2012. november 12., 08:412012. november 12., 08:41
A székelyföldi elöljáró ugyanakkor bírálta a pályáztatási rendszert, szerinte ugyanis ha a minisztériumok nem „ülnének” három évig egy-egy projekten, sokkal hatékonyabb lenne az európai pénzek lehívása.
Amint arról korábban, több ízben is beszámoltunk, a tervek szerint a sepsiszentgyörgyi önkormányzat tulajdonában levő, 35 hektáros szépmezői terület egy részén, 17 hektáron alakítják ki a pályázati pénzből az ipari parkot, kiépítik a teljes infrastruktúrát, bevezetik a vizet, a gázt és a villanyt, illetve központi irodaházat építenek. Antal elmondása szerint vannak már érdeklődő cégek. Az előzetes bejelentések szerint egyébként olyan vállalkozásokat szeretnének betelepíteni, amelyek jól fizető állásokat ajánlanak a sepsiszentgyörgyieknek.
A sepsiszentgyörgyi elöljáró ugyanakkor hétvégi sajtótájékoztatóján fontosnak tartotta cáfolni Codrin Munteanu prefektus csütörtök esti kijelentéseit. „Nem a székely megyék a legszegényebbek az országban” – szögezte le Antal Árpád, utalva Munteanu kijelentésére, miszerint „inkább az ország legszegényebb megyéjét kellene a magyar elöljáróknak fejleszteniük az etnikai tüntetések szervezése helyett”.
A prefektus egyben a „turkálók városának” nevezte Sepsiszentgyörgyöt. „Kovászna és Hargita megye az egy főre eső bruttó hazai termék (GDP) tekintetében egyaránt a középmezőnyben van, mint ahogy abból a szempontból is, hogy az állam költségvetése hogyan viszonyul a GDP-hez” – ecsetelte a polgármester. Antal ugyanakkor rámutatott, azt is figyelembe kell venni, hogy a megyék és városok mire kapnak pénzt a költségvetés visszaosztásánál. „Kovászna megyében a román állam legnagyobb beruházása a csendőrkaszárnya építése, amire közel 20 millió eurót költöttek. Ezt a pénzt sokkal jobb lett volna iskolákra, ipari parkokra, munkahelyteremtésre elkölteni” – szögezte le az elöljáró.
Közben Kézdivásárhelyen is a tervezett ipari parkokról tartottak a hétvégén szakmai megbeszélést a Gyöngyös testvérváros elöljáróival és a Gyöngyösi Ipari Park Kft. képviselőivel. A céhes városba tervezett ipari park kialakítására 15 millió lejt pályázott az önkormányzat, az önrész 6 millió lej, ebből a csarnokot építik fel és az infrastruktúrát alakítják ki a város tulajdonában levő területen.
Bokor Tibor polgármester elmondta, a pályázat arra kötelezi az önkormányzatot, hogy öt évig mintegy 170 munkahelyet teremtsen, és hangsúlyozta, aggódik amiatt, hogy amennyiben ez nem sikerül, megvonják az uniós támogatást. Az elmúlt hetekben egyébként két vállalat vezetője is jelezte, hogy kevés a dolgozni vágyó munkaerő Felsőháromszéken.
Takács István, a Gyöngyösi Ipari Park Kft. többségi tulajdonosa ugyanakkor azt javasolta a kézdivásárhelyieknek, az ipari park ne adjon el területeket, csak adja bérbe azokat, inkább szolgáltató jellegű legyen, és csak annyi bért kérjenek, ami fedezi a működési költségeket. Ugyanakkor javasolta, hogy a városvezetés határozza meg, milyen profilú vállalatokra van szükség, mert értelmetlen, hogy működő helyi cégek menjenek tönkre, mert nagyobb kapacitású, azonos profilú vállalat kap területet az ipari parkban. A megbeszélésen felmerült, hogy azokat a cégeket, amelyeket a gyöngyösi park már nem tud fogadni, átirányítanák Kézdivásárhelyre.
| „Az ország teljesítményét elemezve a legnagyobb fekete pont az európai uniós alapok gyenge felhasználásáért jár” – jelentette ki a hétvégén Sepsiszentgyörgyön Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselő, aki a székelyföldi városban az RMDSZ által kidolgozott Erdély 2020 tervet ismertette. Mint a gazdasági szakember rámutatott, a szükséges fejlesztéseket két erőforrásból lehet biztosítani: 70 százalékban helyi, megyei vagy országos költségvetésből és 30 százalékban uniós pályázatokból. Klárik László volt háromszéki megyemendzser, a Potsa József megyefejlesztési terv kidolgozója eközben azt hangsúlyozta, hogy a legrosszabbul a pénzügyminisztérium teljesített, amelynek a pályázatokat kellett elszámolnia az Európai Bizottság felé. Klárik szerint eközben a legjobban a Regionális Operatív Program működött: a rendelkezésre álló keret 99 százalékát leszerződték, 31 százalékát kifizették. A szakember egyébként azt mondja, hogy a ROP azért volt sikeres, mert igazodott a helyi realitásokhoz. „Romániában eddig meg sem próbálták összehangolni a különböző igényeket, például a kohéziós és az agrárpolitikai projektek párhuzamosan futottak” – fogalmazott Klárik. |
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.