
Az immár lassan öt éve tartó gazdasági és pénzügyi válság okolható sokak szerint amiatt, hogy idén robbanásszerűen megnőtt a munkanélküliségi segélyért folyamodó frissen végzettek száma.
2013. augusztus 06., 18:072013. augusztus 06., 18:07
Amellett ugyanis, hogy nincs sok betöltetlen állás, az egyetemi évekkel járó kiadásokat is kevesebb szülő tudja bevállalni, ezért inkább munkavállalásra biztatja gyermekét. Más vélekedések szerint viszont nem feltétlenül lesz tartósan munkanélküli a július végi határidőig beregisztráltak jó része. Azt mondják, sokan egyszerűen csak kihasználják a lehetőséget, hogy a nyári hónapok folyamán így könnyedén zsebpénzhez juthatnak, s ősszel már folytathatják is tanulmányaikat.
Országos viszonylatban egyébként a 188 ezer középiskolát végzett közül 34 ezren nyújtottak be kérést munkanélküliségi segélyre, az iskolapadból frissen kikerültek mintegy 18 százalékát így ma hivatalosan állástalanként tartják nyilván. A rekordernek Vâlcea megye számít, ahol 1603 volt diák munkanélküli immár. A második helyen Hargita megyét találjuk 1595 frissen végzett állástalannak, majd Olt megye 1594-gyel, Bihar megye pedig 1559-cel következik. Az ellenkező póluson Temes megye a listavezető 106 frissen végzett állástalannal, majd Ilfov (154), Ialomiţa (225) és Szatmár megye (265) következik.
Mint arról beszámoltunk, a segélyért folyamodók havi 400 lejt kapnak, azonban a pénzösszeggel kötelezettségek is járnak, amennyiben a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség felajánl a segélyezettnek egy munkahelyet, azt el kell fogadnia, ellenkező esetben megvonják a segély folyósítását. Ugyanakkor a meghirdetett tanfolyamokon is részt kell venni, ennek elmulasztása is a segély megvonásával jár.
Nem számítottak ennyi igénylésre
Rekordszámú, 1714 frissen végzett jelentkezett a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökségnél, hogy munkanélküli segélyt igényeljen. A jelentkezők számottevő többsége gimnáziumot végzett, alacsony volt az egyetemi oklevéllel érkezők aránya – tudtuk meg Jánó Edit osztályvezetőtől. „Az elmúlt esztendők tapasztalatai alapján idén előzetesen legtöbb 1200 jelentkezőre számítottunk, ezzel szemben félezerrel többen jelezték, igényt tartanak a havi 250 lejes munkanélküli segélyre\" – ecsetelte a szakember.
Kolozs megyében eközben idén 1007 frissen végzet gimnazista fordult munkanélküli segélyért a Kolozs Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökségnél, miközben a tavalyi esztendő azonos időszakában alig 350 kérést regisztráltak. Mint Daniel Don, a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség vezetője kérdésünkre elmondta: a segélykérések ugrásszerű növekedés annak köszönhető, hogy a – nem csak Romániát, hanem a teljes térséget – sújtó válság miatt az emberek jobban megnézik, mire költenek. Elmondása szerint ez elsősorban a fiatalok továbbtanulását érinti, hiszen a felsőoktatás költségei, illetve a drága albérletek már meghaladják a szülők lehetőségeit, és inkább munkavállalásra biztatják őket. Hozzáfűzte: kérések jelentős növekedését részben az is magyarázza, hogy az utóbbi években sok végzős gimnazistának nem sikerült az érettségije, anélkül pedig nem lehet továbbtanulni.
Fordított trendek Kovászna megyében
Ezzel szemben Kovászna megyében idén kevesebb fiatal élt ezzel a lehetőséggel, számuk viszont ennek ellenére magasnak tűnik. Mint Kelemen Tibor a Kovászna megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség vezetője érdeklődésünkre elmondta, 1024 középiskolát, valamint egyetemet végzett fiatalt vettek nyilvántartásba, tavalyhoz képest 350 fővel kevesebbet. A háromszéki munkanélküli segélyért folyamodó végzősök többsége gimnáziumoz végzett, 950-en fejezték be a tizenkét osztályt, 63 fiatal az egyetem után nem talált munkát, míg 12-en gimnáziumi utáni képzést követően kérték a támogatást. Kelemen elmondta, a tapasztalat szerint, ha a fiatalok lekésik a lehetőséget, utólag nagyon bánják, hiszen azok is kérhetnek munkanélküli segélyt, akik egyetemre felvételiznek, ők októberig kapják a támogatást, ezt követően be kell jelenteniük, ha bejutottak és megkezdték a felsőfokú tanulmányaikat. A háromszéki szakember ugyanakkor úgy látja, hogy a gazdasági válság begyűrűzése óta át- és felértékelődött a munkanélküli segély, ezért néhány éve már szinte minden pályakezdő folyamodik segélyért.
Nem népszerű a kétkezi munka
Kelemen emlékeztetett, Kovászna megyében elsősorban a készruhagyártásban hirdetnek üres állásokat, ám a fiatalok nem szívesen mennek a nadrággyárakba, mert azt hallják az idősebbektől, hogy kevés pénzért sokat kell dolgozni. Az igazgató szerint, vonzóbb fizetésekkel lehetne rábírni a pályakezdőket, hogy vállaljanak munkát a készruhaiparban.
Hasonlóképpen vélekedik Kiss Imre, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség alelnöke, a sepsiszentgyörgyi Kós Károly Iskola igazgatója is. Kérdésünkre elmondta, az általa vezetett oktatási intézményben idén nem sikerült betölteni az asztalos szakmában, az építészetben és textil szakon meghirdetett helyeket, holott – hívta fel ő is a figyelmet – Kovászna megyében ez a három ágazat kínálja a legtöbb munkahelyet.
„A fiatalokat elriasztja, ha több fizikai munkát kell végezniük, nagyon keveset végeznek ezeken a szakokon, holott az iskola befejezése után ők biztos találnak állást\" – mutatott rá Kiss Imre. Leszögezte, azoknak a fiataloknak a többsége, akik nem folytatják tanulmányaikat –függetlenül attól, hol végezték a középiskolát –, általában az építkezésbe vagy a nadrággyárakba kerül, így sokkal jobb helyzetből indítanának, ha lenne szakképesítésük.
„A kis cégek csak néhány munkahelyet tudnak teremteni, a nagy gyárak a szalagmunkára keresik a több száz munkavállalót\" – fejtette ki a pedagógus, aki fontosnak tartotta kiemelni, hogy a nadrággyárakban nem túl nagy fizetésért sok és felelősségteljes munkát kell végezni, ám ezek a gyárak több ezer háromszéki asszonynak biztosítanak megélhetést. „A munkaadók is változtatnak a személyzeti politikájukon, családbarát intézkedéseket vezetnek be, a béreket próbálják az elvárásokhoz igazítani, a fiataloknak pedig el kell fogadniuk, hogy ezekben az ágazatokban van munkalehetőség\" – szögezte le Kiss Imre.
Segít az Unió?
A 2014–2020 között rendelkezésre álló ifjúsági garanciaprogramban bízik Mariana Câmpeanu munkaügyi miniszter, a 6 milliárd eurós projekt éppen a fiatalok körében egyre elterjedtebb munkanélküliséget hivatott felszámolni, megelőzendő, hogy az ifjak sérülékeny kategóriává váljanak. „Amennyiben egy frissen végzett fiatal nem talál állást, fennáll annak a veszélye, hogy hosszú távon munkanélküli legyen, ami miatt kiközösíthetik. Pontosan ezt szeretnénk elkerülni\" – magyarázta a szaktárcavezető.
A 6 milliárd euró a következő költségvetési ciklusban hívható le, ugyanakkor a tagállamoktól is sokan elvárják, hogy a rendelkezésükre bocsátott összegeket további anyagi forrásokkal egészítsék ki. Mint Andor László foglalkoztatáspolitikáért és társadalmi befogadásért felelős uniós biztos korábban elmondta, a programmal azokra a régiókra kell koncentrálni, ahol 25 százaléknál magasabb az ifjúsági munkanélküliség. Kijelentette, válság idején támogatni kell a munkahelyek létrehozását és megtartását, az Európai Unió által újonnan elindított program a 25 éven aluliakra koncentrál, hiszen ennek a korosztálynak, amennyiben nem sikerül időben elhelyezkednie súlyos demográfiai, szociális és gazdasági következményei lehetnek.
A programot munkáltatói oldalról a BusinessEurope nevű, vállalkozói szövetségeket tömörítő ernyőszervezet, továbbá az európai kis- és közepes vállalkozások közös szövetségeként működő UEAPME és a közszolgáltatásokat nyújtó vállalkozások szerveződése, a CEEP, illetve munkavállalói oldalról az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) jegyzi. A közös keretprogram terjedelmes ajánláscsomagot tartalmaz az európai országok szociális partnerségben érintett országos szervezetei, a nemzeti hatóságok és más érdekeltek számára a fiatalok munkanélküliségének csökkentése érdekében. A dokumentum összeállítói négy fő témakörbe csoportosították mondandójukat. Ezek: a tanulás támogatása, az átmenethez való segítségnyújtás, a munkahelyteremtés és a vállalkozás ösztönzése.
Az euróövezetben jelenleg a fiatalok 24,4 százalékának, a 27 EU-ország átlagában pedig 23,5 százaléknak nincs munkája. A statisztikák azokat a 25 évnél nem idősebbeket sorolják ebbe az életkori kategóriába, akik már befejezték tanulmányaikat.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
szóljon hozzá!