Az infrastruktúra fejlesztésére és környezetvédelmi projektekre költené a kormány a 2014–2020-as uniós költségvetési időszakban lehívandó EU-s alapok nagy részét – számolt be Victor Ponta miniszterelnök.
2014. február 05., 17:462014. február 05., 17:46
A kabinet az elképzelések szerint a rendelkezésére álló strukturális és kohéziós alapokokból közel 5,7 milliárd eurót költene autópályákra, országutakra, valamint a vasúti, légi és hajózási unfrastruktúra korszerűsítésére, további 1,1 milliárd eurót megyei utakra és körgyűrűkre, a természetvédelmet célzó projektekre pedig 3 milliárd eurót szánnak.
A kormány egymilliárd eurót fordítana a fiatalok, valamint állástalanok munkaerőpiaci felzárkóztatását célzó kezdeményezésekre, és ugyancsak egymilliárd euróval segítené a hátrányos helyzetű, illetve főként a roma lakosság integrálását.
Jelentős összeg, 2,8 milliárd euró jut majd közösségfejlesztésre, az egészségügyi infrastruktúra korszerűsítésére pedig 500 millió eurót költenek, ebből a tervek szerint többek között a kolozsvári regionális kórházat is felépítik. A kormány emellett 800 euróval támogatja támogatja a kis- és közepes vállalkozásokat és ipari parkokat, 500 millió euróval az IT-szektort, és 450 millió eurót fordít a kulturális és turisztikai helyszínek fejlesztésére.
Annak kapcsán, hogy a 2007–2013-as költségvetési időszakban biztosított alapok lehívási rátája rendkívül alacsony volt Romániában, Victor Ponta elmondta: inkább arra kell összpontosítani, hogy az elmúlt évben más EU-s államokhoz képest Bukarestben növekedett legnagyobb mértékben az alapok felhasználási aránya.
„Sokan úgy vélik, hogy olyan eurómilliárdokról beszélünk, amit úgysem fogunk elkölteni, de szerencsére a 2013-as előrelépések ennek ellenkezőjét bizonyították, hiszen a lehívási rátát 7-ről 34 százalékra növeltük” – magyarázta a kormányfő. Ponta ugyanakkor megjegyezte: a 2014–2020-as időszakra Románia és Bulgária kapta a legkevesebb uniós finanszírozást.
Eugen Teodorovici EU-a alapokért felelős miniszter arról is beszámolt, hogy a 2014–2020 között biztosított uniós finanszírozások lehívásához szükséges partnerségi megállapodást február végéig elküldik az Európai Bizottságnak jóváhagyásra. A tárcavezető szerint addig még nagyon sok részletet ki kell dolgozniuk, ezért felszólította az illetékes minisztériumokat, hogy legkésőbb holnapig nyújtsák be az alapok lehívásához és felhasználásához kapcsolódó javaslataikat.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
szóljon hozzá!