Indiából, Pakisztánból is alkalmaznának – sokan akkor sem akarnak dolgozni, ha emiatt megvonják tőlük a segélyt

Utánpótlás keletről. A hazai szakképzetlen munkások a stabil állás helyett a nyugati szezonmunkát részesítik előnyben

Fotó: Pixabay.com

Miután nem találnak itthon megfelelő munkaerőt, egyre több vállalkozó kér erről igazolást a munkaerő-elhelyező ügynökségektől, hogy ennek birtokában Ázsiából alkalmazhasson. Még vezetői állásokra is keresnek szakképzett munkaerőt Indiából, Pakisztánból.

Bíró Blanka

2019. június 20., 08:082019. június 20., 08:08

Bár a vállalkozók hatalmas erőfeszítéseket tesznek, hogy helyi munkanélkülieket alkalmazzanak, a kereslet-kínálat nem mindig találkozik, és már nem ritka, hogy az Európa Unión kívüli országokból, például Indiából vagy Pakisztánból hoznának munkavállalót – mutatott rá tegnapi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Kelemen Tibor, a Kovászna Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség igazgatója. Mint részletezte, ilyen esetben az ügynökségnek kell kiállítania egy igazolást, hogy a meghirdetett állásra helyben nem találnak munkavállalót, és ennek birtokában igényelhetik az idegenrendészeti hivataltól a munkavállalási engedélyt a nem EU-ból érkezők számára.

A helyiek nem akarnak dolgozni

Legutóbb egy felső-háromszéki faluban működő pékség kért ilyen igazolást, hat szakképzetlen személyt alkalmaznának Ázsiából. Az igazolást kiállítják, mert az általuk odairányított helybeli munkanélküliek

visszautasították az állást, azt is kockáztatva, hogy elveszítik a munkanélküliségi vagy a szociális segélyüket.

„Csak ebben a hónapban 81 személy veszítette el Kovászna megyében a segélyt, mert visszautasította az állásajánlatot. Ők egy évig nem jelentkezhetnek be a nyilvántartásba, nem jogosultak a támogatásra, de ez nem riasztja el őket, ma már nem a segély jelenti a megélhetési forrást” – részletezte az igazgató. Tapasztalatai szerint amúgy a munkanélküliek egy része nem vállalja a kötöttséget, inkább egy-két hónapig külföldön mezőgazdaságban dolgozik, az ott keresett pénzből több hónapig jól megélnek, vagy inkább itthon gombát szednek.

Egy pékségben nagyon nehéz a munka, hajnali háromkor kell kezdeni, hétvégén is dolgozni kell, ezt ma már nagyon kevesen vállalják, így a vállalkozó rákényszerül, hogy Ázsiából alkalmazzon”

– fogalmazta meg a szakember. Hozzátette: vezetői állásokra is keresnek szakképzett munkaerőt Indiából, Pakisztánból.

Bónuszokkal csábítanának

Az építkezésben, a fafeldolgozásban is gondot jelent az alkalmazás, holott a vállalkozók egyre több kedvezményt, engedményt biztosítanak. „Vállalják, hogy saját gépkocsival fuvarozzák a munkásaikat, reggel kávéval várják őket, azt is tudják, ki mennyi cukorral szereti, este a munkaidő lejárta után sörrel kínálják, és ilyen körülmények között is folyamatosan munkaerőhiánnyal küzdenek. Már évek óta nem működik, hogy egy megüresedett állásra tízen várnak a kapunál” – részletezte az igazgató.

Elmondása szerint az ügynökség próbálja biztosítani az alkalmazható munkaerőt, ám

a munkanélküliek száma csökken, hiszen sokan be sem jelentkeznek a nyilvántartásba, arra hivatkoznak, hogy a havi 400 lejes munkanélküliségi segélyért nem éri meg ügyintézéssel foglalkozni, 400 lejből úgysem lehet megélni.

Az sem elég vonzó számukra, hogy a regisztrált munkanélküliek egészségbiztosítással rendelkeznek, és a fizetett időszak a nyugdíjazáskor beleszámít a szolgálati időbe.

Bezárt egy készruhagyár

Húsz év tevékenység után ebben a hónapban bezárt a sepsiszentgyörgyi Dia-dal textilipari vállalkozás, mert nem tudta meghosszabbítani a külföldi megrendeléseit – jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Kelemen Tibor, a Kovászna Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség igazgatója. Egyszerre 27 alkalmazottat bocsátottak el, de közülük húsz be sem jelentkezett az ügynökségnél, az ő további sorsukról így nem tudnak. A hét, nyilvántartásba vett munkavállaló közül négy gyorsan talált új munkát.