Hiányszakma. Több száz traktoristára lenne szükség, de kevés a jelentkező
Fotó: Barabás Ákos
A fiatalok nem akarnak traktort vezetni, az idősebbek tartanak a korszerű, angolul „beszélő” masináktól – többek között emiatt alakult ki traktoristahiány a mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozásoknál. A miértekről és a megoldási lehetőségekről szakemberekkel beszélgettünk.
2021. december 04., 08:292021. december 04., 08:29
Beadványban kérik a gazdák a bukaresti mezőgazdasági minisztériumot, hogy oldja meg a traktoristaképzést, mert nem találnak szakképzett munkaerőt. Azzal érvelnek, hogy országos szinten több száz traktorvezetőre lenne szükség, ám a fiatalokat nem vonzza ez a szakma, sokan külföldön próbálnak szerencsét azok közül, akik az ágazatban dolgoztak, vagy az építőiparban folytatják. Az idősebb, tapasztalt traktoristákat viszont elriasztja a fedélzeti számítógéppel felszerelt korszerű traktor, amelyben angolul olvashatók az utasítások, a hibaüzenetek.
Az erdélyi, székelyföldi gazdák többsége is megvásárolta a korszerű mezőgazdasági gépeket, általában pályázati támogatásból. A tapasztalatok szerint ezeket öt-hat év után még korszerűbbre kell cserélni, mert bizonyos üzemóra után informatikai, elektronikai problémák jelentkeznek, a számítógép letiltja a működést, tehát folyamatosan megújul a mezőgazdasági géppark. „A mezőgazdaságban általában munkaerőhiány van, a jó szakemberből még inkább” – illusztrálta a helyzetet megkeresésünkre Kiss-Bartha Annamária közgazdász, egy háromszéki mezőgazdasági családi vállalkozás társvezetője.
„Előnyt kovácsolunk a hátrányból, mert azt tanulják így meg, amire valóban szükség van, nem érkeznek hibás berögződésekkel” – részletezte a vállalkozó. Kitért arra is, hogy cége a sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar Szakközépiskolával kötött szerződést, az ott tanuló diákok náluk sajátítják el a korszerű gépek kezelését. Eközben támogatják a szakoktatást, a fiatalokat azzal ösztönzik, hogy egy jó mezőgépész versenyképes fizetést kap, ha megállja a helyét. „Nem kell mindenkinek egyetemet végeznie, jó szakemberből nagyobb a hiány” – szögezte le Kiss-Bartha Annamária.
A szakpolitikus kérdésünkre felidézte, két évvel ezelőtt még a mezőgazdasági igazgatóság vezetőjeként szervezett akkreditált traktorista felnőttképzést, ám ez végül nem valósult meg, mert csak ketten jelentkeztek. A gazdák többsége maga tanítja be az embereit, a közepes gazdaságokat működtető fiatal gazdák pedig maguk vezetik a traktort, nem bízzák másra a méregdrága, 200 ezer eurós gépet, mondta Könczei Csaba.
Hozzátette: az iskolák nem rendelkeznek a legkorszerűbb mezőgazdasági gépekkel, ezt úgy próbálják áthidalni, hogy a környező farmokon gyakorlatoznak a diákok. „Ha az alapképzést, az alaptudást megszerzik, akkor már könnyen elsajátítják a legkorszerűbb gépek kezelését is, az iskolának azt az alapot kell biztosítania, amiből kiindulva képes a szakember arra, hogy lépést tartson a fejlődéssel” – mutatott rá Miklós Csaba. Hangsúlyozta, általában nincs túljelentkezés a mezőgazdasági szakosztályokba, ám évről évre megalakulnak, betelnek a helyek, ami azt jelenti, fenntartható ez a szakoktatás, nem áll fenn a veszélye, hogy érdeklődés hiányában megszűnik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás