2010. november 25., 08:152010. november 25., 08:15
A tervezet valójában az élelmiszer-ipari termékek forgalmazását szabályozó törvényt módosítaná. A mezőgazdasági miniszter szerint meg kell mutatni a fogyasztóknak a helyi és a hagyományos termékeket, a helyi termelőknek pedig nem az út szélén kellene árulniuk a saját recept szerint készített szilvaízet, kolbászt vagy házikenyeret, ezeknek a helyük ott van az élelmiszerüzletekben.
Nem túl derűlátó azonban az intézkedés kapcsán Tánczos Barna mezőgazdasági államtitkár, aki szerint előbb részletes elemzésre, pontos adatokra van szükség. „A minisztériumnak jelenleg nem állnak a rendelkezésére olyan adatok, amelyek rámutatnának, hogy a boltok polcain levő termékek hány százaléka helyi termék, lehet hogy 10–15 vagy 20.
Nincs továbbá olyan elemzés, amelyből kiindulva azt mondhatnánk, hogy a jelenlegi tíz százalékot húszra, vagy az öt százalékot tízre kellene emelni” – fogalmazott a Krónika megkeresésére Tánczos. Az RMDSZ-es politikus szerint mindenképpen szükség van olyan intézkedésekre, amelyek helyzetbe hozzák a helyi termelőket, megkönnyítik a helyi termékek piacra jutását, de nem biztos, hogy ez a legjobb vagy az egyetlen megoldás.
„Átlátható, ellenőrizhető jogszabályokat kell kidolgozni, különben nagyobb lesz a füstje, mint a lángja. Külföldön például annyira erősek a hagyományos, helyi termékek, hogy ilyen jellegű protekcionizmusra nincs szükség” – összegezte Tánczos.
A helyi termékek és beruházási lehetőségek népszerűsítésével küzdene a válság ellen a sepsiszentgyörgyi önkormányzat és a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara is. Herman Rosner, a kamara elnöke arról tájékoztatott, hogy a jövőben gyakorlati eljárásokat dolgoznak ki, hogy a helyi nagyáruházakban nagyobb arányban kerüljenek a polcokra a helyi termékek. Rosner szerint olyan ajánlatokat kell kidolgozni, amely minden fél számára előnyös.
A projekt célja a helyi vállalkozások fenntartása és fejlesztése, a jelenlegi munkahelyek megőrzése, újak létrehozása, hiszen ezáltal növekszik az önkormányzat adóbevétele, fogalmazta meg Rosner, aki arról is tájékoztatott, hogy multimédiás anyagokat készítenek a befektetési lehetőségekről, amelyeket a kamara hazai és európai hálózatán keresztül népszerűsítenek, és a gazdasági képviseletek révén a világ bármely tájára eljuttatnak.
Ne emeljék 2011-ben a helyi adókat és illetékeket – szólítja fel a háromszéki önkormányzatokat a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara vezetősége. A felhívás szerint a választott elöljárók ezzel is támogathatják a vállalkozói szférát. Herman Rosner kamaraelnök szerint a pénzügyi-gazdasági válság lesújtó hatással volt a háromszéki üzleti életre, hiszen az év első kilenc hónapjában összesen 1854 céget számoltak fel, zártak be vagy függesztették fel ideiglenesen tevékenységüket. Ez a 2010-ben bejegyzett vállalkozások 24 százalékát jelenti.
A statisztikák szerint idén szinte háromszor annyi vállalkozás ment csődbe, mint tavaly. Rosner elmondta, a helyzet súlyosságára utal, hogy a háromszéki cégek toplistájában szereplő vállalkozások közel 5 ezerrel kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak, mint egy évvel korábban, vagyis a magánszférában 23 százalékkal csökkent az állások száma. Ezekből az adatokból kiindulva kéri a kamara, hogy a jövő év első három negyedében semmiképpen ne növeljék a helyi adókat és illetékeket, és ha ez mégsem lehetséges, akkor a kormány által megengedett alsó és felső határ közötti középutat válasszák.
A helyi önkormányzatokhoz elküldött körlevelében a kamara elnöke arra biztatja az elöljárókat, hogy a jövő évi költségvetésben különítsenek el egy olyan alapot, amelyből támogatni tudják a kis- és közepesvállalkozások vásárokon, kiállításokon való részvételét, ezek honlapjának elkészítését, márka- és védjegyük bejegyeztetését, a különböző minősítések megszerzését. Rosner szerint az önkormányzatok ilyen módon tudnak hozzájárulni a gazdaság serkentéséhez. Mint beszámoltunk, a kamara az elmúlt év végén is hasonló felhívással fordult az önkormányzatokhoz, de eredménytelenül.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Látogatottsági adatok