2012. november 12., 08:412012. november 12., 08:41
A székelyföldi elöljáró ugyanakkor bírálta a pályáztatási rendszert, szerinte ugyanis ha a minisztériumok nem „ülnének” három évig egy-egy projekten, sokkal hatékonyabb lenne az európai pénzek lehívása.
Amint arról korábban, több ízben is beszámoltunk, a tervek szerint a sepsiszentgyörgyi önkormányzat tulajdonában levő, 35 hektáros szépmezői terület egy részén, 17 hektáron alakítják ki a pályázati pénzből az ipari parkot, kiépítik a teljes infrastruktúrát, bevezetik a vizet, a gázt és a villanyt, illetve központi irodaházat építenek. Antal elmondása szerint vannak már érdeklődő cégek. Az előzetes bejelentések szerint egyébként olyan vállalkozásokat szeretnének betelepíteni, amelyek jól fizető állásokat ajánlanak a sepsiszentgyörgyieknek.
A sepsiszentgyörgyi elöljáró ugyanakkor hétvégi sajtótájékoztatóján fontosnak tartotta cáfolni Codrin Munteanu prefektus csütörtök esti kijelentéseit. „Nem a székely megyék a legszegényebbek az országban” – szögezte le Antal Árpád, utalva Munteanu kijelentésére, miszerint „inkább az ország legszegényebb megyéjét kellene a magyar elöljáróknak fejleszteniük az etnikai tüntetések szervezése helyett”.
A prefektus egyben a „turkálók városának” nevezte Sepsiszentgyörgyöt. „Kovászna és Hargita megye az egy főre eső bruttó hazai termék (GDP) tekintetében egyaránt a középmezőnyben van, mint ahogy abból a szempontból is, hogy az állam költségvetése hogyan viszonyul a GDP-hez” – ecsetelte a polgármester. Antal ugyanakkor rámutatott, azt is figyelembe kell venni, hogy a megyék és városok mire kapnak pénzt a költségvetés visszaosztásánál. „Kovászna megyében a román állam legnagyobb beruházása a csendőrkaszárnya építése, amire közel 20 millió eurót költöttek. Ezt a pénzt sokkal jobb lett volna iskolákra, ipari parkokra, munkahelyteremtésre elkölteni” – szögezte le az elöljáró.
Közben Kézdivásárhelyen is a tervezett ipari parkokról tartottak a hétvégén szakmai megbeszélést a Gyöngyös testvérváros elöljáróival és a Gyöngyösi Ipari Park Kft. képviselőivel. A céhes városba tervezett ipari park kialakítására 15 millió lejt pályázott az önkormányzat, az önrész 6 millió lej, ebből a csarnokot építik fel és az infrastruktúrát alakítják ki a város tulajdonában levő területen.
Bokor Tibor polgármester elmondta, a pályázat arra kötelezi az önkormányzatot, hogy öt évig mintegy 170 munkahelyet teremtsen, és hangsúlyozta, aggódik amiatt, hogy amennyiben ez nem sikerül, megvonják az uniós támogatást. Az elmúlt hetekben egyébként két vállalat vezetője is jelezte, hogy kevés a dolgozni vágyó munkaerő Felsőháromszéken.
Takács István, a Gyöngyösi Ipari Park Kft. többségi tulajdonosa ugyanakkor azt javasolta a kézdivásárhelyieknek, az ipari park ne adjon el területeket, csak adja bérbe azokat, inkább szolgáltató jellegű legyen, és csak annyi bért kérjenek, ami fedezi a működési költségeket. Ugyanakkor javasolta, hogy a városvezetés határozza meg, milyen profilú vállalatokra van szükség, mert értelmetlen, hogy működő helyi cégek menjenek tönkre, mert nagyobb kapacitású, azonos profilú vállalat kap területet az ipari parkban. A megbeszélésen felmerült, hogy azokat a cégeket, amelyeket a gyöngyösi park már nem tud fogadni, átirányítanák Kézdivásárhelyre.
| „Az ország teljesítményét elemezve a legnagyobb fekete pont az európai uniós alapok gyenge felhasználásáért jár” – jelentette ki a hétvégén Sepsiszentgyörgyön Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselő, aki a székelyföldi városban az RMDSZ által kidolgozott Erdély 2020 tervet ismertette. Mint a gazdasági szakember rámutatott, a szükséges fejlesztéseket két erőforrásból lehet biztosítani: 70 százalékban helyi, megyei vagy országos költségvetésből és 30 százalékban uniós pályázatokból. Klárik László volt háromszéki megyemendzser, a Potsa József megyefejlesztési terv kidolgozója eközben azt hangsúlyozta, hogy a legrosszabbul a pénzügyminisztérium teljesített, amelynek a pályázatokat kellett elszámolnia az Európai Bizottság felé. Klárik szerint eközben a legjobban a Regionális Operatív Program működött: a rendelkezésre álló keret 99 százalékát leszerződték, 31 százalékát kifizették. A szakember egyébként azt mondja, hogy a ROP azért volt sikeres, mert igazodott a helyi realitásokhoz. „Romániában eddig meg sem próbálták összehangolni a különböző igényeket, például a kohéziós és az agrárpolitikai projektek párhuzamosan futottak” – fogalmazott Klárik. |
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
Miközben a parlamentben javában zajlott a bizalmatlansági indítvány vitája, a piaci bizonytalanság tovább gyengítette a román devizát, és újabb csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam.
A magyar Libri-Bookline megvásárolta a Curtea Veche Publishing részvényeinek 51 százalékát – írja a Profit.ro.
A kormány hétfő este elfogadta az állattenyésztési ágazat állami támogatási programjának 2026-os keretösszegét jóváhagyó határozatot; ez legfeljebb 137,201 millió lej kötelezettségvállalási előirányzat lehet – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter hétfő este bejelentette, hogy Brüsszelben lezárult a negyedik, összesen 2,62 milliárd eurós összegre vonatkozó kifizetési kérelem elemzése.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.