Nem árusítanak hazai biozöldségeket és -gyümölcsöket a romániai piacon jelenlévő áruházláncok, és biotejből is csak egyetlen cég termékei találhatók meg az üzletek polcain – számolt be a Természetvédelmi Világalap (WWF), amely ennek nyomán arra a következtetésre jutott, hogy Romániában a biotermékek támogatása csak nyilatkozatok szintjén mutatkozik meg.
2014. december 04., 15:092014. december 04., 15:09
A WWF immár harmadik alkalommal elkészített, a boltok környezetvédelmi politikáját elemző felméréséhez az Auchan, a Billa, a Carrefour, a Cora, a Kaufland, a Lidl, a Mega Image, a Metro, a Profi, a Penny Market és a Selgros kínálatát vizsgálta. A tanulmányból kiderült: az áruházakban kínált zöldség- és gyümölcsfelhozatal 55 százaléka származik hazai termelésből, a termékek azonban kivétel nélkül hagyományos gazdálkodásból származnak.
A tej esetében 56,5 százalékos a belföldi termékek piaca (ez emelkedést jelent a tavalyi 54,4 százalékhoz képest), ennek azonban mindössze 7,8 százalékát teszik ki a biotermékek. A hipermarketekben vásárolható tojás 99,5 százaléka Románia területéről származik, a vegyszermentes termékek aránya viszont ez esetben is csak 9,8 százalék.
„Tapasztalataink szerint nagyjából minden szektor fejlődött tavalyhoz képest, de továbbra is jelentősek a hiányosságok. Az áruházláncok egyre dominánsabbak a piacon, ők diktálják a fogyasztói szokásokat, ráadásul a hazai gyártókat és gazdákat is nagyban befolyásolják, akiknek megélhetési kérdést jelent az üzletek polcain való jelenlét” – mutatott rá a Természetvédelmi Alap közleményében.
Csibi Magor, a WWF Románia vezetője ugyanakkor kifejtette: a tavalyi felmérésből azt a következtetést vonták le, hogy az áruházláncok vezetői megértették: figyelniük kell a környezetvédelemre, idén pedig arra jutottak, hogy bátrabb intézkedésekre kell ösztönözni őket.
„Egységes stratégia hiányában az ország még mindig távol áll a gyakorlatban is fenntartható biogazdálkodástól, holott kijelentések szintjén minden piaci szereplő tisztában van a tennivalóval” – fogalmazott.
A WWF arra is rámutatott, hogy míg tavaly mindössze egy áruházlánc érte el a maximális 84 pont felét, idén már két üzletnek is sikerült ez. A legnagyobb értéket, 55 százalékot a Penny Market érte el, ezt követi a tavaly csak az utolsó előtti helyen szereplő Kaufland (50 százalék), a Mega Image (46 százalék), a Billa (45 százalék) és a Cora (26 százalék).
A tavalyi első helyezett, a Careffour ezúttal csak 24 százalékon teljesített, a sor végén pedig az Auchan (23 százalék), a Lidl (23 százalék), a Selgros (19 százalék), a Metro (18 százalék) és a Profi (12 százalék) szerepel. A felméréshez egyébként a termékek közvetlen vizsgálata mellett az áruházláncok képviselői által kitöltött kérdőívet is figyelembe veszik, a WWF kérdéseire azonban csak a Penny Market, a Kaufland, a Billa és a Mega Image illetékesei válaszoltak.
Constantin: nem csökkenthető az élelmiszerek áfája
Legfeljebb 15 százalékra lehet csökkenteni bármilyen élelmiszerfajta általános forgalmi adóját (áfa/TVA) 2015 végéig az Európai Bizottság előírása szerint – szögezte le Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter. A tárcavezető egy szociáldemokrata (PSD) szenátor kérdésére beszélt az áfáról: a honatya arra volt kíváncsi, hogy valóban lehetséges-e a biotermékek adójának 24-ről 9 százalékra való mérséklése. Darius Vâlcov büdzséért felelős tárca nélküli miniszter ugyanis kedden arról számolt be, hogy a kormány 9 százalékra csökkentené a biotermékek áfáját a 2015-ös állami költségvetésben, erről pedig már Nemzetközi Valutaalappal (IMF) is tárgyalnak.
Daniel Constantin úgy vélte: a vegyszermentes termékek áfájának mérséklése nyomán fejlődne a bioszektor, de az intézkedés megvalósításához több feltétel megvalósítására is szükség van. „Előbb egy független szervezetnek társadalmi és gazdasági hatástanulmányt kell készítenie, majd ki kell dolgozni az alkalmazási módszertant, végül pedig munkacsoportot kell létesíteni az érdekelt felek részvételével” – magyarázta a miniszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!