsolódó új munkakörök megjelenése ugyanakkor árnyalják némileg ezt a képet. Az ICT iparágat AI tekintetében a professzionális és tudományos-technikai szolgáltatások követik, ide tartoznak például a jogi szolgáltatások, a tanácsadó vállalatok, a tervező és design irodák, reklámcégek, számviteli és könyvvizsgálati szolgáltatásokat nyújtó vállalatok stb.
A lista végén olyan iparágak szerepelnek, mint az építőipar, a szállítás és raktározás, a kiskereskedelem, illetve a vendéglátás. Ezek jellemzően olyan iparágak, ahol a folyamatok fizikai végrehajtása jelentős szerepet játszik a szolgáltatás nyújtása során, de az adatok azt mutatják, hogy az AI ezen vállalatok egyes folyamataiba is be tudott már épülni.
mindössze két év alatt több mint megduplázódott, és egy ehhez hasonló növekedési ütem elképzelhető az elkövetkező évekre is.
Az AI egyre több beteg első információforrása, de miközben segíthet, könnyen félre is vezethet. Ép ész vs. gép ész című cikksorozatunkban Szabó Zoltán marosvásárhelyi háziorvossal és Pál-Varga Andrea családorvos-rezidenssel beszélgettünk.
– Sokan – legyen szó menedzserről vagy alkalmazottról – még mindig ódzkodnak az AI használatától, nem bíznak benne, nagy az ellenállás. Ön hogyan látja ezt a kérdést? Mivel magyarázható ez a félelem?
– Ez egy természetes folyamat. Az emberek többsége az új vagy szokatlan dolgokra gyanakvóan tekint, sokan pedig nehezen adják fel azt a munkavégzési módot, amit a korábbi években megszoktak.
az AI, mint minden új technológia, nem tökéletes, számos hibája van, kiemelten a megjelenését követő első időszakban. Ezeknek nagyon fontos tudatában lenni, hiszen ezek hiányában könnyen áteshet egy vállalatvezető vagy egy alkalmazott „a ló túlsó oldalára”, amikor vakon bízva az AI megoldásokban, azokat nem ellenőrizve és nem kritikusan szemlélve, automatikusan elfogadja őket. Ilyenkor jelentős a veszélye a rossz döntések meghozatalának.
Bár a kritikus hozzáállás jogos, sőt szükséges is, ez ugyanakkor nem lehet indok arra, hogy valaki teljes mértékben elzárkózzon az AI elől. Az AI folyamatosan (és szinte minden eddigi technológiánál gyorsabban) fejlődik, egyre több feladatban tud hatékony segítséget nyújtani. Ez azt is jelenti, hogy azok a vállalatok, amelyek nem tartanak lépést ezzel a fejlődéssel és nem tekintenek nyitottan (de ugyanakkor kritikus szemmel) az AI megoldásokra, könnyen és nagyon gyorsan versenyhátrányba kerülhetnek a piacon.
– Az AI ma versenyelőny, vagy már inkább versenykényszer?
– Mivel az AI alkalmazása nagyon eltérő iparáganként és országonként is, így bizonyos esetekben versenyelőnyt, más esetekben pedig már versenykényszert jelenthet. Ráadásul az AI megoldások is jelentősen eltérőek lehetnek, az egyszerű chatbottól, az önálló ügynökként működő és döntéseket hozó AI robotig. De igazán az a vállalat tud előnyt szerezni az AI-jal, amely nem pusztán megvásárol vagy kifejleszt egy AI-eszközt, hanem azt jól illeszti a folyamataiba, megfelelő adatokkal látja el, és az alkalmazottakat is felkészíti, megtanítja a használatára.
Ahogy az AI megoldások egyre olcsóbbá és szélesebb körben hozzáférhetővé válnak, bizonyos alkalmazások alapkövetelménnyé, versenykényszerré fognak válni.
A tartós versenyelőnyt ezért nem önmagában az AI megléte adja, hanem az, hogy egy vállalat milyen gyorsan és értelmesen tudja azt saját tudásával, adataival és üzleti működésével összekapcsolni.
– Kialakulhatnak teljesen AI-vezérelt cégek?
– Teljesen AI-vezérelt cégek technikai értelemben bizonyos szűk területeken elképzelhetők: létrejöhetnek nagyon kis létszámú, nagyrészt automatizált vállalkozások, ahol az AI végzi például a tartalom-előállítás, az ügyfélkiszolgálás, az elemzés vagy akár a szoftverfejlesztés jelentős részét. A „teljesen AI-vezérelt” kifejezéssel azonban óvatos lennék. Egy vállalat céljainak meghatározása, jogi és erkölcsi felelőssége, lényeges vezetői döntései, valamint a váratlan helyzetek kezelése továbbra is emberi szereplőkhöz kötődik.
A döntő kérdés minden esetben inkább az lesz, hogy az AI valóban értéket teremt-e. Ha egy vállalat csak azért használ AI-t, mert mindenki más is ezt teszi az iparágában, akkor könnyen egy költséges, megbízhatatlan vagy a munkatársak által megkerült rendszereket építhet. Az előny ott jelenik meg, ahol az AI-alapú technológia bevezetését a vállalati adatok, az üzleti folyamatok, és a döntéshozatali felelősségi körök világos átalakítása kíséri.
Hogyan hat a vizuális kommunikációra a mesterséges intelligencia (MI/AI)? Elveszi-e a reklámgrafikusok munkáját? Balázs Zoltán egyetemi adjunktussal, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) művészeti tanszékének vezetőjével jártuk körül a témát.
– Lehet az AI az új ipari forradalom?
– Bár az AI hatása összemérhető lehet egy ipari forradaloméval, de én alapvetően a negyedik ipari forradalom részének tekintem, amelynek kimondott célja az okos, önállóan működő termelőegységek megvalósítása. Ebben az AI egy jelentős lökést adhat a negyedik ipari forradalomnak, bár az átfogó és gyökeres átalakulás (ami minden forradalom jellemzője) még nem történt meg, de egyértelmű jeleit látjuk. Ma még azonban nem értünk ennek a forradalomnak a végére.
A korábbi ipari forradalmaknál is idő kellett ahhoz, hogy a vállalatok újraszervezzék folyamataikat, kialakuljanak az új készségek, új tudás és új üzleti modellek, amit aztán a termelékenység széleskörű javulása kísért.
– Ön személy szerint hogyan látja a mesterséges intelligencia használatát? Sülhet el visszafelé, ha a társadalom és az üzleti élet túlságosan kiszolgáltatja magát az AI-nak? Milyen szabályozási keretre lenne esetleg szükség?
– Személy szerint az AI-t rendkívül nagy lehetőségnek tartom, de nem olyan technológiának, amelynek az eredményeit kritikátlanul el kell fogadnunk. Saját tapasztalatból is látom, hogy mennyit segít az oktatásban és a kutatásban, illetve ugyanezt tapasztalom vállalati környezetben is: tehermentesíthet rutinfeladatoktól, új megoldások létrehozását segítheti és új tudást tud széles körben elérhetővé tenni. Ugyanakkor tévedhet, nem létező információkat állíthat elő, felerősítheti az adatokban meglévő torzításokat, és a meggyőző fogalmazás könnyen a megbízhatóság látszatát keltheti. Ezért az AI használatának alapja nem a vak bizalom, hanem az ellenőrzött együttműködés kell hogy legyen.
Ha a vállalatok elveszítik a saját szakmai tudásukat, mert minden elemzést és döntési javaslatot külső rendszerekre bíznak, akkor egy kockázatos függőség alakulhat ki. Emellett kérdés az adatvédelem, a kiberbiztonság, és az is, hogy képesek maradunk-e emberi kontroll alatt tartani a nagy hatású döntéseket. Különösen kockázatos lenne AI-ra bízni végső emberi felülvizsgálat nélkül olyan döntéseket, amelyek jelentős mértékben befolyásolják az emberek vagy szervezetek, vállalatok életét.
A szabályozásnak ezért kockázatalapúnak és technológiasemlegesnek kell lennie: nem minden AI-alkalmazást szükséges azonos szigorral kezelni.
A nagy kockázatú alkalmazásoknál szükség van átlátható felelősségi rendre, megfelelő adatminőségre, előzetes tesztelésre, folyamatos ellenőrzésre, emberi felülvizsgálatra és valódi jogorvoslati lehetőségre. A jó szabályozásnak ugyanakkor nem szabad lehetetlenné tennie az innovációt, különösen a kisebb vállalkozások és a kutatók számára. A cél nem a kockázatok teljes megszüntetése (ez egyetlen technológiánál sem reális), hanem az, hogy a hasznok széles körben érvényesüljenek, miközben a felelősség végig azonosítható és emberi kézben marad.
Az építőipar, vendéglátás és szolgáltatások területén az AI és a robotok nem tudják teljesen helyettesíteni az embert. A gyakorlati készségekkel és alkalmazkodóképességgel rendelkező fiatalok így biztos karrierre számíthatnak ezekben a szakmákban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!