Fotó: Presidency.ro
Klaus Iohannis államfő szükségtelennek és helytelennek tartja a vállalatok éves forgalmának tervezett megadóztatását, amelyet az RMDSZ kezdeményezett a bukaresti nagykoalícióban.
2021. december 16., 13:202021. december 16., 13:20
2021. december 16., 13:422021. december 16., 13:42
A román államfő a brüsszeli EU-csúcs előtt nyilatkozott a sajtónak a belga fővárosban. Emlékeztetett a koalíciónak arra az ígéretére, hogy jövőre nem növelik az adókat és nem vezetnek be új közterheket. „Nekem ez a többletadó szükségtelennek, haszontalannak és helytelennek tűnik, hogy fogalmazzak világosan” – jelentette ki Iohannis.
„Csak tárgyaltak róla a kormánypártok, de alkalmazni nem fogják” – idézte az államfőt az Agerpres hírügynökség. Iohannis elmondta, világosan tudomására adta a koalíció vezetőinek, hogy Romániának teljesítenie kell a gazdasági makroadatokkal kapcsolatos vállalásait, csökkentenie kell a deficitet és strukturális reformokat kell végrehajtania.
„Végre kell hajtanunk az országos helyreállítási tervben foglalt reformokat. Figyelem! Ezek nem javaslatok, hanem feladatok. Románia kötelezettséget vállalt a reformokra, és végre is fogja hajtani ezeket” – jelentette ki Iohannis. Az államfő természetesnek nevezte a koalíción belüli vitákat, szerinte az lenne a furcsa, ha egy liberális és egy szociáldemokrata párt között nem lennének nézeteltérések. Ugyanakkor úgy értékelte, hogy eddig a koalíció ésszerű döntéseket hozott, és a kormány „nagyon jól mozgott”.
Az ún. szolidaritási adónak nevezett illeték ötlete az RMDSZ-től származik, az alakulat még a novemberben lezajlott koalíciós tárgyalásokon vetette fel, hogy vessenek ki extra adót azoknak a kereskedelmi vállalatoknak az esetében, amelyek éves üzleti forgalma meghaladja a 100 millió eurót. A szövetség szerint a közteher új lehetőséget jelentene pénzt szerezni Románia költségvetése számára, ahová becslés szerint évente mintegy 1,4 –1,6 milliárd euró folyna be. Az RMDSZ azzal indokolta a javaslatot, hogy szükség van az állam bevételeinek növelésére, ugyanis fedezni kell az államkasszából a januárban hatályba lépő 10 százalékos nyugdíjemelést, továbbá a minimálbér és a családi pótlék növelését, amelyek együtt 13,6 milliárd lejjel terhelik meg a büdzsét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!