2012. október 25., 08:362012. október 25., 08:36
„Arra kell számítanunk, hogy a rövid távú növekedés nem lesz túl erőteljes, míg középtávon fokozatosan indul be a feléledés, azonban fennáll egy inkább előnytelen perspektíva kockázata. Mivel erőteljes a kapcsolata a kereskedelmi és pénzügyi ágazattal, Románia nagyon kitett az euróövezetnek. A fiskális és külföldi tartalékok jó ütközőt jelentenek, míg a bankok továbbra is jól feltőkésítettek” – mutat rá a jelentés.
Az IMF szakemberei ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy az elmúlt időszakban a politikai színtéren bekövetkezett változások aggodalomra adnak okot, csak 2012-ben három kormánya volt már az országnak, igen nehezen tud megférni egymás mellett az államfő és kormánykoalíció, amely meg is próbálta előbbit eltávolítani tisztségéből, miközben nemsokára parlamenti választások lesznek. A szakemberek szerint pedig a politikai bizonytalanság vezetett a lej gyengüléséhez is.
Az országjelentés készítői szerint Románia jól halad az IMF-program célkitűzéseinek teljesítése terén, s a hatodik vizsgálatig betervezett kritériumok legnagyobb hányadát sikerült is teljesítenie. Egy fontos mutatón nem sikerült viszont javítani, éspedig nem sikerült csökkenteni a nagy állami vállalatok adósságállományát, illetve nemn sikerült megelőzni újabb adósságok felhalmozását. Felróják továbbá a valutaalap illetékesei azt is, hogy a strukturális menetrendben rögzítettek terén igen lassan történnek előrelépések – itt konkrétan az állami vállalatok privatizációjának a késlekedését említik meg.
Pedig – teszik hozzá – a készenléti megállapodásban vállalt fiskális és monetáris politika, illetve a strukturális reformtervek teljesítése elengedhetetlen a makrogazdasági stabilitás, valamint a növekedés felgyorsítása érdekében. Mint az IMF szakértői felhívják a figyelmet, most igen nagy fiskális fegyelemre lesz szükség, főként olyan körülmények között, hogy egyre közelegnek a parlamenti választások. A strukturális reformok terén szerintük főként az energetikai, illetve közlekedési ágazatra, illetve más állami vállalatokra kell összpontosítani. Akárcsak a korábbi országjelentésekben, a nemzetközi hitelezők képviselői most is prioritásként jelölik meg az európai uniós forráslehívás hatékonyságának a növelését.
Visszatérve az állami vállalatok reformjára, az országjelentés rámutat, hogy ezáltal hosszú távon biztosítani lehetne Románia növekedési kilátásait. Az IMF elemzői szerint ugyanis az ország hátrányos helyzetben van más országokkal szemben, mivel itt jellemzően állami kézben vannak az olyan kulcsfontosságú gazdasági ágazatok, mint az energetika, illetve a közlekedés. Ezek reformja, egy inkább korporativista kormányzás, illetve a magánszféra jobb együttműködése révén több beruházás valósulna meg ezekben a fontos ágazatokban – fogalmazták meg a szakemberek, akik szerint az állami vállalatok reformja egyben fiskális teret is biztosítana a szociális és infrastrukturális beruházásokra, ami által az ország valamennyi lakosa haszonélvezője lenne a reformoknak.
Alig jelent meg az országjelentés, az IMF Erik de Vrijer által vezetett küldöttsége november 6-án ismét Bukarestbe érkezik, ahol a bejelentések szerint november 14-éig vizsgálat alá vetik a kormány teljesítéseit.
Mint ismeretes, a jövő év tavaszán jár le az 5,4 milliárd euró értékű, elővigyázatossági hitelszerződés, amelyet Románia az IMF szervezésében kötött meg. Ez a második szerződés volt Románia számára, miután 2009-ben 20 milliárd euró értékű készenléti hitelmegállapodást kötött az IMF irányítása alatt. A bukaresti hatóságok azt követően döntöttek a hitelszerződés megkötése mellett, hogy a román gazdaságot súlyosan érintette a nemzetközi gazdasági-pénzügyi válság.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
Látogatottsági adatok