
Nem hiába aludt – saját bevallása szerint – nyugtalanul csütörtökre virradóra Victor Ponta kormányfő: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége novemberre halasztotta a készenlétihitel-megállapodás harmadik felülvizsgálatát, így szándéknyilatkozat nélkül hagyhatják el Bukarestet.
2014. június 12., 16:492014. június 12., 16:49
2014. június 12., 20:082014. június 12., 20:08
Minderről maga a miniszterelnök beszélt csütörtökön délután, az IMF képviselőivel folytatott megbeszélést követően a Bloomberg hírügynökségnek adott interjúban. Elmondása szerint a washingtoni székhelyű pénzintézet képviselői meg kívánják várni a 2015-ös költségvetést. A kormányfő egyébként úgy gondolja, hogy miután jövőre lejár a jelenlegi szerződés, Romániának nem lesz szüksége további hitelmegállapodásokra.
Az a tény egyébként, hogy nem születik most hivatalos jelentés, azzal jár, hogy nem folyósítják az ország számára a hitel soron következő részletét. A kormány illetékesei amúgy is számtalan alkalommal leszögezték, hogy a hitel csupán készenléti, a rendelkezésre álló összegeket nem készülnek lehívni, csupán biztosítékként van ezekre szükségük, hogy a nemzetközi piacokról olcsóbban jusson hitelhez Románia.
Dacolnak az IMF-fel?
A Mediafax hírügynökségnek nyilatkozó hivatalos források szerint egyébként a nemzetközi hitelezők küldöttségének döntése mögött az áll, hogy nem sikerült megállapodásra jutniuk a kormánnyal a társadalombiztosítási hozzájárulás július elsejétől történő csökkentése kapcsán.
Tănăsescu: Románia boldogul újabb hitelmegállapodás nélkül
Románia képes önmagában is boldogulni, és meg tudja erősíteni stratégiáit a jelenleg érvényben levő készenlétihitel-megállapodás nélkül is – jelentette ki csütörtökön Mihai Tănăsescu, az Európai Befektetési Bank alelnöke, aki korábban Románia képviselője volt a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF).
Szerinte eljött az ideje annak, hogy ország megálljon a saját lábán. Románia boldogulni fog anélkül is, hogy mások mondják meg, mi a teendő, fogalmazott a szakember.
A tárgyalásokhoz közel állók a Gândul.ro-nak azt is elmondták, hogy a tb-csökkentés kivitelezése érdekében a kormány kérte, lehessen 0,2–0,3 százalékkal növelni az év végére várt költségvetési hiányt.
Ponta viszont a lapzártánkkor még tartó sajtótájékoztatóján leszögezte, ettől függetlenül hamarosan beterjesztik a parlament elé a tb-csökkentésről szóló törvénytervezetet, aminek értelmében október elsejétől 5 százalékponttal csökkenne annak mértéke.
A kormányfő szerint a román gazdaság növekedése fenntartható, ez pedig lehetővé teszi az intézkedést a deficit növelése nélkül is.
Szerinte az intézkedés haszonélvezői elsősorban az alkalmazottak lesznek, akik „fehérebb” béreket kapnak majd kézhez, ugyanakkor a tb-csökkentés új munkahelyeket is teremthet.
A kiszivárgott információk szerint ugyanakkor nem merülnek ki ennyiben az államfőválasztások előtti kedvezmények: növelni szeretnék többek között a közalkalmazottak fizetését, a szociális nyugdíjakat, különleges juttatásokat kapnának az alacsony jövedelmű családokban élő gyermekek. A Gândul szerint viszont nincs meg a fedezet ezekre az intézkedésekre, a munkaügyi minisztérium nem jelölte meg, hogy miből fogja finanszírozni az extra kiadásokat.
Optimistán futottak neki
Amint arról beszámoltunk, Ponta június 4-én még úgy vélekedett, hogy nem kell új adókat kivetni a társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentése által okozott költségvetési hiány fedezésére, és egy nappal korábban Constantin Niţă pénzügyminiszter is derűlátóan nyilatkozott a témában, mondván, az IMF éppen bukaresti felülvizsgálaton lévő küldöttsége rá fog bólintani a tb-csökkentésre, mint ahogy a visszaforgatott profit adómentessé tételére is.
Az előzetes bejelentések szerint a nemzetközi hitelezők felülvizsgálati látogatása június 16-áig tart. Az IMF igazgatótanácsa március végén fogadta el a kormánnyal megkötött, 4 milliárd euró értékű hitelmegállapodás első és második felülvizsgálatát, ennek nyomán 436,3 millió eurót bocsátott Románia rendelkezésére.
Így összesen immár 654,4 millió euró felett rendelkezhet Románia a washingtoni székhelyű pénzintézettel megkötött készenlétihitel-megállapodás keretében, igaz, az illetékesek több ízben is leszögezték: nem nyúlnak hozzá a pénzhez, erre csak azért van az országnak szüksége, hogy stabil gazdaságként tekintsenek Romániára, és olcsón jusson hitelhez a pénzügyminisztérium a nemzetközi piacról.
A kormány 2013 őszén kötött elővigyázatossági típusú, kétéves futamidejű és 4 milliárd euró értékű hitelszerződést. Az országnak ez immár a tizedik kölcsöne, amit az IMF szervezésében kötött nemzetközi hitelezőkkel 1989 óta. A nemzetközi gazdasági válság kezdetétől pedig ez a harmadik, az elsőt 2009-ben, a másodikat 2011-ben, a harmadikat 2013-ban kötötte meg Bukarest. A kormány a bejelentések értelmében 2015 után már nem akar újabb hitelmegállapodást kötni.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
szóljon hozzá!