2011. május 13., 10:072011. május 13., 10:07
A nemzetközi szervezet szerint annak ellenére, hogy a monetáris unió hozzájárult az euróövezet perifériáján lévő államok adósságválságának kialakulásához, a problémák megoldásához további integrációra van szükség. Az IMF jelentésében úgy fogalmaz: a válságkezelő lépések sikeresen állították meg a pénzügyi és adósi nehézségeket a periferikus államok határain, de a tovagyűrűző hatások továbbra is negatív kockázatként jelennek meg a központi államok számára. Az IMF értékelése szerint különösen a gyenge bankrendszer jelent kockázatot, mivel veszélyezteti az euróövezeti kormányzatok gazdasági helyzetét; ez viszont a bankok államkötvény-állományának értéket csökkentheti.
A Valutaalap számításai szerint az idei évben a megújítandó görög, portugál és spanyol államadósság az egyes államok gazdasági kibocsátásának mintegy 10 százalékát teszi ki. Hasonlóan magas újrafinanszírozási terhekkel néz szembe Belgium, Írország és az Egyesült Királyság. A válság miatti finanszírozási nehézségek arra sarkallták a magas adóssággal rendelkező államokat, hogy rövidebb lejáratú kötvényeket bocsássanak ki; ez azonban nagyobb kockázati kitettséget okoz – írja az IMF.
A szervezet szerint a válság kialakulásához az vezetett, hogy a kockázati prémiumok tartósan alacsony szintje miatt az államok folyó fizetési mérlegegyenlegei között jelentős és tartós egyenlőtlenségek alakultak ki. A piac 2007 közepéig nem aggódott a fizetőképesség esetleges csorbulása és a magas külsőfinanszírozás-igények miatt, ráadásul az alacsony kamatszintek is segítették az öngerjesztő folyamat elburjánzását. Azzal, hogy a piac nem követelt magasabb kockázati felárat a gyengébb teljesítményű államokban, elkerülhetetlenné vált a komolyabb válság. Az alacsony hozamokat a piac részben arra a feltételezésre alapozta, hogy elképzelhetetlennek tűnt, hogy az euróövezeti államok ne kelnének szükség esetén egymás segítségére – értékel az IMF.
A Valutaalap ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a megoldást a pénzügyi integráció kiteljesedése jelenti, mivel ezzel elkerülhetővé válnának a bankrendszer újabb válságai. Az IMF kiemeli, hogy nem csökken megfelelő ütemben az euróövezeti pénzintézetek száma: „a konszolidáció túl lassan zajlik, és gyakran egyes tagállamok határain belül”. A washingtoni székhelyű szervezet szerint hosszú távon a bajba jutott államokban a legfontosabb tényező a növekedés beindítása : a bővülést az exportképes szektorokra kell alapozni, kevésbé a szolgáltatásokra, a tőkeáramlásokra vagy a belső keresletre. Az Európai Központi Banknak ennek érdekében tartózkodnia kell alapkamatának túl ütemes emelésétől.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
szóljon hozzá!