„Hiteltelen” marad Románia

A romániai hitelezési rendszer fejlődését jelentős mértékben akadályozza a lakosság rendkívüli szegénysége, az emberek ugyanakkor csak akkor tehetnek szert nagyobb megtakarításokra, ha az oktatási rendszer minden elemében masszívan javul – jelentette ki tegnap Valentin Lazea, a Román Nemzeti Bank (BNR) vezető közgazdásza.

A szakember mindezt összefüggéseiben is kifejtette: mint rámutatott, a kevés megtakarítás az alacsony jövedelmek következménye, a jövedelmek az alacsony termelékenység miatt alacsonyak, az elégtelen szintű termelékenység viszont a hiányos oktatás következménye.

A jegybanki szakértő ismertette az Unicredit Group 2010-es tanulmányát, amely a közép- és kelet-európai országokban élő népesség vagyoni helyzetét vizsgálja, és amelyben Románia az utolsók között kullog. Lazea leszögezte: a romániai lakosság nagyarányú szegénysége miatt nehezen tud pénzt megtakarítani, ezért viszont a bankok is vonakodnak új hitelek nyújtásától.

A tanulmány szerint miközben a bruttó hazai termék (GDP) nominálértéke hasonló a csehországihoz és a magyarországihoz (Romániában 125,2 milliárd, Csehországban 137,7 milliárd, Magyarországon pedig 100 milliárd euró), a romániai lakosság megtakarításai (bankbetétek, nyugdíjalapok, segélyezési alapok, tőzsdei befektetések) két-háromszor kisebbek, mint a másik két országban. Konkrétan: míg Romániában a lakossági megtakarítások mértéke csupán 33,3 milliárd euró, addig Magyarországon ez az összeg 65,4, Csehországban pedig 93,5 milliárd euró.

Ennek nyomán a lakossági megtakarítások a GDP-nek is kisebb hányadát teszik ki: Romániában az arány csupán 26,6 százalék, míg Csehországban 67,9, Magyarországon pedig 65,5 százalék. Ez az utolsó előtti helyre sorolja Romániát a régióban Oroszország előtt, ahol mindössze 21,1 százalékos az arány. Bulgáriában, amely Romániával egy időben, 2007-ben lépett be az Európai Unióba, a lakossági megtakarítások a GDP 46,4 százalékát teszik ki.

Lazea azt is elmondta, hogy amellett, hogy a lakosság megtakarításai alacsonyak, azokkal nagyjából megegyező mértékű az eladósodottság is, azaz a megtakarítások összegével szinte azonos összegű hitelt kell törleszteniük. Ez azt jelenti, hogy elérték hitelképességük határát, így érthető, miért ódzkodnak a bankok a további kölcsönök folyósításától. A tanulmány mindezt számszerűsíti is: a lakosság összes adóssága 27,4 milliárd euróra rúg, ami a megtakarítások 82,3 százalékát teszi ki. Csehországban és Magyarországon értelemszerűen ez az arány is kedvezőbb: előbbiben 41, utóbbiban 54,6 százalék.

„Az ország lakosságának nincs elegendő megtakarított pénze, amelyhez anyagi gondok esetén nyúlhat. Így aztán érthető, miért kevésbé elfogadott a munkanélküliség, mint más országokban: minden egyes, munka – azaz jövedelem – nélkül eltöltött nap katasztrófával ér fel, és ennek tudható be, hogy a nyugdíjasok is állandóan elégedetlenkednek” – ecsetelte Lazea. A szakértők szerint ráadásul a jövő sem kecsegtet pozitív irányú változással: Ionuţ Dumitru, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza szerint a romániai hitelezési hajlandóság növekedése rövid távon rendkívül korlátozott a lakosság magas fokú eladósodottsága miatt. Mint kifejtette, a magánszemélyek átlagos adósságállománya a jövedelmek mintegy 40 százalékát teszi ki, ez pedig túl nagy arány ahhoz, hogy a bankok kockáztatni merjenek.

Az aktív – 15 és 64 év közötti – népesség jövedelemarányos eladósodottsága ugyanakkor csupán 21-22 százalékos, ami alacsonyabb, mint a régió többi országában. Ennek nyomán hosszú távon kedvezően alakulhat a hitelezési potenciál, de nagymértékben függ a jövedelmek növekedésének folytatódásától. Figyelmeztetett ugyanakkor: a hitelezési folyamatot nem ott kell folytatni, ahol a válság előtt abbamaradt, hanem a gazdasági növekedéssel megegyező, apró lépések politikáját alkalmazva, nehogy az ország odajusson, ahonnan elindult.