Fotó: Mediafax
2010. január 18., 08:582010. január 18., 08:58
Sokkoló hatással volt a válság Kovászna megye gazdaságára – állapította meg az elmúlt év kielemzését követően Herman Rosner. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arról tájékoztatott, hogy tavaly több mint 1100 cég függesztette fel a tevékenységét, kilencszer több, mint egy évvel korábban. Továbbá közel 800 vállalkozást teljesen feloszlattak, töröltek a cégjegyzékből – ez a szám is háromszorosa a 2008-as adatnak.
Ezek után az elmúlt év végén valamivel több mint kilencezer vállalkozás működött Kovászna megyében, a többségük jogi személy, 41 százalékuk pedig egyéni vállalkozó.
„2009 egy szomorú premier éve volt, húsz év kapitalizmus után először fordult elő, hogy többen léptek ki a vállalkozói szférából, mint ahányan vállalkozásra adták a fejüket” – fogalmazott a gazdasági szakember, ismertetve, tavaly mindössze 300 új céget alapítottak a megyében. Rosner megismételte többször is hangoztatott véleményét, miszerint a gazdasági válság mellett elsősorban a tavaly bevezetett átalányadó lehetetlenítette el a vállalkozások működését.
„Háromszéken kevés tartós vállalkozás tudta felvenni a versenyt az egységes európai piac elvárásaival, ugyanakkor a térségben nem tudott kialakulni a vállalkozói kultúra” – hangsúlyozta a kereskedelmi kamara elnöke, aki szerint a 2010-es költségvetés alapján nincs remény arra, hogy olyan infrastrukturális beruházásokra kerüljön sor, amelyek élénkíthetnék a térség gazdaságát.
Mindennek ellenére Rosner optimista, szerinte a helyi önkormányzatok által megnyert és a helyi vállalkozók által kivitelezhető nagyszabású uniós projektek, illetve a magánszférában tervezett beruházások új korszakot nyithatnak Kovászna megye gazdasági életében. Ez csak 2010 második felében valósul meg, és anélkül, hogy idén a várt munkahelyteremtés bekövetkezne. Rosnert szerint a válságkezelésben nagy szerepe lehet a bankszférának, ha a hitelezést elfogadható feltételek mellett újraindítják.
Mivel a válság minden valószínűség szerint idén is folytatódik, a kamara korábban nyílt levélben kérte a megye önkormányzatait, hogy ne emeljék a helyi adókat és illetékeket. A helyi hatóságok azonban nem vették figyelembe a felhívást, Rosner szerint pedig ennek a valós decentralizáció hiánya a magyarázata, a befizetett összegek 70 százalékát ugyanis továbbra is központi szinten osztják újra. „Nem alakult ki a szükséges és valós kapcsolat az önkormányzatok és a helyi vállalkozói réteg között” – szögezte le Rosner, aki szerint ennek a negatív hatása a vártnál rövidebb idő alatt érződni fog.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok