
2010. november 25., 08:152010. november 25., 08:15
A tervezet valójában az élelmiszer-ipari termékek forgalmazását szabályozó törvényt módosítaná. A mezőgazdasági miniszter szerint meg kell mutatni a fogyasztóknak a helyi és a hagyományos termékeket, a helyi termelőknek pedig nem az út szélén kellene árulniuk a saját recept szerint készített szilvaízet, kolbászt vagy házikenyeret, ezeknek a helyük ott van az élelmiszerüzletekben.
Nem túl derűlátó azonban az intézkedés kapcsán Tánczos Barna mezőgazdasági államtitkár, aki szerint előbb részletes elemzésre, pontos adatokra van szükség. „A minisztériumnak jelenleg nem állnak a rendelkezésére olyan adatok, amelyek rámutatnának, hogy a boltok polcain levő termékek hány százaléka helyi termék, lehet hogy 10–15 vagy 20.
Nincs továbbá olyan elemzés, amelyből kiindulva azt mondhatnánk, hogy a jelenlegi tíz százalékot húszra, vagy az öt százalékot tízre kellene emelni” – fogalmazott a Krónika megkeresésére Tánczos. Az RMDSZ-es politikus szerint mindenképpen szükség van olyan intézkedésekre, amelyek helyzetbe hozzák a helyi termelőket, megkönnyítik a helyi termékek piacra jutását, de nem biztos, hogy ez a legjobb vagy az egyetlen megoldás.
„Átlátható, ellenőrizhető jogszabályokat kell kidolgozni, különben nagyobb lesz a füstje, mint a lángja. Külföldön például annyira erősek a hagyományos, helyi termékek, hogy ilyen jellegű protekcionizmusra nincs szükség” – összegezte Tánczos.
A helyi termékek és beruházási lehetőségek népszerűsítésével küzdene a válság ellen a sepsiszentgyörgyi önkormányzat és a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara is. Herman Rosner, a kamara elnöke arról tájékoztatott, hogy a jövőben gyakorlati eljárásokat dolgoznak ki, hogy a helyi nagyáruházakban nagyobb arányban kerüljenek a polcokra a helyi termékek. Rosner szerint olyan ajánlatokat kell kidolgozni, amely minden fél számára előnyös.
A projekt célja a helyi vállalkozások fenntartása és fejlesztése, a jelenlegi munkahelyek megőrzése, újak létrehozása, hiszen ezáltal növekszik az önkormányzat adóbevétele, fogalmazta meg Rosner, aki arról is tájékoztatott, hogy multimédiás anyagokat készítenek a befektetési lehetőségekről, amelyeket a kamara hazai és európai hálózatán keresztül népszerűsítenek, és a gazdasági képviseletek révén a világ bármely tájára eljuttatnak.
Ne emeljék 2011-ben a helyi adókat és illetékeket – szólítja fel a háromszéki önkormányzatokat a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara vezetősége. A felhívás szerint a választott elöljárók ezzel is támogathatják a vállalkozói szférát. Herman Rosner kamaraelnök szerint a pénzügyi-gazdasági válság lesújtó hatással volt a háromszéki üzleti életre, hiszen az év első kilenc hónapjában összesen 1854 céget számoltak fel, zártak be vagy függesztették fel ideiglenesen tevékenységüket. Ez a 2010-ben bejegyzett vállalkozások 24 százalékát jelenti.
A statisztikák szerint idén szinte háromszor annyi vállalkozás ment csődbe, mint tavaly. Rosner elmondta, a helyzet súlyosságára utal, hogy a háromszéki cégek toplistájában szereplő vállalkozások közel 5 ezerrel kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak, mint egy évvel korábban, vagyis a magánszférában 23 százalékkal csökkent az állások száma. Ezekből az adatokból kiindulva kéri a kamara, hogy a jövő év első három negyedében semmiképpen ne növeljék a helyi adókat és illetékeket, és ha ez mégsem lehetséges, akkor a kormány által megengedett alsó és felső határ közötti középutat válasszák.
A helyi önkormányzatokhoz elküldött körlevelében a kamara elnöke arra biztatja az elöljárókat, hogy a jövő évi költségvetésben különítsenek el egy olyan alapot, amelyből támogatni tudják a kis- és közepesvállalkozások vásárokon, kiállításokon való részvételét, ezek honlapjának elkészítését, márka- és védjegyük bejegyeztetését, a különböző minősítések megszerzését. Rosner szerint az önkormányzatok ilyen módon tudnak hozzájárulni a gazdaság serkentéséhez. Mint beszámoltunk, a kamara az elmúlt év végén is hasonló felhívással fordult az önkormányzatokhoz, de eredménytelenül.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.