Fotó: A szerző felvétele
2011. január 21., 09:232011. január 21., 09:23
Az elöljáró szerint nem is nagy baj, hogy bizonyos bevételi források kiestek, hiszen ezek között például bankkölcsön is lett volna, az viszont már aggasztóbb, hogy az állami büdzséből várt összegeknek csak egy része folyt be a városkasszába. Tavaly összesen 4,8 százalékkal kevesebb bevételhez jutott Nagyvárad, mint tavalyelőtt.
2010-ben a város a legtöbb pénzhez saját forrásokból jutott – a bevételi oldal 46 százalékát teszi ki ez az összeg. Ennek a „tortaszeletnek” azonban a legnagyobb része a globális jövedelemadóból az önkormányzatnál maradt összeg, amelyet az idén már 47 százalékról 44 százalékra csökkentenek. Ez Nagyváradnak mintegy 2 millió euró kiesést jelent majd, arról nem is beszélve, hogy az önkormányzatok autonómiáját jelentősen csorbítja – véli Biró Rozália. Vissza nem térítendő támogatásból bevételei 4 százalékára tett szert a város, ám az alpolgármester ezt is kevesli – azt mondja, ideális esetben ez az arány elérné vagy meghaladná a bankhitelekre fordított összeget, vagyis a 7 százalékot.
A kiadási oldalon az egyik legpozitívabb változás az alpolgármester szerint, hogy mintegy 19 százalékkal kevesebbet költött a város a közintézmények működtetésére, de a közszolgáltatásokra huszonnégy százalékkal többet, mint tavalyelőtt. Emellett az új szabályozások miatt tavaly tanügyre is 11 százalékkal kevesebbet költöttek, mint azelőtt. A befektetéseket legnagyobb részt bankhitelből finanszírozták, második helyen vannak a helyi költségvetésből, harmadikon pedig az állami pénzből állt beruházások.
Legtöbbet utcák felújítására költötte a megyeszékhely, ezután a víz- és csatornahálózatra költött összegek jönnek, majd az egészségügy költségei. Biró Rozália szerint Cseke Attila miniszter ajánlását, amely szerint a 2011-es költségvetés minimum 3 százalékát költsék kórházakra, nem lesz könnyű teljesíteni. Eduard Florea gazdasági igazgató bejelentette: a Fitch hitelminősítő tavaly Nagyvárad gazdasági besorolását negatívról stabilra minősítette át.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Látogatottsági adatok