Az infrastruktúra fejlesztésére és környezetvédelmi projektekre költené a kormány a 2014–2020-as uniós költségvetési időszakban lehívandó EU-s alapok nagy részét – számolt be Victor Ponta miniszterelnök.
2014. február 05., 17:462014. február 05., 17:46
2014. február 05., 17:462014. február 05., 17:46
A kabinet az elképzelések szerint a rendelkezésére álló strukturális és kohéziós alapokokból közel 5,7 milliárd eurót költene autópályákra, országutakra, valamint a vasúti, légi és hajózási unfrastruktúra korszerűsítésére, további 1,1 milliárd eurót megyei utakra és körgyűrűkre, a természetvédelmet célzó projektekre pedig 3 milliárd eurót szánnak.
A kormány egymilliárd eurót fordítana a fiatalok, valamint állástalanok munkaerőpiaci felzárkóztatását célzó kezdeményezésekre, és ugyancsak egymilliárd euróval segítené a hátrányos helyzetű, illetve főként a roma lakosság integrálását.
Jelentős összeg, 2,8 milliárd euró jut majd közösségfejlesztésre, az egészségügyi infrastruktúra korszerűsítésére pedig 500 millió eurót költenek, ebből a tervek szerint többek között a kolozsvári regionális kórházat is felépítik. A kormány emellett 800 euróval támogatja támogatja a kis- és közepes vállalkozásokat és ipari parkokat, 500 millió euróval az IT-szektort, és 450 millió eurót fordít a kulturális és turisztikai helyszínek fejlesztésére.
Annak kapcsán, hogy a 2007–2013-as költségvetési időszakban biztosított alapok lehívási rátája rendkívül alacsony volt Romániában, Victor Ponta elmondta: inkább arra kell összpontosítani, hogy az elmúlt évben más EU-s államokhoz képest Bukarestben növekedett legnagyobb mértékben az alapok felhasználási aránya.
„Sokan úgy vélik, hogy olyan eurómilliárdokról beszélünk, amit úgysem fogunk elkölteni, de szerencsére a 2013-as előrelépések ennek ellenkezőjét bizonyították, hiszen a lehívási rátát 7-ről 34 százalékra növeltük” – magyarázta a kormányfő. Ponta ugyanakkor megjegyezte: a 2014–2020-as időszakra Románia és Bulgária kapta a legkevesebb uniós finanszírozást.
Eugen Teodorovici EU-a alapokért felelős miniszter arról is beszámolt, hogy a 2014–2020 között biztosított uniós finanszírozások lehívásához szükséges partnerségi megállapodást február végéig elküldik az Európai Bizottságnak jóváhagyásra. A tárcavezető szerint addig még nagyon sok részletet ki kell dolgozniuk, ezért felszólította az illetékes minisztériumokat, hogy legkésőbb holnapig nyújtsák be az alapok lehívásához és felhasználásához kapcsolódó javaslataikat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Keddtől a spanyolországi Valencia is szerepel a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér kínálatában, decemberben pedig további új járatok indulnak a Hargita és Kovászna megyében élők körében is nagy népszerűségnek örvendő légikikötőből.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) megkezdte az értesítések kiküldését az úgynevezett luxusadó kapcsán, amelyet a drága autók és ingatlanok tulajdonosaira vetnek ki.
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!