Bölcs döntésnek nevezte Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank kormányzója, hogy az államfő visszaküldte a parlamentnek az adócsökkentést előíró törvénytervezetet, amely szerinte alkalmazhatatlan.
2015. július 24., 18:392015. július 24., 18:39
2015. július 24., 19:092015. július 24., 19:09
A jegybankot szinte megszakítás nélkül 1990 óta irányító Isărescu először foglalt állást ennyire nyíltan a Ponta-kormány által tervezett adócsökkentés ügyében. A parlament június végén fogadta el az új adótörvényt, amely januártól 19 százalékra csökkentené 24 százalékról az áruforgalmi adót (áfa). A jogszabályt nem írta alá Klaus Johannis államelnök, hanem visszaküldte a parlamentnek.
Isărescu pénteken elmondta, a GDP 2,3 százalékának megfelelő bevételkiesés felborítaná a román gazdaság makrogazdasági egyensúlyát. Hozzátette: ehhez még nem számolta hozzá a kormány által tervezett közalkalmazotti béremeléseket, amelyek a GDP 1,7 százalékának megfelelő többletkiadást jelentenének. A közszférát érintő fizetésemeléseket egyelőre szándékként jelentette be a kormány, amely hamarosan társadalmi vitára bocsáthatja az erről szóló törvénytervezetet.
Az MTI által idézett jegybankelnök kifejtette, 4 százalékos gazdasági növekedés mellett nincs értelme növelni az államháztartás hiányát, az erőforrásokat arra az időszakra kell tartogatni, amikor a gazdaság teljesítménye romlik. Figyelmeztetett, hogy Románia ezt a hibát 2005-ben és 2008-ban is elkövette, most viszont jó lenne elkerülni.
Úgy vélte, sokba kerülhet Romániának a gyors gazdasági növekedés „rögeszméje”, ha figyelmen kívül hagyják a döntéshozók a makrogazdasági egyensúlyokat. Ez ugyanis olyan kisiklást okozhat, aminek a helyreállításával több éves gazdasági növekedést jelentő időszakot tékozolhat el Románia. Isărescu a kormány adócsökkentési terveit támogatók azon véleményével sem ért egyet, miszerint a román gazdaság nem nőhet államháztartási hiány nélkül. Példaként az elmúlt éveket említette, amikor a román gazdaság minden évben nőtt anélkül, hogy a büdzsében jelentős deficit keletkezett volna.
Eugen Teodorovici pénzügyminiszter korábban elmondta, Románia eltér rövid ideig a nemzetközi hitelezőivel szemben vállalt céloktól, és az államháztartási hiányt a jövő évben 2,9 százalékra növeli annak ellenére, hogy korábban Bukarest 1,2 százalékos deficitet vállalt 2016-ra. Isărescu szerint azonban az ilyen nagy mértékű eltéréseket a nemzetközi hitelezők és a nemzetközi piacok egyaránt szankcionálni fogják. Victor Ponta miniszterelnök pénteken bejelentette, a parlament augusztus második felében tárgyalja újra rendkívüli ülésszak keretében az adótörvény-tervezetet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!