Az Európai Bizottság (EB) hétfőn felszólította Romániát, hogy hajtson be kamatostól 570 millió eurót a Román Vasúttársaság áruszállító részlegétől (CFR Marfă). Az EB összesítése szerint az állam ilyen összegben törölt el adót és egyéb tartozást a vállalat esetében, ami jogosulatlan állami támogatásnak minősül.
2020. február 24., 14:592020. február 24., 14:59
2020. február 24., 15:222020. február 24., 15:22
Az uniós végrehajtó testület a szokásos négy helyett hat hónapot adott a román államnak, hogy végrehajtsa a döntést. Az EB szerint az eltörölt állami tartozások miatt a CFR Marfă tisztességtelen versenyelőnybe került piaci társaival szemben.
„Romániának most vissza kell követelnie a szabad versennyel összeegyeztethetetlen támogatást” – szögezte le Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős európai biztos. Az Agerpres hírügynökség közlése szerint a CFR Marfă a román teherfuvarozási piac történelmi szereplője. A teljesen állami tulajdonban lévő társaság évek óta gazdasági nehézségekkel küzd.
Törvénytelennek nyilvánította az Európai Bizottság a bukaresti kormány által az államvasutak teherfuvarozó részlege számára nyújtott állami támogatást, és 400 millió euró visszafizetésére kötelezte a CFR Marfă társaságot.
A vasúti személyszállítással ellentétben Romániában nagyon erős versenyhelyzet alakult ki a vasúti árufuvarozási piacon, mert sok magánszolgáltató működik; ezek közül néhány jelentős piaci részesedést szerzett a 2007-es piaci liberalizáció eredményeként. 2017 márciusában a romániai magán vasúti szállítók szövetsége hivatalos panaszt intézett Brüsszelhez, amelyben azt állította, hogy a CFR Marfă állami támogatást kapott, ami sérti az Európai Unió vonatkozó szabályzatát. Az Európai Bizottság 2013-ig visszamenőleg megvizsgálta a román állam intézkedéseit és arra a következtetésre jutott, hogy több rendben megsértették az állami támogatás szabályait. Az EB 570 millió euróban (plusz kamatok) szabta meg a visszatérítendő támogatás összegét.
Az EU szabályzata szerint nem tekinthető állami támogatásnak, ha az állam az úgynevezett magánpiaci befektető elvének megfelelően cselekszik, például olyan áron vásárol javakat, szolgáltatásokat, vagy olyan feltételek mellett vásárol részesedést egy vállalatban, ami egy magánpiaci szereplő számára is elfogadható lett volna. Ha ezt az elvet nem tartják be, akkor a közbeavatkozás állami támogatásnak minősül, mert versenyelőnyt biztosít a kedvezményezettnek piaci versenytársaival szemben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ha az iráni konfliktus kirobbanása óta látottaknál enyhébben, de szerdán is emelte üzemanyagárait Romániai legkiterjedtebb töltőállomás-hálózatával rendelkező Petrom.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!