
Fotó: Lukácsi Lehel
Közel 40 százalékkal drágulhat januártól a távhő, amennyiben a kormány nem módosítja a földgázár liberalizálásának ütemtervét – hívta fel a figyelmet az Országos Energiaügyi Hatóság (ANRE).
2014. november 24., 17:422014. november 24., 17:42
Az illetékesek rámutattak: a problémát az jelenti, hogy a hőerőművek és a városi távhőszolgáltatók – mint ipari fogyasztók – számára 2015-től valósulna meg az árliberalizáció, vagyis januártól már szabadpiaci áron, az eddigihez képest jóval több pénzért kell megvásárolniuk az energiaforrást.
Ennek nyomán a szolgáltatók kénytelenek lesznek nagymértékben drágítani a távhőt a háztartási fogyasztók számára, akik így hátrányba kerülnek a saját hőközponttal rendelkező fogyasztókkal szemben, hiszen számukra 2021-ig fokozatosan, egyszerre csak kis arányban nő a távhő ára.
Az ANRE és több mangánszolgáltató ezért felszólította a kormány hatáskörébe tartozó, a Răzvan Nicolescu tárca nélküli miniszter által vezetett energiaügyekért felelős főosztályt, hogy sürgősségi rendelet révén a hőerőműveket és távhőszolgáltatókat helyezzék át a földgázt szabályozott áron vásárló fogyasztók kategóriájába, így elkerülhető lesz, hogy egyszerre hatalmas teher nehezedjen a lakosság egy részére. Néhány magánvállalat eközben az ipari fogyasztókra vonatkozó gázár-liberalizálás elhalasztását is kéri a kormánytól.
Nicolae Havrileţ, az ANRE elnöke úgy nyilatkozott: számításaik szerint a távhő gigakalóriánkénti ára 27–38 százalékkal drágulhat azon háztartási fogyasztók számára, akik nem rendelkeznek saját hőközponttal. Rámutatott: ezt az adatot is közölték a kormányzati főosztálynak elküldött igénylésben.
Az energiaügyekért felelős főosztály hétfőn közleményben jelezte, hogy megvizsgálja a romániai gázpiaci árakat felügyelő ANRE részéről érkezett kérést, ugyanakkor további, a liberalizálás ütemtervének módosítását indokoló számadatokra van szükséges a hatóságtól. A kormányzati illetékesek rámutattak: a szabadpiaci naptár részleges vagy teljes felfüggesztéséhez mindenképpen szükség lesz az Európai Bizottság beleegyezésére. Ugyanakkor azt is leszögezték, hogy „a belső termelésből származó földgáz ára január elsejétől nem változik a mostani értékekhez képest a háztartási fogyasztók számára”.
Răzvan Nicolescu egyébként szeptemberben jelentette be, hogy a kabinet meghatározatlan időre felfüggeszti a gáz árának liberalizációs ütemtervét, amit legalább két és fél évvel kitol a jelenleg hatályos tervhez képest. „Aggodalomra ad okot, hogy a lakosság egyre nehezebben tud fizetni az elhasznált energiaforrásért, ezért ideje intézkedéseket hozni az ügyben. Az elmúlt két év során fokozatosan csökkent az átlagbér, a földgáz pedig eközben 16 százalékkal drágult” – hangsúlyozta akkor a tárca nélküli miniszter.
Mint rámutatott: arra kérték az Európai Bizottságot, hogy engedélyezze a liberalizációs ütemterv két és fél éves felfüggesztését, illetve a belső termelésből származó energiaforrás árának jelenlegi szinten való tartását legalább 2016 júliusáig. Nicolescu később úgy nyilatkozott: a bizottsággal folytatott tárgyalások „jó eredménnyel” zárultak, de az EB egyelőre nem döntött hivatalosan az ügyben. „Elképzelhető, hogy Romániának az európai bírósághoz kell fordulnia, hogy megvédje álláspontját” – vélekedett néhány hónapja a tárca nélküli miniszter.
Mint ismeretes, a román hatóságok 2012-ben állapodtak meg a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Bizottsággal arról, hogy 2018 végéig mind a lakossági, mind az ipari fogyasztók esetében liberalizálják a hazai kitermelésű gáz árát.
Az új tervek szerint ezt a határidőt 2021. július elsejéig tolják ki. Az eredeti megegyezés alapján ugyanakkor az ipari fogyasztóknak már 2015-től szabadpiaci áron kellene vásárolniuk az energiaforrást. A liberalizációs naptár szerint egyébként a földgáz árát negyedévente kell emelni.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!