Hitelesek: bankszabályozást tervez a kormány júniustól

A Mediafax hírügynökség beszámolója szerint a jogszabály a potenciális kliensek fizetőképességének elemzését, az éves kamatok kiszámítását és a tanácsadási szolgáltatásokat is szabályozná.

A jelzálogkölcsönökre vonatkozó törvény célja egyrészt a magánszemélyek védelme, a kormány ugyanakkor az ügyfeleknek a bankokba vetett bizalmát is erősítené. A szabályozás nemcsak a bankokra, hanem a hitelközvetítőkre és más hitelintézetekre is vonatkozna.

A tervezet kidolgozásához annak nyomán látnak hozzá, hogy a svájci frank árfolyamának hirtelen emelkedése nyomán számos frankhiteles tiltakozott a havi törlesztőrészlet emelkedése miatt.
Az ügyfelek azt is kifogásolták, hogy a bankok nem siettek a segítségükre.

Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) múlt héten számolt be arról, hogy január közepétől 223 frankhiteles klienstől érkezett panasz, vizsgálataik szerint pedig a kereskedelmi bankok egyetlen ügyfelüket sem tájékoztatták tisztességesen, illetve részletesen a valutaalapú hitelek kockázatáról.

A fogyasztóvédelem tájékoztatása szerint az ügyfelek a tájékoztatás hiánya mellett arra is panaszkodnak, hogy a pénzintézetek gyakran önkényesen, beleegyezésük nélkül módosítják a hitelszerződés előírásait, és a határidőt átlépve utalnak vissza nekik bizonyos összegeket. A kliensek beszámolója szerint emellett gyakran előfordul, hogy a bankok törvénytelenül tulajdonítanak el pénzt a fizetésükből vagy bankszámlájukról, valamint egyoldalúan módosítják a törlesztőrészletet.

Az EU is megoldást keres

Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa – az Európai Bizottság javaslatára, valamint az Európai Központi Bank engedélyével – egy éve, a nemzetközi pénzügyi válság nyomán irányelvet fogadott el. E szerint a jelzáloghitelt igénylő magánszemélyek számára a szerződéskötés előtt összeállított egyéni tájékoztató iratcsomóban rögzíteni kell azt is, hogy az előreláthatatlan árfolyam-ingadozás milyen kockázatokat jelenthet az ügyfélnek.

Az irányelv kitér arra is, hogy az elmúlt időszakban „számos fogyasztó elveszítette a pénzügyi szektorba vetett bizalmát”, és a valutaalapú kölcsönt felvett kliensek jó része abba a helyzetbe került, hogy egyszerűen nem tudja fizetni a törlesztőrészletet. Az uniós hatóságok szerint ez egyrészt a hiányos piaci szabályozásnak tudható be, de a lakosok alacsony pénzügyi kultúrája is hozzájárul a problémák kialakulásához.

„A külföldi pénznemben felvett hitelek jelentős kockázatot jelentenek, ezért rendkívül fontos, hogy a potenciális ügyfeleknek lehetőséget biztosítsanak arra, hogy alaposan átgondolják a helyzetet. A pénzintézetek csökkenthetik a veszélyeket, például a kliens kérésére átválthatják más pénznemre a hitelt, vagy maximális értéket szabhatnak meg a különböző illetékeknek” – áll az irányelvben.

Aprópénzben akartak részletet fizetni

Eközben úgy tűnik, hogy tovább mélyül a romániai adósok és bankok közötti konfliktus. Az ügyfelek az elmúlt napokban azzal akartak borsot törni a pénzintézetek orra alá, hogy aprópénzben vagy kis értékű bankjegyekben fizették ki aktuális havi törlesztőrészletüket. A bankok ezt azzal lehetetlenítették el, hogy korlátozták a részletfizetést, megszabva, hogy egy nap hány tranzakció végezhető el.

Az országban egyébként mintegy 75 ezer magánszemélynek van frankhitele, szakértők szerint azonban ennél jóval több, akár 200 ezer polgár is érintett lehet, a bankok egy része ugyanis számos kihelyezett hitellel operál. A 75 ezer kliens többsége 2007–2008-ban igényelte a frankkölcsönt, akkor az árfolyam alig érte el a 2–2,2-es értéket, jelenleg egy frank ennek kétszeresébe kerül.

A pénzintézetek tisztességes előzetes tájékoztatásában egyébként már nemcsak az ügyfelek és a fogyasztóvédelem kételkedik: Philippe Lhotte, a BRD vezérigazgatója szintén múlt héten beszélt arról: komoly kételyei vannak azzal kapcsolatban, hogy a pénzintézetek mind a 75 ezer romániai frankhiteles ügyfelet korrekt módon tájékoztatták a kockázatokról.

„A bankoknak kötelességük lett volna a részletes tájékoztatás, ez hozzátartozik a szakmai etiketthez. Amenynyiben ezt elmulasztották, most kell vállalniuk a felelősséget” – fogalmazott a banki vezető. Lhotte azt is elmondta: a BRD összesen öt svájcifrank-alapú hitelt adott, és mind az öt ügyfelüknek azt javasolják, hogy az árfolyam január közepén bekövetkezett megugrása előtti érték alapján váltsák át a kölcsönt lejre.

Több tízezer eladósodott

Közel 170 ezer eladósodott, nagy hitelt felvett magánszemély tartozik összesen mintegy 6,3 milliárd lejjel az ország pénzintézeteinek – számolt be a Román Nemzeti Bank (BNR) hitelkockázati központja. Mint kiderült: az érintett kliensek 20 ezer lejnél nagyobb kölcsönt vettek fel, ezek egy része jelzáloghitel, illetve nagy értékű fogyasztási hitel.

A hivatalos adatok szerint a 170 ezer ügyfél a magas hitelt felvett magánszemélyeknek 7 százaléka. Az általuk felvett hitelek értéke december végén elérte a 89,3 milliárd lejt, ez 1,25 milliárd lejjel haladja meg a megelőző év azonos időszakában jegyzett értéket.