2012. november 12., 08:412012. november 12., 08:41
A székelyföldi elöljáró ugyanakkor bírálta a pályáztatási rendszert, szerinte ugyanis ha a minisztériumok nem „ülnének” három évig egy-egy projekten, sokkal hatékonyabb lenne az európai pénzek lehívása.
Amint arról korábban, több ízben is beszámoltunk, a tervek szerint a sepsiszentgyörgyi önkormányzat tulajdonában levő, 35 hektáros szépmezői terület egy részén, 17 hektáron alakítják ki a pályázati pénzből az ipari parkot, kiépítik a teljes infrastruktúrát, bevezetik a vizet, a gázt és a villanyt, illetve központi irodaházat építenek. Antal elmondása szerint vannak már érdeklődő cégek. Az előzetes bejelentések szerint egyébként olyan vállalkozásokat szeretnének betelepíteni, amelyek jól fizető állásokat ajánlanak a sepsiszentgyörgyieknek.
A sepsiszentgyörgyi elöljáró ugyanakkor hétvégi sajtótájékoztatóján fontosnak tartotta cáfolni Codrin Munteanu prefektus csütörtök esti kijelentéseit. „Nem a székely megyék a legszegényebbek az országban” – szögezte le Antal Árpád, utalva Munteanu kijelentésére, miszerint „inkább az ország legszegényebb megyéjét kellene a magyar elöljáróknak fejleszteniük az etnikai tüntetések szervezése helyett”.
A prefektus egyben a „turkálók városának” nevezte Sepsiszentgyörgyöt. „Kovászna és Hargita megye az egy főre eső bruttó hazai termék (GDP) tekintetében egyaránt a középmezőnyben van, mint ahogy abból a szempontból is, hogy az állam költségvetése hogyan viszonyul a GDP-hez” – ecsetelte a polgármester. Antal ugyanakkor rámutatott, azt is figyelembe kell venni, hogy a megyék és városok mire kapnak pénzt a költségvetés visszaosztásánál. „Kovászna megyében a román állam legnagyobb beruházása a csendőrkaszárnya építése, amire közel 20 millió eurót költöttek. Ezt a pénzt sokkal jobb lett volna iskolákra, ipari parkokra, munkahelyteremtésre elkölteni” – szögezte le az elöljáró.
Közben Kézdivásárhelyen is a tervezett ipari parkokról tartottak a hétvégén szakmai megbeszélést a Gyöngyös testvérváros elöljáróival és a Gyöngyösi Ipari Park Kft. képviselőivel. A céhes városba tervezett ipari park kialakítására 15 millió lejt pályázott az önkormányzat, az önrész 6 millió lej, ebből a csarnokot építik fel és az infrastruktúrát alakítják ki a város tulajdonában levő területen.
Bokor Tibor polgármester elmondta, a pályázat arra kötelezi az önkormányzatot, hogy öt évig mintegy 170 munkahelyet teremtsen, és hangsúlyozta, aggódik amiatt, hogy amennyiben ez nem sikerül, megvonják az uniós támogatást. Az elmúlt hetekben egyébként két vállalat vezetője is jelezte, hogy kevés a dolgozni vágyó munkaerő Felsőháromszéken.
Takács István, a Gyöngyösi Ipari Park Kft. többségi tulajdonosa ugyanakkor azt javasolta a kézdivásárhelyieknek, az ipari park ne adjon el területeket, csak adja bérbe azokat, inkább szolgáltató jellegű legyen, és csak annyi bért kérjenek, ami fedezi a működési költségeket. Ugyanakkor javasolta, hogy a városvezetés határozza meg, milyen profilú vállalatokra van szükség, mert értelmetlen, hogy működő helyi cégek menjenek tönkre, mert nagyobb kapacitású, azonos profilú vállalat kap területet az ipari parkban. A megbeszélésen felmerült, hogy azokat a cégeket, amelyeket a gyöngyösi park már nem tud fogadni, átirányítanák Kézdivásárhelyre.
| „Az ország teljesítményét elemezve a legnagyobb fekete pont az európai uniós alapok gyenge felhasználásáért jár” – jelentette ki a hétvégén Sepsiszentgyörgyön Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselő, aki a székelyföldi városban az RMDSZ által kidolgozott Erdély 2020 tervet ismertette. Mint a gazdasági szakember rámutatott, a szükséges fejlesztéseket két erőforrásból lehet biztosítani: 70 százalékban helyi, megyei vagy országos költségvetésből és 30 százalékban uniós pályázatokból. Klárik László volt háromszéki megyemendzser, a Potsa József megyefejlesztési terv kidolgozója eközben azt hangsúlyozta, hogy a legrosszabbul a pénzügyminisztérium teljesített, amelynek a pályázatokat kellett elszámolnia az Európai Bizottság felé. Klárik szerint eközben a legjobban a Regionális Operatív Program működött: a rendelkezésre álló keret 99 százalékát leszerződték, 31 százalékát kifizették. A szakember egyébként azt mondja, hogy a ROP azért volt sikeres, mert igazodott a helyi realitásokhoz. „Romániában eddig meg sem próbálták összehangolni a különböző igényeket, például a kohéziós és az agrárpolitikai projektek párhuzamosan futottak” – fogalmazott Klárik. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
Látogatottsági adatok