
2023-ra és 2024-re a Világbank rontotta a román gazdaság alakulására vonatkozó prognózisát
Fotó: Pixabay
Felfelé módosította az idei évre várható román gazdasági növekedést a Világbank kedden közzétett előrejelzésében, amely az új prognózis szerint várhatóan 2,9 százalék lesz.
2022. június 08., 07:442022. június 08., 07:44
2022. június 08., 11:392022. június 08., 11:39
Mint ismeretes, tavaszi előrejelzésében a washingtoni székhelyű pénzintézet még a román bruttó hazai termék (GDP) 1,9 százalékos növekedésével számolt az idei évre.
így a jövő évben 3,7 százalékos növekedéssel számol a korábban közölt 4,1 százalékhoz képest, 2024-ben pedig 3,9 százalékos GDP-bővülést valószínűsít a korábban közölt 4,3 százalékhoz mérten.
A pénzintézet azt követően módosította a Romániára vonatkozó prognózisát, hogy május közepén az Országos Statisztikai Intézet (INS) gyorsjelentésében közölte: a román GDP az idei elő negyedévben 6,5 százalékkal nőtt a tavalyi év azonos időszakához mérten, az előző negyedévhez képest pedig 5,2 százalékos bővülést jegyeztek fel. A növekedés meglepte a gazdasági elemzők jelentős részét, akik azonban az év további részében a növekedési ütem lassulására számítanak a magas infláció és energiaárak, valamint az orosz–ukrán háború egyéb kedvezőtlen hatásai miatt.

A környezeti helyzethez képest eddig meglepően jól alakul a román gazdaság – fogalmazta meg a Krónika által megkeresett elemző, amikor a minden várakozást felülmúló növekedésről kérdeztük.
Mint írták, a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború költségvetési és kereskedelmi hatásai miatt rekordra emelkedhet az idén az egyidejű magas államháztartási és folyómérleg-hiányokkal küszködő gazdaságok száma a globális feltörekvő térségben. A nemzetközi hitelminősítő közölte: előrejelzése szerint az általa szuverén besorolással ellátott feltörekvő gazdaságoknak több mint a negyedében emelkedik legalább 4 százalékra a hazai össztermékhez (GDP) mért államháztartási és folyómérleg-deficit 2022-ben.
– áll a Fitch Ratings keddi elemzésében.

Az Európai Unió keleti tagállamait sújtja leginkább az élelmiszerek drágulása – mutatta ki a német szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) egy szerdán ismertetett elemzésében.
A hitelminősítő keddi előrejelzése szerint ezekben az országokban az idén legalább 7 százalékos GDP-arányos ikerdeficit várható. „Ehhez a folyamathoz ráadásul a finanszírozási kondíciók nehezebbé válása, a világgazdasági növekedési lassulása, az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve kamatemelési ciklusa, a monetáris politika kvantitatív elemének szigorítása, az erős dollár, a befektetői kockázatkerülési hajlam erősödése és a helyi jegybankok kamatemelése is járul” – áll a Fitch Ratings helyzetértékelésében.

A várható gazdasági következményektől függetlenül szükség van most arra, hogy a román kormány a száguldó infláció miatt bajba jutott polgárok segítségére siessen.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
szóljon hozzá!