Fotó: Mediafax
2010. január 18., 08:582010. január 18., 08:58
Sokkoló hatással volt a válság Kovászna megye gazdaságára – állapította meg az elmúlt év kielemzését követően Herman Rosner. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arról tájékoztatott, hogy tavaly több mint 1100 cég függesztette fel a tevékenységét, kilencszer több, mint egy évvel korábban. Továbbá közel 800 vállalkozást teljesen feloszlattak, töröltek a cégjegyzékből – ez a szám is háromszorosa a 2008-as adatnak.
Ezek után az elmúlt év végén valamivel több mint kilencezer vállalkozás működött Kovászna megyében, a többségük jogi személy, 41 százalékuk pedig egyéni vállalkozó.
„2009 egy szomorú premier éve volt, húsz év kapitalizmus után először fordult elő, hogy többen léptek ki a vállalkozói szférából, mint ahányan vállalkozásra adták a fejüket” – fogalmazott a gazdasági szakember, ismertetve, tavaly mindössze 300 új céget alapítottak a megyében. Rosner megismételte többször is hangoztatott véleményét, miszerint a gazdasági válság mellett elsősorban a tavaly bevezetett átalányadó lehetetlenítette el a vállalkozások működését.
„Háromszéken kevés tartós vállalkozás tudta felvenni a versenyt az egységes európai piac elvárásaival, ugyanakkor a térségben nem tudott kialakulni a vállalkozói kultúra” – hangsúlyozta a kereskedelmi kamara elnöke, aki szerint a 2010-es költségvetés alapján nincs remény arra, hogy olyan infrastrukturális beruházásokra kerüljön sor, amelyek élénkíthetnék a térség gazdaságát.
Mindennek ellenére Rosner optimista, szerinte a helyi önkormányzatok által megnyert és a helyi vállalkozók által kivitelezhető nagyszabású uniós projektek, illetve a magánszférában tervezett beruházások új korszakot nyithatnak Kovászna megye gazdasági életében. Ez csak 2010 második felében valósul meg, és anélkül, hogy idén a várt munkahelyteremtés bekövetkezne. Rosnert szerint a válságkezelésben nagy szerepe lehet a bankszférának, ha a hitelezést elfogadható feltételek mellett újraindítják.
Mivel a válság minden valószínűség szerint idén is folytatódik, a kamara korábban nyílt levélben kérte a megye önkormányzatait, hogy ne emeljék a helyi adókat és illetékeket. A helyi hatóságok azonban nem vették figyelembe a felhívást, Rosner szerint pedig ennek a valós decentralizáció hiánya a magyarázata, a befizetett összegek 70 százalékát ugyanis továbbra is központi szinten osztják újra. „Nem alakult ki a szükséges és valós kapcsolat az önkormányzatok és a helyi vállalkozói réteg között” – szögezte le Rosner, aki szerint ennek a negatív hatása a vártnál rövidebb idő alatt érződni fog.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok