Az infrastruktúra fejlesztésére és környezetvédelmi projektekre költené a kormány a 2014–2020-as uniós költségvetési időszakban lehívandó EU-s alapok nagy részét – számolt be Victor Ponta miniszterelnök.
2014. február 05., 17:462014. február 05., 17:46
2014. február 05., 17:462014. február 05., 17:46
A kabinet az elképzelések szerint a rendelkezésére álló strukturális és kohéziós alapokokból közel 5,7 milliárd eurót költene autópályákra, országutakra, valamint a vasúti, légi és hajózási unfrastruktúra korszerűsítésére, további 1,1 milliárd eurót megyei utakra és körgyűrűkre, a természetvédelmet célzó projektekre pedig 3 milliárd eurót szánnak.
A kormány egymilliárd eurót fordítana a fiatalok, valamint állástalanok munkaerőpiaci felzárkóztatását célzó kezdeményezésekre, és ugyancsak egymilliárd euróval segítené a hátrányos helyzetű, illetve főként a roma lakosság integrálását.
Jelentős összeg, 2,8 milliárd euró jut majd közösségfejlesztésre, az egészségügyi infrastruktúra korszerűsítésére pedig 500 millió eurót költenek, ebből a tervek szerint többek között a kolozsvári regionális kórházat is felépítik. A kormány emellett 800 euróval támogatja támogatja a kis- és közepes vállalkozásokat és ipari parkokat, 500 millió euróval az IT-szektort, és 450 millió eurót fordít a kulturális és turisztikai helyszínek fejlesztésére.
Annak kapcsán, hogy a 2007–2013-as költségvetési időszakban biztosított alapok lehívási rátája rendkívül alacsony volt Romániában, Victor Ponta elmondta: inkább arra kell összpontosítani, hogy az elmúlt évben más EU-s államokhoz képest Bukarestben növekedett legnagyobb mértékben az alapok felhasználási aránya.
„Sokan úgy vélik, hogy olyan eurómilliárdokról beszélünk, amit úgysem fogunk elkölteni, de szerencsére a 2013-as előrelépések ennek ellenkezőjét bizonyították, hiszen a lehívási rátát 7-ről 34 százalékra növeltük” – magyarázta a kormányfő. Ponta ugyanakkor megjegyezte: a 2014–2020-as időszakra Románia és Bulgária kapta a legkevesebb uniós finanszírozást.
Eugen Teodorovici EU-a alapokért felelős miniszter arról is beszámolt, hogy a 2014–2020 között biztosított uniós finanszírozások lehívásához szükséges partnerségi megállapodást február végéig elküldik az Európai Bizottságnak jóváhagyásra. A tárcavezető szerint addig még nagyon sok részletet ki kell dolgozniuk, ezért felszólította az illetékes minisztériumokat, hogy legkésőbb holnapig nyújtsák be az alapok lehívásához és felhasználásához kapcsolódó javaslataikat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!