
Fotó: A szerző felvétele
2011. január 21., 09:232011. január 21., 09:23
Az elöljáró szerint nem is nagy baj, hogy bizonyos bevételi források kiestek, hiszen ezek között például bankkölcsön is lett volna, az viszont már aggasztóbb, hogy az állami büdzséből várt összegeknek csak egy része folyt be a városkasszába. Tavaly összesen 4,8 százalékkal kevesebb bevételhez jutott Nagyvárad, mint tavalyelőtt.
2010-ben a város a legtöbb pénzhez saját forrásokból jutott – a bevételi oldal 46 százalékát teszi ki ez az összeg. Ennek a „tortaszeletnek” azonban a legnagyobb része a globális jövedelemadóból az önkormányzatnál maradt összeg, amelyet az idén már 47 százalékról 44 százalékra csökkentenek. Ez Nagyváradnak mintegy 2 millió euró kiesést jelent majd, arról nem is beszélve, hogy az önkormányzatok autonómiáját jelentősen csorbítja – véli Biró Rozália. Vissza nem térítendő támogatásból bevételei 4 százalékára tett szert a város, ám az alpolgármester ezt is kevesli – azt mondja, ideális esetben ez az arány elérné vagy meghaladná a bankhitelekre fordított összeget, vagyis a 7 százalékot.
A kiadási oldalon az egyik legpozitívabb változás az alpolgármester szerint, hogy mintegy 19 százalékkal kevesebbet költött a város a közintézmények működtetésére, de a közszolgáltatásokra huszonnégy százalékkal többet, mint tavalyelőtt. Emellett az új szabályozások miatt tavaly tanügyre is 11 százalékkal kevesebbet költöttek, mint azelőtt. A befektetéseket legnagyobb részt bankhitelből finanszírozták, második helyen vannak a helyi költségvetésből, harmadikon pedig az állami pénzből állt beruházások.
Legtöbbet utcák felújítására költötte a megyeszékhely, ezután a víz- és csatornahálózatra költött összegek jönnek, majd az egészségügy költségei. Biró Rozália szerint Cseke Attila miniszter ajánlását, amely szerint a 2011-es költségvetés minimum 3 százalékát költsék kórházakra, nem lesz könnyű teljesíteni. Eduard Florea gazdasági igazgató bejelentette: a Fitch hitelminősítő tavaly Nagyvárad gazdasági besorolását negatívról stabilra minősítette át.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.