2010. augusztus 23., 09:202010. augusztus 23., 09:20
A minimálbérnek a jelenlegi 600 lejről 750 lejre való emelését javasolták a szakszervezetek képviselői pénteken a kormányfővel folytatott megbeszélésen, Emil Boc azonban csak a 640 lejes szintet tartja kivitelezhetőnek. A szakszervezeti vezetők elmondása szerint a tárgyalások ma délután folytatódnak, azt követően, hogy a miniszterelnök egyeztetett a kormánypártokkal.
Dumitru Costin, a BNS szakszervezeti tömb elnöke (képünkön balra) azon véleményének adott hangot, hogy a minimálbérnek alacsony szinten való tartása nem más, mint elkendőzött adócsalás. „Ami a bérfejlesztést illeti, két célkitűzést kell teljesíteni: a béralap nem haladhatja meg a 39 milliárd lejt, az alkalmazottak száma pedig az 1,39 milliót.
Következésképpen a bérrács alján elhelyezkedők javára lehet kisebb módosításokat eszközölni. 2011-re azt javasolták, hogy a minimálbér összege 600 lej helyett 640 lej legyen. Azt válaszoltuk, hogy a minimálbér alacsony szinten tartása az elkendőzött adócsalás fenntartását jelenti” – nyilatkozta a szakszervezeti vezető. Dumitru Costin kijelentette, hogy a hazai alkalmazottaknak körülbelül egyharmada hivatalosan minimálbérért dolgozik, „ami egyfajta szürke övezet, a pénz egy részét ugyanis borítékban kapják.”
Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség elnöke (képünkön jobbra) úgy véli, hogy a feketemunka megszüntetése érdekében a minimálbért 750 lejre kellene emelni. „A minimálbér értéke 750–800 lej kellene, hogy legyen ahhoz, hogy meg tudjuk szüntetni a fekete- és a szürkemunkát. Azt tanácsoltuk a kormányfőnek, hogy vegye fontolóra a 750 lejes minimálbért, mivel ez összhangban lenne a kormány és a szakszervezetek 2008-ban kötött megállapodásával” – nyilatkozta Bogdan Hossu.
A szakszervezeti vezető véleménye szerint a jelentős értékű emelésre azért is szükség lenne, hogy 2015-re a minimálbér elérje az átlagkereset 50 százalékát. Ennek érdekében indokolt volna, hogy jövőre a minimálbér szintje az országos átlagfizetés 40 százalékára emelkedjen, ami 860 lejnek felel meg. Az Alfa Kartell elnöke elmondta, tudatában van annak, hogy 600 lejről 860 lejre nagyon nagy volna az ugrás, ám a 750 lejes minimálbért elérhetőnek tartja.
Hossu kifejtette, hogy a szakszervezetek visszautasították a kormány azon javaslatát, hogy a bérszint aszerint változzon, hogy adott évben a nemzeti jövedelem hány százalékát lehet a béralapra költeni. „Ez egy elfogadhatatlan javaslat, mivel a munkáltatót mentesíti a munkavállalóval szembeni kötelezettségei alól” – szögezte le az Alfa Kartell első embere. A szakszervezetek szeretnék azt is elérni, hogy jövőre a magas jövedelműek bérei legyenek befagyasztva, a kis fizetésű dolgozók pedig kapjanak jelentős értékű emelést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
Látogatottsági adatok