
Fotó: Lukácsi Lehel
Közel 40 százalékkal drágulhat januártól a távhő, amennyiben a kormány nem módosítja a földgázár liberalizálásának ütemtervét – hívta fel a figyelmet az Országos Energiaügyi Hatóság (ANRE).
2014. november 24., 17:422014. november 24., 17:42
Az illetékesek rámutattak: a problémát az jelenti, hogy a hőerőművek és a városi távhőszolgáltatók – mint ipari fogyasztók – számára 2015-től valósulna meg az árliberalizáció, vagyis januártól már szabadpiaci áron, az eddigihez képest jóval több pénzért kell megvásárolniuk az energiaforrást.
Ennek nyomán a szolgáltatók kénytelenek lesznek nagymértékben drágítani a távhőt a háztartási fogyasztók számára, akik így hátrányba kerülnek a saját hőközponttal rendelkező fogyasztókkal szemben, hiszen számukra 2021-ig fokozatosan, egyszerre csak kis arányban nő a távhő ára.
Az ANRE és több mangánszolgáltató ezért felszólította a kormány hatáskörébe tartozó, a Răzvan Nicolescu tárca nélküli miniszter által vezetett energiaügyekért felelős főosztályt, hogy sürgősségi rendelet révén a hőerőműveket és távhőszolgáltatókat helyezzék át a földgázt szabályozott áron vásárló fogyasztók kategóriájába, így elkerülhető lesz, hogy egyszerre hatalmas teher nehezedjen a lakosság egy részére. Néhány magánvállalat eközben az ipari fogyasztókra vonatkozó gázár-liberalizálás elhalasztását is kéri a kormánytól.
Nicolae Havrileţ, az ANRE elnöke úgy nyilatkozott: számításaik szerint a távhő gigakalóriánkénti ára 27–38 százalékkal drágulhat azon háztartási fogyasztók számára, akik nem rendelkeznek saját hőközponttal. Rámutatott: ezt az adatot is közölték a kormányzati főosztálynak elküldött igénylésben.
Az energiaügyekért felelős főosztály hétfőn közleményben jelezte, hogy megvizsgálja a romániai gázpiaci árakat felügyelő ANRE részéről érkezett kérést, ugyanakkor további, a liberalizálás ütemtervének módosítását indokoló számadatokra van szükséges a hatóságtól. A kormányzati illetékesek rámutattak: a szabadpiaci naptár részleges vagy teljes felfüggesztéséhez mindenképpen szükség lesz az Európai Bizottság beleegyezésére. Ugyanakkor azt is leszögezték, hogy „a belső termelésből származó földgáz ára január elsejétől nem változik a mostani értékekhez képest a háztartási fogyasztók számára”.
Răzvan Nicolescu egyébként szeptemberben jelentette be, hogy a kabinet meghatározatlan időre felfüggeszti a gáz árának liberalizációs ütemtervét, amit legalább két és fél évvel kitol a jelenleg hatályos tervhez képest. „Aggodalomra ad okot, hogy a lakosság egyre nehezebben tud fizetni az elhasznált energiaforrásért, ezért ideje intézkedéseket hozni az ügyben. Az elmúlt két év során fokozatosan csökkent az átlagbér, a földgáz pedig eközben 16 százalékkal drágult” – hangsúlyozta akkor a tárca nélküli miniszter.
Mint rámutatott: arra kérték az Európai Bizottságot, hogy engedélyezze a liberalizációs ütemterv két és fél éves felfüggesztését, illetve a belső termelésből származó energiaforrás árának jelenlegi szinten való tartását legalább 2016 júliusáig. Nicolescu később úgy nyilatkozott: a bizottsággal folytatott tárgyalások „jó eredménnyel” zárultak, de az EB egyelőre nem döntött hivatalosan az ügyben. „Elképzelhető, hogy Romániának az európai bírósághoz kell fordulnia, hogy megvédje álláspontját” – vélekedett néhány hónapja a tárca nélküli miniszter.
Mint ismeretes, a román hatóságok 2012-ben állapodtak meg a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Bizottsággal arról, hogy 2018 végéig mind a lakossági, mind az ipari fogyasztók esetében liberalizálják a hazai kitermelésű gáz árát.
Az új tervek szerint ezt a határidőt 2021. július elsejéig tolják ki. Az eredeti megegyezés alapján ugyanakkor az ipari fogyasztóknak már 2015-től szabadpiaci áron kellene vásárolniuk az energiaforrást. A liberalizációs naptár szerint egyébként a földgáz árát negyedévente kell emelni.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!