2012. augusztus 07., 08:182012. augusztus 07., 08:18
„Nem szabad elfelejteni, hogy ez a világ olyan piacokból áll, ahol Románia komoly összegeket vesz fel, hogy a költségvetési deficitjét finanszírozza, sőt hogy a fizetéseket és a nyugdíjakat kifizesse. Nagyon világosan azt kell üzenni, hogy az országnak tovább kell haladnia, az intézményeknek meg kell tenniük a kötelességüket. Mindenkinek tennie kell a dolgát, a külföldi és még inkább a belföldi pénzügyeket illetően pedig úgy vélem, sok beszédnek sok az alja. Erre nincs szükségünk” – mondta Mugur Isărescu.
A jegybankelnök kijelentette, a BNR megteszi a kötelességét, megpróbál profitot termelni, és annak 80 százalékát az állami költségvetésbe irányítja, ezzel segítve Florin Georgescu pénzügyminisztert céljainak elérésében. „Nem mondhatok többet, mert a jegybank politikailag semleges, de a román társadalomnak el kell mondanunk az igazságot. Az igazság pedig az, hogy az ország a nemzetközi piacoktól függ, azok pedig keményen büntetnek a hibákért. Ez egyelőre az árfolyamon látszik meg, de elkerülhetetlen, hogy hamarosan a finanszírozási költségeken is megmutatkozzék. Isărescu hozzátette: a nemzeti bank reméli, hogy a következőkben a politikai életben a párbeszéd lesz a jellemző.
Mint ismeretes, július elejétől a lej 4,4 százalékkal értékelődött le a politikai életben tapasztalható zavar miatt, és a bankárok jó része úgy véli, hogy az alkotmánybíróságnak a referendummal kapcsolatos döntéséig az árfolyam nyomás alatt is marad. Péntekre a lej-euró árfolyam történelmi mélypontra ért, 4,6481 lejbe került egy euró. Tegnap kis javulás mutatkozott, 4,5740 lej/euróra csökkent az árfolyam.
| Tegnap törlesztette Románia a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által a 2009-es megállapodás alapján nyújtott hitel első, 655 millió eurós részletét. Mint ismeretes, az IMF 2009 és 2011 között Románia számára 13 milliárd euró értékű kölcsönt biztosított. Ebből az összegből az orzság 12 milliárd eurót hívott le, mivel az utolsó, 1 milliárd euró értékű részletet már nem használta fel. Így Romániának öszszesen 13,4 milliárd eurót kell viszszafizetnie a kamatokkal és egyéb költségekkel együtt. Az országnak 2015-ig kell törlesztenie a kölcsönt, az idén összesen 1,9 milliárd eurót kell visszafizetnie. A törlesztés a jövő évben éri el a csúcsot, amikor 5,1 milliárd eurót kell kifizetni az IMF-nek: 2014-ben újabb 4,7 milliárd eurót, 2015-ben pedig az utolsó, 1,4 milliárd eurót kell folyósítaniuk a román hatóságoknak. A pénz jelentős részét (9,8 milliárd eurót) a Román Nemzeti Bank (BNR) fogja állni a valutatartalékaiból. Az Adevărul című napilap szerint a banknak nem okoz gondot a törlesztés, hiszen a tartalékai elérik a 32 milliárd eurót. Ugyanakkor a Ziarul Financiar című pénzügyi napilap arra figyelmeztet, hogy a bank tartaléka képezi „az egyedüli pajzsot” a lej számára, amely az elmúlt egy hónapban jelentős mértékben gyengült az euróval szemben a belpolitikai bizonytalanságok miatt. A fennmaradó 3,6 milliárd eurót a kormánynak kell biztosítania. Ez jóval kisebb összeg, mint az, amely a központi bankot terheli, ugyanakkor sokkal nehezebb lesz előteremteni. Az Adevărul által megkérdezett elemzők szerint a kormány kénytelen lesz adókat emelni vagy kiadásokat csökkenteni, ha nem áll rendelkezésére a szükséges összeg. Újabb hiteleket is felvehet bankoktól, amivel azonban csak tovább görgeti az adósságot, ami előbb-utóbb szintén a lakosság vállára nehezedik. Az Európai Bizottságtól lehívott mintegy 5 milliárd euró kölcsönt 2015-től kell elkezdeni törleszteni, 2022-től pedig a Világbank által biztosított 600 millió eurót kell visszafizetni. Románia összesen csaknem 19 milliárd euró hitelt használt fel 2009–2011 között az IMF szervezésében megkötött többoldalú nemzetközi hitelmegállapodás alapján. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Látogatottsági adatok