
Fotó: A szerző felvétele
2010. június 29., 10:372010. június 29., 10:37
Megtudtuk: bár a nyitásra csak ősszel kerül sor, a nagyszalontai elöljáró már több száz önéletrajzot juttatott el a céghez. Az elmúlt három és fél évben ugyanis a helyi RMDSZ-szervezet komoly álláskereső-adatbázist alakított ki azoknak a cv-iből, akik elvesztették a munkahelyüket, vagy csak váltani szeretnének. Török László elmondása szerint ennek segítségével több száz magyar embernek sikerült munkahelyet találni különböző cégeknél, és ezt a számot a továbbiakban növelni szeretné. Jó lehetőség kínálkozik a Jász-Plasztik befektetésén kívül is. A városban néhány éve működő, osztrák tulajdonú ADA bútorgyár hamarosan kétszeresére növekszik, és a mostani 450-ről 750-re emelné dolgozói számát. Török László ezt azért is tartja különösen jónak, mert a gyár nem szalagmunkásokat, hanem szakképzett alkalmazottakat foglalkoztat, az átlaghoz képest jó fizetéssel. Az Ipec céggel éppen ma tárgyal az elöljáró egy tervezett befektetésről, csarnoképítésről a város keleti kijáratánál. Török László azt mondja, mindent megtesz, hogy a helyi gazdaságon segítsen, de mint megjegyezte, az utóbbi időben egyre kevesebb a helyi önkormányzatok lehetősége.
A Jász-Plasztik modern gyárat készül létrehozni a Nagyszalontától három kilométernyire fekvő madarászi ipartelepen. A vállalkozás elsősorban ázsiai gyárakból hozott televízió- és hűtőgép-alkatrészek összeszerelésével foglalkozik, ezzel párhuzamosan pedig gépkocsikat is forgalmaz. A jászberényi központú cégnek 3200 alkalmazottja van magyarországi városokban, illetve 1800 Szlovákiában. A madarászi ipartelepen ez a második befektető, az augusztusra tervezett megnyitóra Emil Boc román és Orbán Viktor magyar miniszterelnököt is meg szeretnék hívni, tudtuk meg.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.