2010. augusztus 23., 09:202010. augusztus 23., 09:20
A minimálbérnek a jelenlegi 600 lejről 750 lejre való emelését javasolták a szakszervezetek képviselői pénteken a kormányfővel folytatott megbeszélésen, Emil Boc azonban csak a 640 lejes szintet tartja kivitelezhetőnek. A szakszervezeti vezetők elmondása szerint a tárgyalások ma délután folytatódnak, azt követően, hogy a miniszterelnök egyeztetett a kormánypártokkal.
Dumitru Costin, a BNS szakszervezeti tömb elnöke (képünkön balra) azon véleményének adott hangot, hogy a minimálbérnek alacsony szinten való tartása nem más, mint elkendőzött adócsalás. „Ami a bérfejlesztést illeti, két célkitűzést kell teljesíteni: a béralap nem haladhatja meg a 39 milliárd lejt, az alkalmazottak száma pedig az 1,39 milliót.
Következésképpen a bérrács alján elhelyezkedők javára lehet kisebb módosításokat eszközölni. 2011-re azt javasolták, hogy a minimálbér összege 600 lej helyett 640 lej legyen. Azt válaszoltuk, hogy a minimálbér alacsony szinten tartása az elkendőzött adócsalás fenntartását jelenti” – nyilatkozta a szakszervezeti vezető. Dumitru Costin kijelentette, hogy a hazai alkalmazottaknak körülbelül egyharmada hivatalosan minimálbérért dolgozik, „ami egyfajta szürke övezet, a pénz egy részét ugyanis borítékban kapják.”
Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség elnöke (képünkön jobbra) úgy véli, hogy a feketemunka megszüntetése érdekében a minimálbért 750 lejre kellene emelni. „A minimálbér értéke 750–800 lej kellene, hogy legyen ahhoz, hogy meg tudjuk szüntetni a fekete- és a szürkemunkát. Azt tanácsoltuk a kormányfőnek, hogy vegye fontolóra a 750 lejes minimálbért, mivel ez összhangban lenne a kormány és a szakszervezetek 2008-ban kötött megállapodásával” – nyilatkozta Bogdan Hossu.
A szakszervezeti vezető véleménye szerint a jelentős értékű emelésre azért is szükség lenne, hogy 2015-re a minimálbér elérje az átlagkereset 50 százalékát. Ennek érdekében indokolt volna, hogy jövőre a minimálbér szintje az országos átlagfizetés 40 százalékára emelkedjen, ami 860 lejnek felel meg. Az Alfa Kartell elnöke elmondta, tudatában van annak, hogy 600 lejről 860 lejre nagyon nagy volna az ugrás, ám a 750 lejes minimálbért elérhetőnek tartja.
Hossu kifejtette, hogy a szakszervezetek visszautasították a kormány azon javaslatát, hogy a bérszint aszerint változzon, hogy adott évben a nemzeti jövedelem hány százalékát lehet a béralapra költeni. „Ez egy elfogadhatatlan javaslat, mivel a munkáltatót mentesíti a munkavállalóval szembeni kötelezettségei alól” – szögezte le az Alfa Kartell első embere. A szakszervezetek szeretnék azt is elérni, hogy jövőre a magas jövedelműek bérei legyenek befagyasztva, a kis fizetésű dolgozók pedig kapjanak jelentős értékű emelést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok