
Nem árusítanak hazai biozöldségeket és -gyümölcsöket a romániai piacon jelenlévő áruházláncok, és biotejből is csak egyetlen cég termékei találhatók meg az üzletek polcain – számolt be a Természetvédelmi Világalap (WWF), amely ennek nyomán arra a következtetésre jutott, hogy Romániában a biotermékek támogatása csak nyilatkozatok szintjén mutatkozik meg.
2014. december 04., 15:092014. december 04., 15:09
A WWF immár harmadik alkalommal elkészített, a boltok környezetvédelmi politikáját elemző felméréséhez az Auchan, a Billa, a Carrefour, a Cora, a Kaufland, a Lidl, a Mega Image, a Metro, a Profi, a Penny Market és a Selgros kínálatát vizsgálta. A tanulmányból kiderült: az áruházakban kínált zöldség- és gyümölcsfelhozatal 55 százaléka származik hazai termelésből, a termékek azonban kivétel nélkül hagyományos gazdálkodásból származnak.
A tej esetében 56,5 százalékos a belföldi termékek piaca (ez emelkedést jelent a tavalyi 54,4 százalékhoz képest), ennek azonban mindössze 7,8 százalékát teszik ki a biotermékek. A hipermarketekben vásárolható tojás 99,5 százaléka Románia területéről származik, a vegyszermentes termékek aránya viszont ez esetben is csak 9,8 százalék.
„Tapasztalataink szerint nagyjából minden szektor fejlődött tavalyhoz képest, de továbbra is jelentősek a hiányosságok. Az áruházláncok egyre dominánsabbak a piacon, ők diktálják a fogyasztói szokásokat, ráadásul a hazai gyártókat és gazdákat is nagyban befolyásolják, akiknek megélhetési kérdést jelent az üzletek polcain való jelenlét” – mutatott rá a Természetvédelmi Alap közleményében.
Csibi Magor, a WWF Románia vezetője ugyanakkor kifejtette: a tavalyi felmérésből azt a következtetést vonták le, hogy az áruházláncok vezetői megértették: figyelniük kell a környezetvédelemre, idén pedig arra jutottak, hogy bátrabb intézkedésekre kell ösztönözni őket.
„Egységes stratégia hiányában az ország még mindig távol áll a gyakorlatban is fenntartható biogazdálkodástól, holott kijelentések szintjén minden piaci szereplő tisztában van a tennivalóval” – fogalmazott.
A WWF arra is rámutatott, hogy míg tavaly mindössze egy áruházlánc érte el a maximális 84 pont felét, idén már két üzletnek is sikerült ez. A legnagyobb értéket, 55 százalékot a Penny Market érte el, ezt követi a tavaly csak az utolsó előtti helyen szereplő Kaufland (50 százalék), a Mega Image (46 százalék), a Billa (45 százalék) és a Cora (26 százalék).
A tavalyi első helyezett, a Careffour ezúttal csak 24 százalékon teljesített, a sor végén pedig az Auchan (23 százalék), a Lidl (23 százalék), a Selgros (19 százalék), a Metro (18 százalék) és a Profi (12 százalék) szerepel. A felméréshez egyébként a termékek közvetlen vizsgálata mellett az áruházláncok képviselői által kitöltött kérdőívet is figyelembe veszik, a WWF kérdéseire azonban csak a Penny Market, a Kaufland, a Billa és a Mega Image illetékesei válaszoltak.
Constantin: nem csökkenthető az élelmiszerek áfája
Legfeljebb 15 százalékra lehet csökkenteni bármilyen élelmiszerfajta általános forgalmi adóját (áfa/TVA) 2015 végéig az Európai Bizottság előírása szerint – szögezte le Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter. A tárcavezető egy szociáldemokrata (PSD) szenátor kérdésére beszélt az áfáról: a honatya arra volt kíváncsi, hogy valóban lehetséges-e a biotermékek adójának 24-ről 9 százalékra való mérséklése. Darius Vâlcov büdzséért felelős tárca nélküli miniszter ugyanis kedden arról számolt be, hogy a kormány 9 százalékra csökkentené a biotermékek áfáját a 2015-ös állami költségvetésben, erről pedig már Nemzetközi Valutaalappal (IMF) is tárgyalnak.
Daniel Constantin úgy vélte: a vegyszermentes termékek áfájának mérséklése nyomán fejlődne a bioszektor, de az intézkedés megvalósításához több feltétel megvalósítására is szükség van. „Előbb egy független szervezetnek társadalmi és gazdasági hatástanulmányt kell készítenie, majd ki kell dolgozni az alkalmazási módszertant, végül pedig munkacsoportot kell létesíteni az érdekelt felek részvételével” – magyarázta a miniszter.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!