Fotó: Archív
2010. december 15., 09:132010. december 15., 09:13
Mindenki számára ismert tény, hogy Bihar és Hajdú-Bihar megyék területén jelentős méretű termálvízlelőhelyek vannak – erre épít egyebek közt Félixfürdő és Püspökfürdő (Május 1.) turisztikai vonzereje, emiatt élhet meg itt az egyébként a trópusokon őshonos hévízi tündérrózsa, Nagyváradot pedig még egy meleg vizű természetes patak, a Pece is átszeli.
A projekt egyik legfőbb célkitűzése az volna, hogy a szakemberek felmérhessék, pontosan milyen mennyiség található ebből a természeti kincsből a két megye és főképp a két megyeszékhely talajában, és rájöjjenek, hogyan lehetne a leghatékonyabban felhasználni azt. Elképzeléseik szerint wellnessközpontokat és egyéb turistacsalogató létesítményeket építhetnének, amelyekben a gyógyhatású termálvíz lenne a fő vonzerő, de azt is megállapítanák, milyen infrastruktúrára van szükség ahhoz, hogy a természet adta megújuló energiaforrást minél szélesebb skálán hasznosíthassák.
Mint arról már beszámoltunk, a nagyváradi távhőhálózat igen elavult, és amellett, hogy hatalmas hőveszteséggel működik, erősen környezetszennyező is. Ha sikerülne teljesen áttérni termálvízre, az ökológiai problémák megszűnnének. Jelenleg ugyanis olyan üzemanyaggal állítja elő a villanyáramot és a hőenergiát a város hőerőműve, amely miatt az év minden napján nagy mennyiségű szennyező anyag jut a levegőbe, elsősorban kén-dioxid.
Ha pedig Bihar megyében sikerül csökkenteni a szennyezés mértékét, a határon is kevesebb mérgező anyag jut át levegőben és vízben egyaránt, érvelnek továbbá a szakemberek. A pályázaton való részvételről szóló tanácsi határozat szakjelentésében az áll, hogy Debrecen városa a mostanáig működő, hévízre alapuló turistaközpontjainak kiterjesztését és további fejlesztését tervezi – a jelenlegi legismertebb ilyen objektum a nagyerdei Aquaticum élményfürdő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Látogatottsági adatok