Fotó: Bone Ewald
2011. július 12., 07:542011. július 12., 07:54
Ha minimális mértékben is, de csökkentek az árak június folyamán. Mint az Országos Statisztikai Hivatal (INS) által tegnap közzétett statisztikából kiderül, az idei év hatodik hónapjában májushoz képest 0,29 százalékkal csökkent a fogyasztói árindex – ez a mutató, amit a nemzetközi szaknyelvben CPI-vel jelölnek, egy állandó jószágkosár költségének változását méri, s ez mutatja meg az éves szintű inflációs ráta mértékét. Ez utóbbi június végén 7,93 százalékon állt. Az első fél évben az inflációs ráta havi átlagos értéke 0,5 százalékos volt, ami 2010 decemberéhez viszonyítva 2,75 százalékos növekedést jelent. Ha éves viszonylatban vizsgáljuk az árak alakulását, kiderül, az elmúlt 12 hónapban (2010. július–2011. június) az előző 12 hónaphoz (2009. július–2010. június) képest átlagosan 7,8 százalékkal nőttek a fogyasztói árak.
Májushoz képest a múlt hónapban az élelmiszer-ipari termékek csökkentek a legnagyobb mértékben, 1,34 százalékkal, miközben a nem élelmiszer-ipari áruk 0,19 százalékkal drágultak, és a szolgáltatások díjszabása is 0,68 százalékkal nőtt. Az élelmiszerek közül a legnagyobb mértékben a burgonya (11,34 százalék), a zöldségek (12,34 százalék), a citrusfélék és más déligyümölcsök (2,32 százalék), valamint a tej (0,04 százalék) ára csökkent – ezek járultak hozzá a legnagyobb mértékben a 0,29 százalékos deflációhoz. A nem élelmiszer-ipari termékek közül a leginkább, 0,75 százalékkal, a gépjárművek és alkatrészeik drágultak, az üzemanyagok ára 0,66 százalékkal, a könyveké és folyóiratoké pedig 0,25 százalékkal nőtt. Olcsóbbak lettek viszont 0,03 százalékkal a gyógyszerek, illetve az egészségügyi termékek. A szolgáltatások díjszabásai közül a legnagyobb mértékben, 2,01 százalékkal, a telefonszolgáltatók drágítottak, az egészségügyi ellátás 0,45 százalékkal, míg a házbér 0,42 százalékkal kerül többe.
Az élelmiszer-ipari termékek csökkenése magával rántotta a fogyasztói árindexet, miközben a szolgáltatások részben amiatt kerültek többe, hogy a lej gyengült az euróhoz képest – értékelték a tegnap nyilvánosságra hozott statisztikai adatokat az X-Trade Brokers szakértői. Tegnap kiadott elemzésükben rámutattak, korai még deflációról beszélni olyan körülmények között, hogy az infláció 8,41 százalékról 7,93 százalékra lassult. „Legutóbbi monetáris politikai ülésén a Román Nemzeti Bank (BNR) 6,25 százalékon tartotta az alapkamatot. A jegybank óvatossága indokolt. Romániára olyan veszélyek leselkednek, mint a gazdaság gyengülése (amit alacsony kamatokkal kellene megtámogatni), de az is gondot okozhat, ha a gazdaság egészségtelen – azaz hitelezésen alapuló – növekedési pályára áll, ami serkentené a belföldi termelékenység által nem fedezett fogyasztást” – derül ki az elemzésből. Victor Safta, az X-Trade Brokers romániai fiókintézetének igazgatója eközben úgy látja, hogy esély van arra, hogy az alapkamat a következő időszakban is 6,25 százalékon marad, bár szerinte az infláció mértéke meg fogja haladni a BNR „elég optimista” – 3 plusz 1 százalékos – előrejelzését, s a pénzhígulás az év végére elérheti akár az 5,1 százalékot is.
Csak konjunkturális a fogyasztói árindex csökkenése, ősztől újabb drágulási hullámra kell számítani amiatt, hogy nőni fog az energia – ezen belül elsősorban a földgáz – ára – ,hűti le a kedélyeket Ilie Şerbănescu gazdasági elemző is. A neves szakember is úgy látja, hogy a semmi szín alatt nem lehet tartani a jegybank inflációs célját. Mint rámutatott, november–decemberben 30 százalékkal drágul az ipari fogyasztóknak szolgáltatott földgáz ára, amit a termelők nem fognak tudni fedezni, így egy részét a lakosság fogja állni. n Bálint Eszter
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!