
A várakozások szerint idén már nem csökkenti az alapkamatot a Román Nemzeti Bank
Fotó: Facebook/Giannis Kallergis
Jövő májusig a jelenlegi 7 százalékon marad a román alapkamat, az „új utasításokig” pedig nem változik a bankközi kamatláb, a ROBOR sem – vetítette előre Ciprian Dascălu. A BCR vezető közgazdásza szerint a magas kamatlábak fő oka, hogy Románia még nem úszta meg az inflációt, és a bérek emelkedése csak fékezi a Román Nemzeti Bank (BNR) előrejelzéseit.
2023. október 06., 20:212023. október 06., 20:21
2023. október 06., 20:272023. október 06., 20:27
Mint ismeretes, a román jegybank legutóbb az év elején emelte az alapkamatot, akkor az elérte a 7 százalékot. Az év folyamán a BNR biztosra ment, és stabilan tartotta az irányadó kamatlábat. Ez pozitív hatással volt az inflációs rátára, amely csökkenő pályára állt, de a Wall-street.ro gazdasági portál által idézett közgazdász szerint még hosszú út áll előttünk az alacsonyabb kamatlábakig.
„Arra számítunk, hogy a BNR a jövő májusi üléséig változatlanul hagyja az irányadó kamatlábat. Ez a jelenlegi előrejelzésünk, de ez attól is függ, hogyan alakul az infláció. Amikor a kamatcsökkentési ciklus elkezdődik, az fokozatos lesz, minden ülésen 25 bázisponttal” – mondta a BCR vezető közgazdásza. Ciprian Dascălu másik fontos megállapítása, hogy
Mint fogalmazott, az elv egyszerű: amíg a bérek az inflációt meghaladó mértékben nőnek, nő a lakosság vásárlóereje. Bár ez alapvetően jónak tűnik, a gazdaságban a fogyasztás növekedését eredményezi, ami az infláció egyik „legszennyezőbb eleme” – mutatott rá a szakértő.
„A béremelések jelentősen meghaladták az inflációt. Ez valószínűleg a következő négy negyedévben is így marad, ami további inflációs nyomást eredményez” – magyarázta Ciprian Dascălu.
Mint ismeretes, az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint a nettó átlagbér idén júliusban elérte a 4565 lejt. A 2022-es év második nyári hónapjához képest a nettó átlagbér 14,8 százalékkal nőtt. Ráadásul a reálbér index 2023 júliusában 104,9 százalékkal volt magasabb, mint 2022 júliusában. A kormány emellett 10 százalékkal, 3000 lejről havi bruttó 3300 lejre emelte a bruttó minimálbért.
Ami az alapkamatot illeti, a héten bukaresti látogatáson tartózkodó nemzetközi valutaalapi (IMF) küldöttség vezetője,
„A monetáris politika szigorításának eredményeként az infláció csökkenő tendenciát mutat. A monetáris politikát addig nem szabad lazítani, amíg a maginfláció nem kerül határozott csökkenő pályára. A bankok felügyeletének folytatódnia kell, a monetáris politikának pedig tisztességesnek és stabilnak kell lennie” – Jan Kees Martijn.
Mint ismeretes, az alapkamat szintje a hitelekkel rendelkező polgárok zsebében érzékelhető közvetlenül, mivel befolyásolja azokat a mutatókat – a ROBOR-t és a fogyasztói hitelek irányadó mutatóját, az IRCC-t –, amelyek alapján a kamatlábakat kiszámítják:. A 3 hónapos ROBOR jelenleg 6,4 százalékon áll, s több mint egy hónapja nem mozdult. Az IRCC 5,96 százalékon áll.

A kormány költségvetési csomagjának célja a költségvetési hiány csökkentése, de számos más programra is szükség van a hatékonyság és általában a bevételek növelése érdekében – jelentette ki Jan Kees Martijn, az IMF romániai küldöttségének vezetője.

A korábbi 5,94 százalékról évi 5,96 százalékra emelte pénteken a Román Nemzeti Bank a fogyasztói hitelek irányadó mutatóját (IRCC).
Aki ma megtakarított pénzzel rendelkezik, könnyen szembesül a kérdéssel: bankban tartsa, állampapírba tegye, euróban őrizze, vagy hosszabb távú befektetésben gondolkodjon.
Románia lett az Európai Unió műtrágyaár-drágulási listájának első helyezettje: az Eurostat adatai szerint 2025-ben átlagosan 16,8 százalékkal emelkedtek az árak.
Felpezsdült a romániai munkaerőpiac, legalábbi az idei év eddig eltelt időszakában rekordot döntött a munkahelyet keresők száma az egyik legnagyobb állásközvetítő platform friss elemzése szerint. A munkaerőpiaci jelszó idén a pénzügyi stabilitás.
A romániai vasúti infrastruktúra tarthatatlan helyzetbe került, miután elakadt a Román Vasúti Infrastruktúra-kezelő Vállalat (CFR SA) 2026-os költségvetésének elfogadása, és felmerült a dolgozók munkaidejének csökkentése is.
Csökkenteni kell az elektromos áram árát ahhoz, hogy a családok és a gazdaság talpra állhassanak – szögezte le Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök és energiaügyi miniszter.
Adrian Negrescu gazdasági elemző szerint az elmúlt évtized legátfogóbb költségvetés-korrekcióját jelenti az, hogy 2026 első négy hónapjában 23,9 milliárd lejre csökkent a deficit az egy évvel korábbi 56 milliárd lejről.
Méhcsaládonként 15 eurós állami támogatást vezet be a méhészek számára a képviselőház által szerdán döntéshozó testületként elfogadott törvénytervezet – tájékoztatott az RMDSZ sajtóiordája.
A munkaügyi minisztérium által kidolgozott közalkalmazotti bérrendszer a jelek szerint nem mentes a visszásságoktól: egy szimuláció alapján például előfordulhat, hogy egy képviselő többet keres majd, mint a hadsereg vezérkari főnöke.
A benzin ára kedd délután és szerda reggel is tovább emelkedett a legtöbb üzemanyag-forgalmazó hálózatnál. Így fordulhat elő, hogy akad töltőállomás, ahol a benzin drágább lett, mint a gázolaj.
Szeben megyei üzemet vásárolt fel a legnagyobb spanyol papíripari vállalat, a Saica – írja a Profit.ro a cég közleménye alapján.
szóljon hozzá!