Az ünnepélyes szalagátvágás előtt gazdasági konferenciát tartottak a magyarországi Wekerle-terv, illetve az Erdélyre vonatkozó Mikó-terv és a hozzájuk tartozó egységes nemzetgazdasági fejlesztés témakörében.
A konferencián elhangzott: az üzletfejlesztési hálózat négy erdélyi irodája közül azért került kettő a Székelyföldre, mert az erdélyi magyarság fele ott él, fele pedig azon kívül, így döntötték el, hogy a sepsiszentgyörgyi és a székelyudvarhelyi mellett előbb Kolozsváron, majd Váradon is felavatnak egy irodát. A résztvevőket Kiss Ervin, a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszöntötte, aki hangsúlyozta: az irodák megnyitása a Mikó- és a Wekerle-terv gyakorlati megvalósításának első fázisát jelenti.
A konferencián jelen volt Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is – a szervezet a Mikó-terv elkészítésében komoly részt vállalt. Tőkés László felidézte: még püspöki szolgálata alatt egyeztetett egy partiumi gazdaságfejlesztési tervről Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel, ám az az akkori Orbán-kormány választási veresége miatt kútba esett.
A nemrég megszületett Mikó Imre-terv mintájául a magyarországi Széchenyi-terv szolgált. Tőkés László úgy fogalmazott, az erdélyi gazdaság megerősödése az autonómia alapja lehet, aminek köszönhetően akár az Erdélyből kifelé irányuló migráció is lelassulhat.
Szathmáry Kristóf államtitkár felszólalásában kijelentette: az üzletfejlesztési irodahálózatnak két alappillére van, az üzleti megfontolások mellett ugyanis az érzelmi motivációknak is erőseknek kell lenniük, amikor magyar–magyar együttműködésről van szó. Elmagyarázta: miután Magyarország határain kívül több százezer új magyar állampolgár van, akik között cégtulajdonosok is találhatók, jócskán megemelkedett a gyakorlatilag magyar tulajdonban lévő, ám nem Magyarországon bejegyzett KKV-k száma – a köztük lévő kapcsolat elősegítése, illetve a magyar nemzetgazdaságba való integrálása az irodahálózat egyik fő célja.
Az államtitkár is kifejtette, hogy a Kárpát-régió – nemcsak a Kárpát-medence – két fontos gazdasági tengely metszéspontjában fekszik, a Duna vonalán fekvő, fejlett, innovációra épülő, illetve a válság alatt kikristályosodó észak–dél irányú erővonalak találkozásánál. Az irodák és a fejlesztési tervek céljai közé tartozik még a munkaerőpiac és a szakképzések összehangolása régiószinten.
Már tervben van a Széchenyi-hitelkártyarendszer határon túlra való kiterjesztése is, ám ennek megvalósítása egyelőre távol van. A konferencián a jelenlévők megismerhették a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara külgazdasági tevékenységét Dr. Parragh László elnök előadásából, majd Kerekes György, Nemzeti Külgazdasági Hivatal elnökhelyettese mutatta be hivatalát.
A fórumot követte a Nagyvárad Plázában helyet kapott iroda ünnepélyes megnyitása. A szalagátvágáson Szathmáry Kristóf és Kiss Ervin mellett részt vett Kerekes György, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal elnökhelyettese is. Elhangzott: az iroda célja a partiumi régió továbbfejlesztése. Király Csaba irodavezető elmondta: az iroda június elsejétől napi nyolc órán keresztül várja az érdeklődőket.
A hálózat tíz irodája Erdélyen kívül a szlovákiai Dunaszerdahelyen és Kassán, a szerbiai Szabadkán és Újvidéken, az ukrajnai Ungváron, illetve a horvátországi Eszéken nyílhat meg még ebben az esztendőben. Az irodák feladata többek között az üzleti és jogi tájékoztatás, kereskedelemfejlesztési programok és rendezvények szervezése, gazdasági szervezetek adatbázisainak kialakítása, valamint munkaerő-piaci elemzések elkészítése.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
Látogatottsági adatok