Fotó: A szerző felvétele
2011. január 21., 09:232011. január 21., 09:23
Az elöljáró szerint nem is nagy baj, hogy bizonyos bevételi források kiestek, hiszen ezek között például bankkölcsön is lett volna, az viszont már aggasztóbb, hogy az állami büdzséből várt összegeknek csak egy része folyt be a városkasszába. Tavaly összesen 4,8 százalékkal kevesebb bevételhez jutott Nagyvárad, mint tavalyelőtt.
2010-ben a város a legtöbb pénzhez saját forrásokból jutott – a bevételi oldal 46 százalékát teszi ki ez az összeg. Ennek a „tortaszeletnek” azonban a legnagyobb része a globális jövedelemadóból az önkormányzatnál maradt összeg, amelyet az idén már 47 százalékról 44 százalékra csökkentenek. Ez Nagyváradnak mintegy 2 millió euró kiesést jelent majd, arról nem is beszélve, hogy az önkormányzatok autonómiáját jelentősen csorbítja – véli Biró Rozália. Vissza nem térítendő támogatásból bevételei 4 százalékára tett szert a város, ám az alpolgármester ezt is kevesli – azt mondja, ideális esetben ez az arány elérné vagy meghaladná a bankhitelekre fordított összeget, vagyis a 7 százalékot.
A kiadási oldalon az egyik legpozitívabb változás az alpolgármester szerint, hogy mintegy 19 százalékkal kevesebbet költött a város a közintézmények működtetésére, de a közszolgáltatásokra huszonnégy százalékkal többet, mint tavalyelőtt. Emellett az új szabályozások miatt tavaly tanügyre is 11 százalékkal kevesebbet költöttek, mint azelőtt. A befektetéseket legnagyobb részt bankhitelből finanszírozták, második helyen vannak a helyi költségvetésből, harmadikon pedig az állami pénzből állt beruházások.
Legtöbbet utcák felújítására költötte a megyeszékhely, ezután a víz- és csatornahálózatra költött összegek jönnek, majd az egészségügy költségei. Biró Rozália szerint Cseke Attila miniszter ajánlását, amely szerint a 2011-es költségvetés minimum 3 százalékát költsék kórházakra, nem lesz könnyű teljesíteni. Eduard Florea gazdasági igazgató bejelentette: a Fitch hitelminősítő tavaly Nagyvárad gazdasági besorolását negatívról stabilra minősítette át.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Látogatottsági adatok