
2010. augusztus 23., 09:202010. augusztus 23., 09:20
A minimálbérnek a jelenlegi 600 lejről 750 lejre való emelését javasolták a szakszervezetek képviselői pénteken a kormányfővel folytatott megbeszélésen, Emil Boc azonban csak a 640 lejes szintet tartja kivitelezhetőnek. A szakszervezeti vezetők elmondása szerint a tárgyalások ma délután folytatódnak, azt követően, hogy a miniszterelnök egyeztetett a kormánypártokkal.
Dumitru Costin, a BNS szakszervezeti tömb elnöke (képünkön balra) azon véleményének adott hangot, hogy a minimálbérnek alacsony szinten való tartása nem más, mint elkendőzött adócsalás. „Ami a bérfejlesztést illeti, két célkitűzést kell teljesíteni: a béralap nem haladhatja meg a 39 milliárd lejt, az alkalmazottak száma pedig az 1,39 milliót.
Következésképpen a bérrács alján elhelyezkedők javára lehet kisebb módosításokat eszközölni. 2011-re azt javasolták, hogy a minimálbér összege 600 lej helyett 640 lej legyen. Azt válaszoltuk, hogy a minimálbér alacsony szinten tartása az elkendőzött adócsalás fenntartását jelenti” – nyilatkozta a szakszervezeti vezető. Dumitru Costin kijelentette, hogy a hazai alkalmazottaknak körülbelül egyharmada hivatalosan minimálbérért dolgozik, „ami egyfajta szürke övezet, a pénz egy részét ugyanis borítékban kapják.”
Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség elnöke (képünkön jobbra) úgy véli, hogy a feketemunka megszüntetése érdekében a minimálbért 750 lejre kellene emelni. „A minimálbér értéke 750–800 lej kellene, hogy legyen ahhoz, hogy meg tudjuk szüntetni a fekete- és a szürkemunkát. Azt tanácsoltuk a kormányfőnek, hogy vegye fontolóra a 750 lejes minimálbért, mivel ez összhangban lenne a kormány és a szakszervezetek 2008-ban kötött megállapodásával” – nyilatkozta Bogdan Hossu.
A szakszervezeti vezető véleménye szerint a jelentős értékű emelésre azért is szükség lenne, hogy 2015-re a minimálbér elérje az átlagkereset 50 százalékát. Ennek érdekében indokolt volna, hogy jövőre a minimálbér szintje az országos átlagfizetés 40 százalékára emelkedjen, ami 860 lejnek felel meg. Az Alfa Kartell elnöke elmondta, tudatában van annak, hogy 600 lejről 860 lejre nagyon nagy volna az ugrás, ám a 750 lejes minimálbért elérhetőnek tartja.
Hossu kifejtette, hogy a szakszervezetek visszautasították a kormány azon javaslatát, hogy a bérszint aszerint változzon, hogy adott évben a nemzeti jövedelem hány százalékát lehet a béralapra költeni. „Ez egy elfogadhatatlan javaslat, mivel a munkáltatót mentesíti a munkavállalóval szembeni kötelezettségei alól” – szögezte le az Alfa Kartell első embere. A szakszervezetek szeretnék azt is elérni, hogy jövőre a magas jövedelműek bérei legyenek befagyasztva, a kis fizetésű dolgozók pedig kapjanak jelentős értékű emelést.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.