Fotó: Mediafax
2010. február 17., 10:332010. február 17., 10:33
A romániai hitelezési rendszer fejlődését jelentős mértékben akadályozza a lakosság rendkívüli szegénysége, az emberek ugyanakkor csak akkor tehetnek szert nagyobb megtakarításokra, ha az oktatási rendszer minden elemében masszívan javul – jelentette ki tegnap Valentin Lazea, a Román Nemzeti Bank (BNR) vezető közgazdásza.
A szakember mindezt összefüggéseiben is kifejtette: mint rámutatott, a kevés megtakarítás az alacsony jövedelmek következménye, a jövedelmek az alacsony termelékenység miatt alacsonyak, az elégtelen szintű termelékenység viszont a hiányos oktatás következménye.
A jegybanki szakértő ismertette az Unicredit Group 2010-es tanulmányát, amely a közép- és kelet-európai országokban élő népesség vagyoni helyzetét vizsgálja, és amelyben Románia az utolsók között kullog. Lazea leszögezte: a romániai lakosság nagyarányú szegénysége miatt nehezen tud pénzt megtakarítani, ezért viszont a bankok is vonakodnak új hitelek nyújtásától.
A tanulmány szerint miközben a bruttó hazai termék (GDP) nominálértéke hasonló a csehországihoz és a magyarországihoz (Romániában 125,2 milliárd, Csehországban 137,7 milliárd, Magyarországon pedig 100 milliárd euró), a romániai lakosság megtakarításai (bankbetétek, nyugdíjalapok, segélyezési alapok, tőzsdei befektetések) két-háromszor kisebbek, mint a másik két országban. Konkrétan: míg Romániában a lakossági megtakarítások mértéke csupán 33,3 milliárd euró, addig Magyarországon ez az összeg 65,4, Csehországban pedig 93,5 milliárd euró.
Ennek nyomán a lakossági megtakarítások a GDP-nek is kisebb hányadát teszik ki: Romániában az arány csupán 26,6 százalék, míg Csehországban 67,9, Magyarországon pedig 65,5 százalék. Ez az utolsó előtti helyre sorolja Romániát a régióban Oroszország előtt, ahol mindössze 21,1 százalékos az arány. Bulgáriában, amely Romániával egy időben, 2007-ben lépett be az Európai Unióba, a lakossági megtakarítások a GDP 46,4 százalékát teszik ki.
Lazea azt is elmondta, hogy amellett, hogy a lakosság megtakarításai alacsonyak, azokkal nagyjából megegyező mértékű az eladósodottság is, azaz a megtakarítások összegével szinte azonos összegű hitelt kell törleszteniük. Ez azt jelenti, hogy elérték hitelképességük határát, így érthető, miért ódzkodnak a bankok a további kölcsönök folyósításától. A tanulmány mindezt számszerűsíti is: a lakosság összes adóssága 27,4 milliárd euróra rúg, ami a megtakarítások 82,3 százalékát teszi ki. Csehországban és Magyarországon értelemszerűen ez az arány is kedvezőbb: előbbiben 41, utóbbiban 54,6 százalék.
„Az ország lakosságának nincs elegendő megtakarított pénze, amelyhez anyagi gondok esetén nyúlhat. Így aztán érthető, miért kevésbé elfogadott a munkanélküliség, mint más országokban: minden egyes, munka – azaz jövedelem – nélkül eltöltött nap katasztrófával ér fel, és ennek tudható be, hogy a nyugdíjasok is állandóan elégedetlenkednek” – ecsetelte Lazea. A szakértők szerint ráadásul a jövő sem kecsegtet pozitív irányú változással: Ionuţ Dumitru, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza szerint a romániai hitelezési hajlandóság növekedése rövid távon rendkívül korlátozott a lakosság magas fokú eladósodottsága miatt. Mint kifejtette, a magánszemélyek átlagos adósságállománya a jövedelmek mintegy 40 százalékát teszi ki, ez pedig túl nagy arány ahhoz, hogy a bankok kockáztatni merjenek.
Az aktív – 15 és 64 év közötti – népesség jövedelemarányos eladósodottsága ugyanakkor csupán 21-22 százalékos, ami alacsonyabb, mint a régió többi országában. Ennek nyomán hosszú távon kedvezően alakulhat a hitelezési potenciál, de nagymértékben függ a jövedelmek növekedésének folytatódásától. Figyelmeztetett ugyanakkor: a hitelezési folyamatot nem ott kell folytatni, ahol a válság előtt abbamaradt, hanem a gazdasági növekedéssel megegyező, apró lépések politikáját alkalmazva, nehogy az ország odajusson, ahonnan elindult.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok