2009. január 30., 07:002009. január 30., 07:00
A mérleghiány finanszírozására 20 milliárd euróra lesz szüksége Romániának május folyamán – jelentette ki egy televíziós interjúban Mircea Geoană, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, aki szerint ehhez 6–7 milliárd eurós hitel felvételére lesz szükség. Mint mondta, a legvalószínűbb, hogy ezt az összeget a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) igényelik majd. “Elsiették mindazok, akik úgy nyilatkoztak, hogy nem lesz szükség valutaalapi hitelre” – fogalmazott a pártelnök.
|
|
Hasonlóképpen nyilatkozott egy nappal korábban Traian Băsescu államelnök. “Romániának 6–7 milliárd eurós kölcsönre van szüksége, de azt az Európai Uniótól kérné, nem pedig a Nemzetközi Valutaalaptól, amely csupán felügyelné az európai pénz útját” – fogalmazott az államfő, miközben Bukarestben a nemzetközi pénzintézet szakértői mostantól két héten át felmérik az ország makrogazdasági helyzetét. Február 7-ig tartó látogatásuk során az IMF szakértői találkoznak a szakszervezetek, az ipari szektor, a bankok, illetve az akadémiai körök képviselőivel, akárcsak a parlament tagjaival, a kormánypártok és az ellenzék politikusaival.
Az elmúlt hetekben több közgazdász is egyetértett abban, hogy Romániának mindenképpen szüksége van külső finanszírozásra. Traian Băsescu néhány nappal ezelőtt még erőteljesen hangsúlyozta, hogy az IMF-fel kötendő esetleges készenléti hitelszerződés csak a legutolsó változat lehet a sorban, amúgy el kell kerülni, hogy ehhez a pénzintézethez kelljen kemény feltételekkel kölcsönhöz folyamodni. Utóbb úgy fogalmazott, hogy Romániának az Európai Bizottsághoz kellene fordulnia 6–7 milliárd eurós kölcsönért. Mivel azonban az európai integrációs szervezetnek Băsescu szerint nincsenek meg a megfelelő monitorizáló eszközei, az IMF-fel olyan szerződést kellene kötni, amelynek értelmében az “felügyelné\" a pénz útját, vagyis azt, hogy e kölcsönt az ország mire és hogyan költi el. Az államfő szerint ugyanis országának nincsen szüksége IMF-kölcsönre, hiszen szerinte nincs olyan súlyos gazdasági helyzetben, mint Magyarország vagy Ukrajna.
Az IMF mindenesetre meg akarja várni a költségvetés végső tervezetét ahhoz, hogy bármiféle szerződésről tárgyalásba bocsátkozzék. A büdzsé azonban tovább késik, pénteken vagy a jövő hét elején hozzák majd nyilvánosságra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Látogatottsági adatok