A várakozások szerint idén már nem csökkenti az alapkamatot a Román Nemzeti Bank
Fotó: Facebook/Giannis Kallergis
Jövő májusig a jelenlegi 7 százalékon marad a román alapkamat, az „új utasításokig” pedig nem változik a bankközi kamatláb, a ROBOR sem – vetítette előre Ciprian Dascălu. A BCR vezető közgazdásza szerint a magas kamatlábak fő oka, hogy Románia még nem úszta meg az inflációt, és a bérek emelkedése csak fékezi a Román Nemzeti Bank (BNR) előrejelzéseit.
2023. október 06., 20:212023. október 06., 20:21
2023. október 06., 20:272023. október 06., 20:27
Mint ismeretes, a román jegybank legutóbb az év elején emelte az alapkamatot, akkor az elérte a 7 százalékot. Az év folyamán a BNR biztosra ment, és stabilan tartotta az irányadó kamatlábat. Ez pozitív hatással volt az inflációs rátára, amely csökkenő pályára állt, de a Wall-street.ro gazdasági portál által idézett közgazdász szerint még hosszú út áll előttünk az alacsonyabb kamatlábakig.
„Arra számítunk, hogy a BNR a jövő májusi üléséig változatlanul hagyja az irányadó kamatlábat. Ez a jelenlegi előrejelzésünk, de ez attól is függ, hogyan alakul az infláció. Amikor a kamatcsökkentési ciklus elkezdődik, az fokozatos lesz, minden ülésen 25 bázisponttal” – mondta a BCR vezető közgazdásza. Ciprian Dascălu másik fontos megállapítása, hogy
Mint fogalmazott, az elv egyszerű: amíg a bérek az inflációt meghaladó mértékben nőnek, nő a lakosság vásárlóereje. Bár ez alapvetően jónak tűnik, a gazdaságban a fogyasztás növekedését eredményezi, ami az infláció egyik „legszennyezőbb eleme” – mutatott rá a szakértő.
„A béremelések jelentősen meghaladták az inflációt. Ez valószínűleg a következő négy negyedévben is így marad, ami további inflációs nyomást eredményez” – magyarázta Ciprian Dascălu.
Mint ismeretes, az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint a nettó átlagbér idén júliusban elérte a 4565 lejt. A 2022-es év második nyári hónapjához képest a nettó átlagbér 14,8 százalékkal nőtt. Ráadásul a reálbér index 2023 júliusában 104,9 százalékkal volt magasabb, mint 2022 júliusában. A kormány emellett 10 százalékkal, 3000 lejről havi bruttó 3300 lejre emelte a bruttó minimálbért.
Ami az alapkamatot illeti, a héten bukaresti látogatáson tartózkodó nemzetközi valutaalapi (IMF) küldöttség vezetője,
„A monetáris politika szigorításának eredményeként az infláció csökkenő tendenciát mutat. A monetáris politikát addig nem szabad lazítani, amíg a maginfláció nem kerül határozott csökkenő pályára. A bankok felügyeletének folytatódnia kell, a monetáris politikának pedig tisztességesnek és stabilnak kell lennie” – Jan Kees Martijn.
Mint ismeretes, az alapkamat szintje a hitelekkel rendelkező polgárok zsebében érzékelhető közvetlenül, mivel befolyásolja azokat a mutatókat – a ROBOR-t és a fogyasztói hitelek irányadó mutatóját, az IRCC-t –, amelyek alapján a kamatlábakat kiszámítják:. A 3 hónapos ROBOR jelenleg 6,4 százalékon áll, s több mint egy hónapja nem mozdult. Az IRCC 5,96 százalékon áll.
A kormány költségvetési csomagjának célja a költségvetési hiány csökkentése, de számos más programra is szükség van a hatékonyság és általában a bevételek növelése érdekében – jelentette ki Jan Kees Martijn, az IMF romániai küldöttségének vezetője.
A korábbi 5,94 százalékról évi 5,96 százalékra emelte pénteken a Román Nemzeti Bank a fogyasztói hitelek irányadó mutatóját (IRCC).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az államháztartás hiánya 48,08 milliárd lej volt 2026 első hét hónapjában, 28,36 milliárd lejjel kevesebb, mint egy évvel korábban (76,44 milliárd lej); nominálisan 37 százalékkal csökkent a deficit – közölte hétfőn a pénzügyminisztérium.
Romániában nagyon jó búza- és kukoricatermésre lehet számítani az előrejelzések szerint. Az ország keleti és középső részén a kedvező csapadék és az átlagközeli hőmérséklet segítette július folyamán a nyári kultúrák fejlődését.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) országszerte ellenőrzi a benzinkutakat, miután az elmúlt időszakban jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak – ennek nyomán sok szabálytalanságra bukkantak.
Az Eurostat legfrissebb elemzése szerint Románia a 2025-ös adatok alapján az Európai Unió abszolút „éllovasa” abban a rossz értelemben vett versenyben, amely azt méri, hány fiatal marad ki teljesen a munka és az oktatás világából.
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!