2011. május 13., 10:072011. május 13., 10:07
A nemzetközi szervezet szerint annak ellenére, hogy a monetáris unió hozzájárult az euróövezet perifériáján lévő államok adósságválságának kialakulásához, a problémák megoldásához további integrációra van szükség. Az IMF jelentésében úgy fogalmaz: a válságkezelő lépések sikeresen állították meg a pénzügyi és adósi nehézségeket a periferikus államok határain, de a tovagyűrűző hatások továbbra is negatív kockázatként jelennek meg a központi államok számára. Az IMF értékelése szerint különösen a gyenge bankrendszer jelent kockázatot, mivel veszélyezteti az euróövezeti kormányzatok gazdasági helyzetét; ez viszont a bankok államkötvény-állományának értéket csökkentheti.
A Valutaalap számításai szerint az idei évben a megújítandó görög, portugál és spanyol államadósság az egyes államok gazdasági kibocsátásának mintegy 10 százalékát teszi ki. Hasonlóan magas újrafinanszírozási terhekkel néz szembe Belgium, Írország és az Egyesült Királyság. A válság miatti finanszírozási nehézségek arra sarkallták a magas adóssággal rendelkező államokat, hogy rövidebb lejáratú kötvényeket bocsássanak ki; ez azonban nagyobb kockázati kitettséget okoz – írja az IMF.
A szervezet szerint a válság kialakulásához az vezetett, hogy a kockázati prémiumok tartósan alacsony szintje miatt az államok folyó fizetési mérlegegyenlegei között jelentős és tartós egyenlőtlenségek alakultak ki. A piac 2007 közepéig nem aggódott a fizetőképesség esetleges csorbulása és a magas külsőfinanszírozás-igények miatt, ráadásul az alacsony kamatszintek is segítették az öngerjesztő folyamat elburjánzását. Azzal, hogy a piac nem követelt magasabb kockázati felárat a gyengébb teljesítményű államokban, elkerülhetetlenné vált a komolyabb válság. Az alacsony hozamokat a piac részben arra a feltételezésre alapozta, hogy elképzelhetetlennek tűnt, hogy az euróövezeti államok ne kelnének szükség esetén egymás segítségére – értékel az IMF.
A Valutaalap ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a megoldást a pénzügyi integráció kiteljesedése jelenti, mivel ezzel elkerülhetővé válnának a bankrendszer újabb válságai. Az IMF kiemeli, hogy nem csökken megfelelő ütemben az euróövezeti pénzintézetek száma: „a konszolidáció túl lassan zajlik, és gyakran egyes tagállamok határain belül”. A washingtoni székhelyű szervezet szerint hosszú távon a bajba jutott államokban a legfontosabb tényező a növekedés beindítása : a bővülést az exportképes szektorokra kell alapozni, kevésbé a szolgáltatásokra, a tőkeáramlásokra vagy a belső keresletre. Az Európai Központi Banknak ennek érdekében tartózkodnia kell alapkamatának túl ütemes emelésétől.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!