Fotó: Mediafax
Jóvátételnek nevezte Herman Rosner, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Krónikának nyilatkozva, hogy a képviselők tegnap végső döntéshozó fórumként úgy döntöttek, a cégbíróság az Igazságügyi Minisztérium fennhatósága alól visszakerül a kamarákhoz. A cégjegyzéket ugyanis még a kilencvenes évek elején a kereskedelmi kamara alakította meg holland mintára, majd működtette éveken keresztül.
„Amikor 2002-ben az Igazságügyi Minisztériumhoz helyezték át a már jól működő, bejáratott cégbíróságot, tulajdonképpen államosítás történt” – emlékezett vissza Rosner, aki szerint azzal, hogy a cégjegyzék újra a kereskedelmi és iparkamarához kerül, a vállalkozók is közelebb jutnak a rendszerhez, jobban alakul majd a kapcsolat az üzletemberek és az érdekeiket képviselni hivatott civil szervezet között.
„A kilencvenes években úgy tűnt, nem kell hozzáértés, hogy valaki sikeresen vállalkozzon, ellenben a jelenlegi válság azt bizonyítja, hogy csak a tudatos, szakértő, jól értesült vállalkozó tud megmaradni a piacon. Ebben a kamara és a cégbíróság együtt tudja segíteni a vállalkozókat” – részletezte a szakember, ismételten kiemelve, hogy visszalépés volt, amikor 2002-ben a cégjegyzéket és ezzel együtt a kereskedelmi információt kivették a gazdasági élet aktív szereplőinek érdekeit képviselő kamarától, és ilyen módon az már nem lehetett hasznos számukra.
Rosner leszögezte, a mostani módosítással az intézmény újra „közérdekű lesz”. Ugyanis – mint részletezte – a kamara a cégjegyzék információit felhasználva tud segíteni az üzletembereknek, csoportosítani, elemezni lehet majd a begyűjtött adatokat, továbbá tanácsot tudnak adni, milyen ágazatban érdemes beruházni vagy terjeszkedni, partnereket tudnak közvetíteni, tájékoztatni tudnak arról is, hogy éppen minek van piaca, vagy melyek a hiányzó ágazatok. Rosner szerint az is fontos szempont, hogy a cégjegyzéket ezentúl már a politikumtól és a mindenkori kormánytól független civil szervezet, vagyis a kamara kezeli.
Mint tájékoztatott, a kamararendszer Európában 400, ebben a térségben 170 éve működik, erre a kiforrott múltra alapozva pedig szerinte a tagok el tudják dönteni a prioritásokat. Rosner szerint a most elfogadott törvénynek változatlanul hiányossága az a tény, hogy a cégbíróság által megvalósított pluszjövedelmet továbbra is be kell fizetni az államkasszába.
„Remélem, ezen idővel még lehet módosítani, hiszen a kisebb megyék kamaráinak nincs pénzük, hogy európai uniós alapokat hívjanak le, mert nem tudják kifizetni az önrészt” – hangsúlyozta a Kovászna megyei kamara elnöke.
Mint emlékeztetett, a cégbíróság által alkalmazott díjszabásokat továbbra is a kormány határozza meg. „Amíg a cégjegyzékeket működtették, a kamarák megyei szervezetei sikeresen megalapozták az anyagi hátterüket. Kovászna megyében például korszerűen felszerelt székházban tevékenykednek” – idézte fel Rosner.
A cégbíróság Kovásznai megyei képviselői lapunk megkeresésére elzárkóztak attól, hogy állást foglaljanak a kérdésben, kifejtve, hogy erre nincs felhatalmazásuk.
A képviselők egyébként tegnap 242 igen, 36 nem szavazattal és 8 tartózkodással bólintották rá a jogszabályra, amelyet korábban a szenátus elutasított. A jogszabályt a demokrata-liberálisok utasították vissza, az ellenzék szinte egyhangúlag foglalt mellette állást. A PDL-s politikusok a nem lojális konkurencia előretörésével riogatnak, ugyanis a jogszabály érvénybelépése esetén attól tartanak, hogy a kereskedelmi kamarák túlságosan meggazdagodnak a cégbejegyzésekből befolyó összegek révén.
Daniel Oajdea demokrata-liberális képviselő a plénumban úgy nyilatkozott, a teljes cégadatbázis kamarákhoz kerülése „immorális, ellentmond a jóérzésnek és nem lojális konkurenciát teremt”. Eugen Nicolăescu liberális képviselő azzal vágott vissza, hogy a jogszabálynak tulajdonképpen az a lényege, hogy ezáltal végre kikerül az állam felügyeletéből a teljes magánszektor.
Márton Árpád, az RMDSZ-es képviselők frakcióvezetője kijelentette, a szövetségen belül a vélemények megoszlanak, ám szerinte nem lehet nem lojális konkurenciáról beszélni, ugyanakkor – tette hozzá – most is hozzáférhetőek a cégbejegyzési információk. A cégbíróságok kereskedelmi kamarákhoz történő átkerüléséről szóló törvénytervezetet 2008-ban terjesztették a parlament elé szociáldemokrata, nemzeti liberális, RMDSZ-es honatyák, valamint a nemzeti kisebbségek képviselői.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok