
Hiányszakma. Több száz traktoristára lenne szükség, de kevés a jelentkező
Fotó: Barabás Ákos
A fiatalok nem akarnak traktort vezetni, az idősebbek tartanak a korszerű, angolul „beszélő” masináktól – többek között emiatt alakult ki traktoristahiány a mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozásoknál. A miértekről és a megoldási lehetőségekről szakemberekkel beszélgettünk.
2021. december 04., 08:292021. december 04., 08:29
Beadványban kérik a gazdák a bukaresti mezőgazdasági minisztériumot, hogy oldja meg a traktoristaképzést, mert nem találnak szakképzett munkaerőt. Azzal érvelnek, hogy országos szinten több száz traktorvezetőre lenne szükség, ám a fiatalokat nem vonzza ez a szakma, sokan külföldön próbálnak szerencsét azok közül, akik az ágazatban dolgoztak, vagy az építőiparban folytatják. Az idősebb, tapasztalt traktoristákat viszont elriasztja a fedélzeti számítógéppel felszerelt korszerű traktor, amelyben angolul olvashatók az utasítások, a hibaüzenetek.
Az erdélyi, székelyföldi gazdák többsége is megvásárolta a korszerű mezőgazdasági gépeket, általában pályázati támogatásból. A tapasztalatok szerint ezeket öt-hat év után még korszerűbbre kell cserélni, mert bizonyos üzemóra után informatikai, elektronikai problémák jelentkeznek, a számítógép letiltja a működést, tehát folyamatosan megújul a mezőgazdasági géppark. „A mezőgazdaságban általában munkaerőhiány van, a jó szakemberből még inkább” – illusztrálta a helyzetet megkeresésünkre Kiss-Bartha Annamária közgazdász, egy háromszéki mezőgazdasági családi vállalkozás társvezetője.
„Előnyt kovácsolunk a hátrányból, mert azt tanulják így meg, amire valóban szükség van, nem érkeznek hibás berögződésekkel” – részletezte a vállalkozó. Kitért arra is, hogy cége a sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar Szakközépiskolával kötött szerződést, az ott tanuló diákok náluk sajátítják el a korszerű gépek kezelését. Eközben támogatják a szakoktatást, a fiatalokat azzal ösztönzik, hogy egy jó mezőgépész versenyképes fizetést kap, ha megállja a helyét. „Nem kell mindenkinek egyetemet végeznie, jó szakemberből nagyobb a hiány” – szögezte le Kiss-Bartha Annamária.
A szakpolitikus kérdésünkre felidézte, két évvel ezelőtt még a mezőgazdasági igazgatóság vezetőjeként szervezett akkreditált traktorista felnőttképzést, ám ez végül nem valósult meg, mert csak ketten jelentkeztek. A gazdák többsége maga tanítja be az embereit, a közepes gazdaságokat működtető fiatal gazdák pedig maguk vezetik a traktort, nem bízzák másra a méregdrága, 200 ezer eurós gépet, mondta Könczei Csaba.
Hozzátette: az iskolák nem rendelkeznek a legkorszerűbb mezőgazdasági gépekkel, ezt úgy próbálják áthidalni, hogy a környező farmokon gyakorlatoznak a diákok. „Ha az alapképzést, az alaptudást megszerzik, akkor már könnyen elsajátítják a legkorszerűbb gépek kezelését is, az iskolának azt az alapot kell biztosítania, amiből kiindulva képes a szakember arra, hogy lépést tartson a fejlődéssel” – mutatott rá Miklós Csaba. Hangsúlyozta, általában nincs túljelentkezés a mezőgazdasági szakosztályokba, ám évről évre megalakulnak, betelnek a helyek, ami azt jelenti, fenntartható ez a szakoktatás, nem áll fenn a veszélye, hogy érdeklődés hiányában megszűnik.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
2 hozzászólás