
Nem árusítanak hazai biozöldségeket és -gyümölcsöket a romániai piacon jelenlévő áruházláncok, és biotejből is csak egyetlen cég termékei találhatók meg az üzletek polcain – számolt be a Természetvédelmi Világalap (WWF), amely ennek nyomán arra a következtetésre jutott, hogy Romániában a biotermékek támogatása csak nyilatkozatok szintjén mutatkozik meg.
2014. december 04., 15:092014. december 04., 15:09
A WWF immár harmadik alkalommal elkészített, a boltok környezetvédelmi politikáját elemző felméréséhez az Auchan, a Billa, a Carrefour, a Cora, a Kaufland, a Lidl, a Mega Image, a Metro, a Profi, a Penny Market és a Selgros kínálatát vizsgálta. A tanulmányból kiderült: az áruházakban kínált zöldség- és gyümölcsfelhozatal 55 százaléka származik hazai termelésből, a termékek azonban kivétel nélkül hagyományos gazdálkodásból származnak.
A tej esetében 56,5 százalékos a belföldi termékek piaca (ez emelkedést jelent a tavalyi 54,4 százalékhoz képest), ennek azonban mindössze 7,8 százalékát teszik ki a biotermékek. A hipermarketekben vásárolható tojás 99,5 százaléka Románia területéről származik, a vegyszermentes termékek aránya viszont ez esetben is csak 9,8 százalék.
„Tapasztalataink szerint nagyjából minden szektor fejlődött tavalyhoz képest, de továbbra is jelentősek a hiányosságok. Az áruházláncok egyre dominánsabbak a piacon, ők diktálják a fogyasztói szokásokat, ráadásul a hazai gyártókat és gazdákat is nagyban befolyásolják, akiknek megélhetési kérdést jelent az üzletek polcain való jelenlét” – mutatott rá a Természetvédelmi Alap közleményében.
Csibi Magor, a WWF Románia vezetője ugyanakkor kifejtette: a tavalyi felmérésből azt a következtetést vonták le, hogy az áruházláncok vezetői megértették: figyelniük kell a környezetvédelemre, idén pedig arra jutottak, hogy bátrabb intézkedésekre kell ösztönözni őket.
„Egységes stratégia hiányában az ország még mindig távol áll a gyakorlatban is fenntartható biogazdálkodástól, holott kijelentések szintjén minden piaci szereplő tisztában van a tennivalóval” – fogalmazott.
A WWF arra is rámutatott, hogy míg tavaly mindössze egy áruházlánc érte el a maximális 84 pont felét, idén már két üzletnek is sikerült ez. A legnagyobb értéket, 55 százalékot a Penny Market érte el, ezt követi a tavaly csak az utolsó előtti helyen szereplő Kaufland (50 százalék), a Mega Image (46 százalék), a Billa (45 százalék) és a Cora (26 százalék).
A tavalyi első helyezett, a Careffour ezúttal csak 24 százalékon teljesített, a sor végén pedig az Auchan (23 százalék), a Lidl (23 százalék), a Selgros (19 százalék), a Metro (18 százalék) és a Profi (12 százalék) szerepel. A felméréshez egyébként a termékek közvetlen vizsgálata mellett az áruházláncok képviselői által kitöltött kérdőívet is figyelembe veszik, a WWF kérdéseire azonban csak a Penny Market, a Kaufland, a Billa és a Mega Image illetékesei válaszoltak.
Constantin: nem csökkenthető az élelmiszerek áfája
Legfeljebb 15 százalékra lehet csökkenteni bármilyen élelmiszerfajta általános forgalmi adóját (áfa/TVA) 2015 végéig az Európai Bizottság előírása szerint – szögezte le Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter. A tárcavezető egy szociáldemokrata (PSD) szenátor kérdésére beszélt az áfáról: a honatya arra volt kíváncsi, hogy valóban lehetséges-e a biotermékek adójának 24-ről 9 százalékra való mérséklése. Darius Vâlcov büdzséért felelős tárca nélküli miniszter ugyanis kedden arról számolt be, hogy a kormány 9 százalékra csökkentené a biotermékek áfáját a 2015-ös állami költségvetésben, erről pedig már Nemzetközi Valutaalappal (IMF) is tárgyalnak.
Daniel Constantin úgy vélte: a vegyszermentes termékek áfájának mérséklése nyomán fejlődne a bioszektor, de az intézkedés megvalósításához több feltétel megvalósítására is szükség van. „Előbb egy független szervezetnek társadalmi és gazdasági hatástanulmányt kell készítenie, majd ki kell dolgozni az alkalmazási módszertant, végül pedig munkacsoportot kell létesíteni az érdekelt felek részvételével” – magyarázta a miniszter.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
szóljon hozzá!