Fotó: Archív
2010. december 15., 09:132010. december 15., 09:13
Mindenki számára ismert tény, hogy Bihar és Hajdú-Bihar megyék területén jelentős méretű termálvízlelőhelyek vannak – erre épít egyebek közt Félixfürdő és Püspökfürdő (Május 1.) turisztikai vonzereje, emiatt élhet meg itt az egyébként a trópusokon őshonos hévízi tündérrózsa, Nagyváradot pedig még egy meleg vizű természetes patak, a Pece is átszeli.
A projekt egyik legfőbb célkitűzése az volna, hogy a szakemberek felmérhessék, pontosan milyen mennyiség található ebből a természeti kincsből a két megye és főképp a két megyeszékhely talajában, és rájöjjenek, hogyan lehetne a leghatékonyabban felhasználni azt. Elképzeléseik szerint wellnessközpontokat és egyéb turistacsalogató létesítményeket építhetnének, amelyekben a gyógyhatású termálvíz lenne a fő vonzerő, de azt is megállapítanák, milyen infrastruktúrára van szükség ahhoz, hogy a természet adta megújuló energiaforrást minél szélesebb skálán hasznosíthassák.
Mint arról már beszámoltunk, a nagyváradi távhőhálózat igen elavult, és amellett, hogy hatalmas hőveszteséggel működik, erősen környezetszennyező is. Ha sikerülne teljesen áttérni termálvízre, az ökológiai problémák megszűnnének. Jelenleg ugyanis olyan üzemanyaggal állítja elő a villanyáramot és a hőenergiát a város hőerőműve, amely miatt az év minden napján nagy mennyiségű szennyező anyag jut a levegőbe, elsősorban kén-dioxid.
Ha pedig Bihar megyében sikerül csökkenteni a szennyezés mértékét, a határon is kevesebb mérgező anyag jut át levegőben és vízben egyaránt, érvelnek továbbá a szakemberek. A pályázaton való részvételről szóló tanácsi határozat szakjelentésében az áll, hogy Debrecen városa a mostanáig működő, hévízre alapuló turistaközpontjainak kiterjesztését és további fejlesztését tervezi – a jelenlegi legismertebb ilyen objektum a nagyerdei Aquaticum élményfürdő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Látogatottsági adatok