IMF-megállapodás: álbiztonságérzet a voksokért

Mint ismeretes, az államelnök a tavalyi év végén visszadobta a dokumentumot, jelezve, mindaddig nem írja azt alá, amíg az üzemanyagokra kivetni tervezett, literenkénti hétcentes extra jövedéki adó is szerepel benne.

Mivel a szándéknyilatkozatot mindaddig nem lehet jóváhagyásra továbbítani a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsához, amíg nincsen rajta az államfő kézjegye, a kormány most úgy döntött, áprilistól ugyan a terveknek megfelelően kiveti az új illetéket, ám azt nem foglalják bele a dokumentumba. Victor Ponta az intézkedés bejelentésekor azt mondta, a nemzetközi hitelezők ígéretet kaptak Băsescutól, hogy ilyen körülmények között aláírja a szándéknyilatkozatot.

A dokumentum kapcsán eddig annyit lehet tudni, hogy abban a kormány vállalja a privatizációk folytatását, az állami kézben levő vállalatok adósságállományának a csökkentését, cserében pedig lehetőséget kapott a kisjövedelmű hitelesek megsegítésére és a húsz főnél többet alkalmazó vállalkozások támogatására.

Kampánycélokat szolgáló kedvezmények

A Krónika által megkeresett gazdasági szakemberek szerint a kedvezmények egyértelműen kampánycélokat szolgálnak, miközben a megszorítások továbbra is folytatódnak. „Választási évben vagyunk, amikor a kormánynak biztonságot kell sugallnia, ehhez pedig szükséges az IMF-fel való készenléti megállapodás. Látva az idei költségvetést és az intézkedéseket, elmondhatjuk, hogy választási büdzsét terveztek, amelyben lyukak vannak, és ezt valahonnan finanszírozni kell” – értékelt lapunk megkeresésére Pajzos Csaba.

Az elemző szerint az intézkedések nem a vállalkozásokat és a beruházásokat ösztönzik, hanem a fogyasztást, ugyanakkor még ez is csupán látszólagos, hiszen amit az állam kiad, azt vissza is veszi különféle adók és illetékek formájában. „Sajnos az már bebizonyosodott, hogy ez nem működik” – vallja a szakember, aki rámutatott arra is, hogy miközben a kormány vállalkozásélénkítő programok helyett a pénzbehajtásra fekteti a nagyobb hangsúlyt, addig épp az állam a „legrosszabb adós”.

Pajzos szerint idén a választók a célközönség – elég ha a bankkölcsön-támogatást említjük –, és úgy gondolja, hogy a kormánynak nincs hová fordulnia, csak az IMF-hez, gazdaságélénkítés csupán jövő évtől remélhető. Az ország választás-orientált gazdaságpolitikájának azonban hosszú távú következményei lesznek, a gazdasági elemző ugyanis emiatt Románia lemaradását jósolja.

Bungee jumping az IMF-fel

„A Nemzetközi Valutaalappal kötött hitelmegállapodás gazdaságilag nem annyira hatásos, ám politikailag annál inkább” – szögezte le hasonlóképpen kérdésünkre Kolumbán Gábor. A vállalat-gazdaságtant oktató főiskolai tanár, a Hargita megyei önkormányzat volt elnöke szerint a hitelmegállapodás olyan, mint a bungee jumpingban a kötél, mindenki tudja, hogy a szakadék aljáról visszaránt.

„Növeli az emberek biztonságát, a biztonságérzet várhatóan újabb szavazatokat generál” – vallja Kolumbán, aki szerint Crin Antonescu, a kormányzó USL társelnöke idén mindent a közelgő államelnök-választásoknak rendel alá, a kormánynak pedig arra van szüksége, hogy maradjon valamennyi „felesleges pénz”, amit osztogatni lehet.

A hitelfelezés fogyasztásra gyakorolt hatása eközben a szakember szerint elenyésző, ezzel is inkább a szavazatok reményében juttatnak levegőhöz néhány százezer embert. „A megállapodás pozitívuma ugyanakkor, hogy a nemzetközi hitelezők is még mindig jobban bíznak abban az országban, ahol van egy atyuska, aki felügyeli a hozzá nem értő politikusokat, biztonságosabbnak tartják, mint azt az országot, melyet felügyelet nélkül vezetnek” – ecsetelte Kolumbán, aki szerint a költségvetés stabilitásához is hozzájárul a valutaalappal kötött megállapodás, mert könnyebb államkötvényeket kibocsátani és eladni.

Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az ország eddigi gazdasági növekedése a hibahatáron belül van. Csak a 4 százalék feletti növekedést érzi meg igazán a lakosság és a cégek, az alatt lehet, hogy egyeseknek növekedés, de másoknak veszteség, komoly cégek mehetnek csődbe.

Nem a jövedéki adón áll az üzemanyagár?

Ilie Şerbănescu gazdasági elemező eközben úgy értékeli, hogy az IMF továbbra is a megszorító intézkedések politikáját szorgalmazza. Elmondása szerint egyébként az IMF a jelenleg 16 százalékos egységes adókulcs emelését kérte a kormánytól, az viszont ebbe nem akart belemenni, cserébe inkább az üzemanyag adóját emelnék.

„A Ponta-kormány azonban fizetéskiegészítést ígért az állami alkalmazottaknak, illetve a nyugdíjak 3,7 százalékos emelését is kilátásba helyezték. Most vagy a bevételeit növeli az állam, vagy máshonnan vesznek el forrásokat erre a célra” – magyarázta a gazdasági szakértő. Leszögezte: Traian Băsescunak igaza van, amikor azt állítja, hogy az üzemanyag adójának a megemelésére nincs szükség, az IMF-et ugyanis kizárólag a költségvetési egyensúly érdekli, teljesen mindegy számára, hogy az állam hogyan oldja ezt meg.

Hozzáfűzte: a Ponta kormánynak eközben abban van igaza, hogy az ő szempontjukból meg épp az üzemanyag megadóztatása a megoldás a további céljaik elérésére. „A lakosság szempontjából ugyanakkor nincs jelentősége ennek a vitának, ugyanis az üzemanyagok jövedéki adójának a megemelése csak akkor lenne érezhető számukra, ha a piacon valós versenyhelyzet lenne, de erről szó nincs” – vallja Şerbănescu.

Mint részletezte: a három külföldi óriáscég – az osztrák OMV, a kazah tulajdonú Rompetrol és az orosz Lukoil – piaci részesedése több mint 60 százalék, valamint övék az országban működő mindhárom kőolaj-finomító, ezzel ők diktálják a feltételeket: akkor és olyan mértékben drágítanak, ahogy akarnak, függetlenül a jövedéki adó szintjétől.