Hőerőmű holtponton: Csíkszereda továbbra is várja a befektetőket

Előbb az évek óta halogatott beruházásban lehetőséget látó üzletemberek is egyeztettek, majd az építkezést évekkel ezelőtt elkezdett cég igazgatója a helyi önkormányzat RMDSZ-frakciójával találkozott. Míg az első megbeszélés nyomán Benkő Sándor, a létesítmény építését 2010-ben elindító cég igazgatója bizakodó volt, a második találkozót követően már csalódottnak tűnt, és azt mondta, lemond tisztségéről.

A helyi önkormányzati képviselő-testület RMDSZ-frakciójának vezetője, Xántusz Attila szerint Benkő egy szándéknyilatkozatot szeretett volna aláíratni arról, hogy az önkormányzat társulna egy cégbe.

„Mi azt kértük, hozzanak egy elképzelést az egészről, mert úgy látjuk, hogy nincs nagy értelme most csinálni megint egy céget, hogy aztán hátha lesz valami belőle. Ha van egy üzleti terv, eldönti az önkormányzat, hogy akar társulni, kiadja a távhőszolgáltatást, vagy esetleg, ha egy cég épít egy biomasszával működő erőművet, akkor megveszi a hőenergiát. Nyolc éve már átmentünk azon, hogy jött egy cég, elmondta a mesét, társultunk, el is kezdte az építkezést, aztán az anyacég csődbe ment” – emlékeztetett Xántusz.

A frakcióvezető szerint a beszélgetésen semmi olyan nem történt, amiért Benkőnek vissza kellett volna lépnie. Meglátásában alternatív hőerőműre szükség lenne, ahol amúgy egy fél évig fűteni kell.

„Kellene egy komoly beruházó, aki ha biztosítékot kap a várostól, hogy az átveszi a hőmennyiséget, akkor megépíti az erőművet. Ha meg európai pénzből akarják létrehozni, azt meg tudja csinálni a város is, akkor nincs szükség 80-90 százalékos külföldi befektetői tulajdonra. Én nagyon értékelem azt a munkát, amit Benkő úr végzett, de ő most ügyvezető igazgatója egy cégnek, amely elkezdte az építkezést. Nem tudom azt a céget akarja-e megmenteni, vagy erőművet építeni” – vélekedett Xántusz, aki szerint azt sem kell elfelejteni, hogy a lakosság nagy része levált a távhőrendszerről.

A csíkszeredai biomasszás hőerőmű építéséről szóló elképzelés 2008-ban született, 2009-ben a tervek szerint el is készült volna a létesítmény, amelynek létrehozásához a város is társult. A beruházás viszont késett, az erőmű 2010-ben elkezdett alapozása leállt, amit azzal magyaráztak, hogy hiányzott a zöldenergia kötelező átvételi rendszerére vonatkozó szabályozás. Amikor ez megvolt, 2012-ben a beruházásban érdekelt, hazai bejegyzésű cég többségi, 60 százalékos tulajdonrészét birtokló olasz befektetők visszaléptek, és ezután az elhúzódó tárgyalások ellenére sem sikerült új beruházót találni.