
2010. november 25., 08:152010. november 25., 08:15
A tervezet valójában az élelmiszer-ipari termékek forgalmazását szabályozó törvényt módosítaná. A mezőgazdasági miniszter szerint meg kell mutatni a fogyasztóknak a helyi és a hagyományos termékeket, a helyi termelőknek pedig nem az út szélén kellene árulniuk a saját recept szerint készített szilvaízet, kolbászt vagy házikenyeret, ezeknek a helyük ott van az élelmiszerüzletekben.
Nem túl derűlátó azonban az intézkedés kapcsán Tánczos Barna mezőgazdasági államtitkár, aki szerint előbb részletes elemzésre, pontos adatokra van szükség. „A minisztériumnak jelenleg nem állnak a rendelkezésére olyan adatok, amelyek rámutatnának, hogy a boltok polcain levő termékek hány százaléka helyi termék, lehet hogy 10–15 vagy 20.
Nincs továbbá olyan elemzés, amelyből kiindulva azt mondhatnánk, hogy a jelenlegi tíz százalékot húszra, vagy az öt százalékot tízre kellene emelni” – fogalmazott a Krónika megkeresésére Tánczos. Az RMDSZ-es politikus szerint mindenképpen szükség van olyan intézkedésekre, amelyek helyzetbe hozzák a helyi termelőket, megkönnyítik a helyi termékek piacra jutását, de nem biztos, hogy ez a legjobb vagy az egyetlen megoldás.
„Átlátható, ellenőrizhető jogszabályokat kell kidolgozni, különben nagyobb lesz a füstje, mint a lángja. Külföldön például annyira erősek a hagyományos, helyi termékek, hogy ilyen jellegű protekcionizmusra nincs szükség” – összegezte Tánczos.
A helyi termékek és beruházási lehetőségek népszerűsítésével küzdene a válság ellen a sepsiszentgyörgyi önkormányzat és a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara is. Herman Rosner, a kamara elnöke arról tájékoztatott, hogy a jövőben gyakorlati eljárásokat dolgoznak ki, hogy a helyi nagyáruházakban nagyobb arányban kerüljenek a polcokra a helyi termékek. Rosner szerint olyan ajánlatokat kell kidolgozni, amely minden fél számára előnyös.
A projekt célja a helyi vállalkozások fenntartása és fejlesztése, a jelenlegi munkahelyek megőrzése, újak létrehozása, hiszen ezáltal növekszik az önkormányzat adóbevétele, fogalmazta meg Rosner, aki arról is tájékoztatott, hogy multimédiás anyagokat készítenek a befektetési lehetőségekről, amelyeket a kamara hazai és európai hálózatán keresztül népszerűsítenek, és a gazdasági képviseletek révén a világ bármely tájára eljuttatnak.
Ne emeljék 2011-ben a helyi adókat és illetékeket – szólítja fel a háromszéki önkormányzatokat a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara vezetősége. A felhívás szerint a választott elöljárók ezzel is támogathatják a vállalkozói szférát. Herman Rosner kamaraelnök szerint a pénzügyi-gazdasági válság lesújtó hatással volt a háromszéki üzleti életre, hiszen az év első kilenc hónapjában összesen 1854 céget számoltak fel, zártak be vagy függesztették fel ideiglenesen tevékenységüket. Ez a 2010-ben bejegyzett vállalkozások 24 százalékát jelenti.
A statisztikák szerint idén szinte háromszor annyi vállalkozás ment csődbe, mint tavaly. Rosner elmondta, a helyzet súlyosságára utal, hogy a háromszéki cégek toplistájában szereplő vállalkozások közel 5 ezerrel kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak, mint egy évvel korábban, vagyis a magánszférában 23 százalékkal csökkent az állások száma. Ezekből az adatokból kiindulva kéri a kamara, hogy a jövő év első három negyedében semmiképpen ne növeljék a helyi adókat és illetékeket, és ha ez mégsem lehetséges, akkor a kormány által megengedett alsó és felső határ közötti középutat válasszák.
A helyi önkormányzatokhoz elküldött körlevelében a kamara elnöke arra biztatja az elöljárókat, hogy a jövő évi költségvetésben különítsenek el egy olyan alapot, amelyből támogatni tudják a kis- és közepesvállalkozások vásárokon, kiállításokon való részvételét, ezek honlapjának elkészítését, márka- és védjegyük bejegyeztetését, a különböző minősítések megszerzését. Rosner szerint az önkormányzatok ilyen módon tudnak hozzájárulni a gazdaság serkentéséhez. Mint beszámoltunk, a kamara az elmúlt év végén is hasonló felhívással fordult az önkormányzatokhoz, de eredménytelenül.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.