2012. augusztus 07., 08:182012. augusztus 07., 08:18
„Nem szabad elfelejteni, hogy ez a világ olyan piacokból áll, ahol Románia komoly összegeket vesz fel, hogy a költségvetési deficitjét finanszírozza, sőt hogy a fizetéseket és a nyugdíjakat kifizesse. Nagyon világosan azt kell üzenni, hogy az országnak tovább kell haladnia, az intézményeknek meg kell tenniük a kötelességüket. Mindenkinek tennie kell a dolgát, a külföldi és még inkább a belföldi pénzügyeket illetően pedig úgy vélem, sok beszédnek sok az alja. Erre nincs szükségünk” – mondta Mugur Isărescu.
A jegybankelnök kijelentette, a BNR megteszi a kötelességét, megpróbál profitot termelni, és annak 80 százalékát az állami költségvetésbe irányítja, ezzel segítve Florin Georgescu pénzügyminisztert céljainak elérésében. „Nem mondhatok többet, mert a jegybank politikailag semleges, de a román társadalomnak el kell mondanunk az igazságot. Az igazság pedig az, hogy az ország a nemzetközi piacoktól függ, azok pedig keményen büntetnek a hibákért. Ez egyelőre az árfolyamon látszik meg, de elkerülhetetlen, hogy hamarosan a finanszírozási költségeken is megmutatkozzék. Isărescu hozzátette: a nemzeti bank reméli, hogy a következőkben a politikai életben a párbeszéd lesz a jellemző.
Mint ismeretes, július elejétől a lej 4,4 százalékkal értékelődött le a politikai életben tapasztalható zavar miatt, és a bankárok jó része úgy véli, hogy az alkotmánybíróságnak a referendummal kapcsolatos döntéséig az árfolyam nyomás alatt is marad. Péntekre a lej-euró árfolyam történelmi mélypontra ért, 4,6481 lejbe került egy euró. Tegnap kis javulás mutatkozott, 4,5740 lej/euróra csökkent az árfolyam.
| Tegnap törlesztette Románia a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által a 2009-es megállapodás alapján nyújtott hitel első, 655 millió eurós részletét. Mint ismeretes, az IMF 2009 és 2011 között Románia számára 13 milliárd euró értékű kölcsönt biztosított. Ebből az összegből az orzság 12 milliárd eurót hívott le, mivel az utolsó, 1 milliárd euró értékű részletet már nem használta fel. Így Romániának öszszesen 13,4 milliárd eurót kell viszszafizetnie a kamatokkal és egyéb költségekkel együtt. Az országnak 2015-ig kell törlesztenie a kölcsönt, az idén összesen 1,9 milliárd eurót kell visszafizetnie. A törlesztés a jövő évben éri el a csúcsot, amikor 5,1 milliárd eurót kell kifizetni az IMF-nek: 2014-ben újabb 4,7 milliárd eurót, 2015-ben pedig az utolsó, 1,4 milliárd eurót kell folyósítaniuk a román hatóságoknak. A pénz jelentős részét (9,8 milliárd eurót) a Román Nemzeti Bank (BNR) fogja állni a valutatartalékaiból. Az Adevărul című napilap szerint a banknak nem okoz gondot a törlesztés, hiszen a tartalékai elérik a 32 milliárd eurót. Ugyanakkor a Ziarul Financiar című pénzügyi napilap arra figyelmeztet, hogy a bank tartaléka képezi „az egyedüli pajzsot” a lej számára, amely az elmúlt egy hónapban jelentős mértékben gyengült az euróval szemben a belpolitikai bizonytalanságok miatt. A fennmaradó 3,6 milliárd eurót a kormánynak kell biztosítania. Ez jóval kisebb összeg, mint az, amely a központi bankot terheli, ugyanakkor sokkal nehezebb lesz előteremteni. Az Adevărul által megkérdezett elemzők szerint a kormány kénytelen lesz adókat emelni vagy kiadásokat csökkenteni, ha nem áll rendelkezésére a szükséges összeg. Újabb hiteleket is felvehet bankoktól, amivel azonban csak tovább görgeti az adósságot, ami előbb-utóbb szintén a lakosság vállára nehezedik. Az Európai Bizottságtól lehívott mintegy 5 milliárd euró kölcsönt 2015-től kell elkezdeni törleszteni, 2022-től pedig a Világbank által biztosított 600 millió eurót kell visszafizetni. Románia összesen csaknem 19 milliárd euró hitelt használt fel 2009–2011 között az IMF szervezésében megkötött többoldalú nemzetközi hitelmegállapodás alapján. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
Látogatottsági adatok