2012. október 25., 08:362012. október 25., 08:36
„Arra kell számítanunk, hogy a rövid távú növekedés nem lesz túl erőteljes, míg középtávon fokozatosan indul be a feléledés, azonban fennáll egy inkább előnytelen perspektíva kockázata. Mivel erőteljes a kapcsolata a kereskedelmi és pénzügyi ágazattal, Románia nagyon kitett az euróövezetnek. A fiskális és külföldi tartalékok jó ütközőt jelentenek, míg a bankok továbbra is jól feltőkésítettek” – mutat rá a jelentés.
Az IMF szakemberei ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy az elmúlt időszakban a politikai színtéren bekövetkezett változások aggodalomra adnak okot, csak 2012-ben három kormánya volt már az országnak, igen nehezen tud megférni egymás mellett az államfő és kormánykoalíció, amely meg is próbálta előbbit eltávolítani tisztségéből, miközben nemsokára parlamenti választások lesznek. A szakemberek szerint pedig a politikai bizonytalanság vezetett a lej gyengüléséhez is.
Az országjelentés készítői szerint Románia jól halad az IMF-program célkitűzéseinek teljesítése terén, s a hatodik vizsgálatig betervezett kritériumok legnagyobb hányadát sikerült is teljesítenie. Egy fontos mutatón nem sikerült viszont javítani, éspedig nem sikerült csökkenteni a nagy állami vállalatok adósságállományát, illetve nemn sikerült megelőzni újabb adósságok felhalmozását. Felróják továbbá a valutaalap illetékesei azt is, hogy a strukturális menetrendben rögzítettek terén igen lassan történnek előrelépések – itt konkrétan az állami vállalatok privatizációjának a késlekedését említik meg.
Pedig – teszik hozzá – a készenléti megállapodásban vállalt fiskális és monetáris politika, illetve a strukturális reformtervek teljesítése elengedhetetlen a makrogazdasági stabilitás, valamint a növekedés felgyorsítása érdekében. Mint az IMF szakértői felhívják a figyelmet, most igen nagy fiskális fegyelemre lesz szükség, főként olyan körülmények között, hogy egyre közelegnek a parlamenti választások. A strukturális reformok terén szerintük főként az energetikai, illetve közlekedési ágazatra, illetve más állami vállalatokra kell összpontosítani. Akárcsak a korábbi országjelentésekben, a nemzetközi hitelezők képviselői most is prioritásként jelölik meg az európai uniós forráslehívás hatékonyságának a növelését.
Visszatérve az állami vállalatok reformjára, az országjelentés rámutat, hogy ezáltal hosszú távon biztosítani lehetne Románia növekedési kilátásait. Az IMF elemzői szerint ugyanis az ország hátrányos helyzetben van más országokkal szemben, mivel itt jellemzően állami kézben vannak az olyan kulcsfontosságú gazdasági ágazatok, mint az energetika, illetve a közlekedés. Ezek reformja, egy inkább korporativista kormányzás, illetve a magánszféra jobb együttműködése révén több beruházás valósulna meg ezekben a fontos ágazatokban – fogalmazták meg a szakemberek, akik szerint az állami vállalatok reformja egyben fiskális teret is biztosítana a szociális és infrastrukturális beruházásokra, ami által az ország valamennyi lakosa haszonélvezője lenne a reformoknak.
Alig jelent meg az országjelentés, az IMF Erik de Vrijer által vezetett küldöttsége november 6-án ismét Bukarestbe érkezik, ahol a bejelentések szerint november 14-éig vizsgálat alá vetik a kormány teljesítéseit.
Mint ismeretes, a jövő év tavaszán jár le az 5,4 milliárd euró értékű, elővigyázatossági hitelszerződés, amelyet Románia az IMF szervezésében kötött meg. Ez a második szerződés volt Románia számára, miután 2009-ben 20 milliárd euró értékű készenléti hitelmegállapodást kötött az IMF irányítása alatt. A bukaresti hatóságok azt követően döntöttek a hitelszerződés megkötése mellett, hogy a román gazdaságot súlyosan érintette a nemzetközi gazdasági-pénzügyi válság.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Látogatottsági adatok